Prim Hírek

Személyi, TB-kártya, digitális identitás

“Technológiai és jogi akadálya sincs ma már annak, hogy bárki papír helyett elektronikusan írjon alá bármilyen hivatalos dokumentumot. Amikor egy magánszemély, üzletember vagy egy szervezet részére létrehozunk egy digitális identitást, tulajdonképpen ennek a kereteit teremtjük meg. Azaz, hogy az adott alany képes legyen jogilag elismert, kontrollált, biztonságos és a virtuális térben is beazonosítható módon hitelesíteni bármilyen tranzakciót” – emeli ki Somkuti András a Docler Csoport elnöke, az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője. „Jogi oldalról óriási előrelépés volt az egységes európai szabályozást biztosító eIDAS-rendelet és bár a technológia adaptációja még viszonylag alacsony szinten van, mi azt látjuk, hogy a következő években a digitális evolúció fénysebességre kapcsolhat. Nem utópia, hogy akár minden magyar ember és vállalat rendelkezzen digitális identitással. Mindez képessé teheti bárkit, hogy papír és toll nélkül, a személyes megjelenést kiváltva, távolról, a digitális térben maradva hajtson végre bármilyen jogilag elismert műveletet. Az, hogy van digitális identitásunk is, éppen olyan természetes lehet pár éven belül, mint az, hogy van bankkártyánk, okostelefonunk vagy TB-számunk” – foglalja össze a szakember.

________________

Így hozható létre a digitális identitás

Ahhoz, hogy egy szervezet vagy magánszemély rendelkezzen digitális identitással, arra van szükség, hogy egy hitelesítésszolgáltató létrehozzon számára egy egyedi és meghamisíthatatlan digitális azonosítót. Ez az azonosító teszi lehetővé, hogy minden kétséget kizáróan igazoljuk magunkat, cégünket a virtuális térben. Azt a folyamatot, amikor leellenőrzik és tanúsítják, hogy a digitális identitás valóban az adott szervezet vagy személy számára készül, hitelesítésnek nevezik. Amennyiben mindent rendben találnak, sor kerül a digitális identitás létrehozására, az ún. elektronikus tanúsítvány kiadására.

________________

Okostelefonra költözhetnek az ügyfélszolgálatok

„Számos iparágban a piaci verseny és a szabályozói környezet közösen kényszerítik ki a digitalizációt. Ilyen például a pénzügyi szektor is. Ennek egyik látható eleme, amikor a bankfiókban nem papíron, hanem tableten írunk alá. Vannak országok, ahol az állam ösztönzi a digitalizációt. Észtországban például az emberek jelentős része már rendelkezik a digitális identitással. A kényelem mellett az észtek rengeteget spórolnak mindezzel, számításaik szerint minden egyes e-aláírással 1 eurót. Magyarországon egyelőre inkább a nagy cégek járnak az élen, miközben egyre több kis- és középvállalat ébred rá a digitális átállással járó költségcsökkentés lehetőségeire. Látunk kedvező jeleket arra is, hogy a magyar állam még erőteljesebben nyisson ezen a területen” – teszi hozzá Somkuti András. A szakemberek szerint az e-aláírási technológiák rugalmasabbá és kényelmesebbé válásával - akár egy laptop, tablet vagy okostelefon segítségével is írhatunk alá elektronikusan - valamint az állam ez irányú kifejezett törekvésével egyre több folyamat kerülhet majd át közigazgatási szinten is a digitális térbe.

________________

Több milliárd oldalt spórolnánk évente

Hazánkban évente nagyjából 50 ezer tonna papírt használnak el üzleti célra, ez mintegy 10 milliárd oldal. Ennek direkt nyomtatási és papír költsége mellett, nem elhanyagolható a logisztikai költség sem például tárolni, visszakeresni vagy csupán eljuttatni, postázni a dokumentumokat az aláírókhoz és vissza. A digitális ügymenet kisebb cégek esetén is milliós költségcsökkenést jelenthet a papíralapúval szemben, míg állami szinten milliárdos megtakarításról beszélhetünk, nem számítva a gyorsabb, kényelmesebb ügyintézés lehetőségét az ügyfélélmény jelentős javulását. Az e-aláírás használatával közigazgatási okmányok, számlák, teljesítési igazolások, fuvarlevelek, orvosi leletek, munkaügyi dokumentumok, szerződések tömegei kerülhetnek át a digitális világba.

________________