Zöldberuházások pótolhatják a válságban elveszett európai munkahelyeket
Megvalósulásuk esetén közel 3 millió állást hoznának létre az EY által elemzett, küszöbön álló zöld projektek az Európai Unióban. Kivitelezésüket a COVID-19 gazdasági hatásai és szabályozási kérdések is nehezítik.
Ezer előkészített zöld projektet elemzett az EY friss tanulmányában (A Green Covid-19 Recovery and Resilience Plan for Europe). Amennyiben ezek a projektek megvalósulnak, mintegy 2,8 millió állást hozhatnának létre az Európai Unióban és egyben az Unió klímacéljainak megvalósulását is segítik. A becslések szerint a vizsgált projektek együttesen a széndioxid-kibocsátás 2,3 gigatonnányi csökkentésével járulhatnának hozzá az uniós klímacélokhoz. Összehasonlításképpen, New York állam egy teljes évben „mindössze” 150 millió tonna CO2-t termel. Az eredmények eléréséhez hozzávetőleg 200 milliárd eurónyi állami és magánforrásra van szükség az EU 27 országában.
Metró, színház és hidrogéngyár
A vizsgált projektek között van portugál zöldhidrogén-gyár, több szélerőmű, a Koppenhága-Malmö metróvonal, de olyan kisebb beruházások is, mint egy horvát színház energiai megújítása vagy egy svéd szelektív hulladékfeldolgozó korszerűsítése. Az elemzésben szereplő programok az EY becslése szerint mintegy 10 százalékát teszik ki a környezeti előnyökkel járó, Európában fejlesztés alatt álló beruházásoknak. Ez alapján prognosztizálható, hogy az EU-ban tervezett fenntartható projektek összege meghaladhatja akár az ezermilliárd eurót is. Amennyiben pedig az összes ilyen terv teljesül, akkor 12 millió teljes munkaidős állást hozhatnának létre. Ez több, mint amennyi a jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt megszűnt.
Pole pozícióban a közlekedési szektor
A fejlesztésekben leginkább érintett szektorok az energetika, a közlekedés-szállítás, a gyáripar és az építőipar. Ezek közül a legjobban előkészített, leggyorsabban megvalósítható projekteket az energia (-termelés, -elosztás és -tárolás) és a közlekedés-szállítás területén találjuk. Ide tartoznak a kutatásban elemzett magyarországi programok is: a fővárosi lakásállomány energetikai korszerűsítése, illetve az elektromosautó-töltőhálózat fejlesztése.
„Magyarország számára is elérhető lesz a zöld projektek kivitelezéséhez biztosított több száz milliárd euró Uniós forrás egy része. Kiemelten fontos, hogy azok a vállalatok, akik környezetbarát fejlesztések megvalósítását tervezik éljenek ezzel a lehetőséggel. Ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a pályázati feltételeknek, akár tanácsadó segítségével előkészített üzleti tervvel, megalapozott startégiával és megvalósíthatósági tanulmánnyal kell készülniük. Ezen is múlhat, hogy hozzájutnak-e a támogatáshoz” – hangsúlyozta Vaszari Péter, az EY stratégiai és tranzakciós tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
Mi lehet az akadály?
A kezdeményezések 20 százaléka 5 millió eurónál kevesebb befektetést igényel. Mintegy harmaduk (30%) startupok és KKV-k által tervezett innovációs beruházás, például a fenntartható mobilitás, a talajjavítás vagy az alacsony széndioxid-kibocsátású építési anyagok gyártása területén. Kivitelezésük azonban veszélybe kerülhet a COVID-19 világjárvány negatív gazdasági hatásai miatt. A tanulmányban vizsgált programok kivitelezése során a legfőbb akadályt minden második esetben (49%) azonban nem a finanszírozás, hanem valamilyen adminisztratív, szabályozási vagy kereskedelmi körülmény jelenti. Az energetika területén például szükség lenne megfelelő ütemtervre a leginkább szennyező járművek kivezetéséhez.
Kapcsolódó cikkek
- 3 ok, amiért az automatizálás kulcsfontosságú a COVID-19 megjelenése óta
- KPMG CEO Outlook: A meglévő trendek erősödtek, de új kihívásokat is hozott 2020
- A munkavállalók többsége nem érzi úgy, hogy támogatást kap a digitális átálláshoz
- Gyártás COVID-19 idején
- Soha nem látott ostrom alatt a vállalati informatika
- Alkalmazkodás, üzletmenet-folytonosság és kobotok
- A gyártási folyamatok a COVID 19 idején
- Kihívások a 21. század oktatásában és a COVID utáni adatvédelem
- Ahogy a tisztaság alapfeltétellé válik, előtérbe kerül a robotika
- Covid-19 második hullám – Információbiztonsági kérdései
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.