Német művész érkezik a SZTAKI-ba, hogy robotot építő robotot építsen
Ottonie von Roeder német művészt elsősorban a munka és a társadalom viszonya érdekli, korábban is készített már installációkat ebben a témakörben. Szeptemberben Magyarországra látogat, hogy a SZTAKI kutatóival és mérnökeivel közösen készítsen mesterséges intelligenciával vezérelt robotos installációt.
Ottonie von Roeder a budapesti Goethe Intézet jóvoltából utazik Budapestre, hogy a mesterséges intelligenciáról és a mérnöki tudományról szerezzen inspirációt a SZTAKI-ban. Budapesti tartózkodása során megismeri a SZTAKI által vezetett Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium programját, az Intézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium laborjait, fejlesztéseit, projektjeit, sőt közös installációt is készít a labor munkatársaival.
A projektben egy olyan robotikai rendszer készül, mely különböző, mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítségével végre tud hajtani nagy fokú adaptivitást igénylő feladatokat is. A projektről von Roeder filmet is forgat, hogy a teljes folyamatot a nagyközönség elé tárhassa.
Ottonie von Roeder
„A projekt során az elmúlt évek gépi tanuláson, és azon belül is az úgynevezett mély tanuláson alapuló algoritmusok nagymértékű előretörését igyekszünk kiaknázni, illetve ezen technikákat átültetni a robotika világába. Ezáltal a robotok nem csak repetitív feladatok végrehajtására lesznek alkalmasak, hanem érzékelni és értelmezni tudják a környezetüket. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tudományos érték mellett, művészeti szempontból is egy érdekes művet hozzunk létre. Ezáltal már a projekt elejétől kezdve szorosan összedolgoztunk Ottonie von Roeder művésznővel a megfelelő koncepció kidolgozásához” – mondta Horváth Dániel, a projekt szakmai felelőse.
„A SZTAKI és a Goethe Intézet által szervezett AI Residency együttműködési program segít abban, hogy elmélyítsem tudásom a technológiai lehetőségek terén, illetve új alkalmazási területeket találjak a különböző szakterületek automatizálásáról szóló kísérleteimhez” – fogalmazott Ottonie von Roeder. „A munkám célja az, hogy segítsen felfedni az automatizálásban rejlő lehetőségeket, valamint rámutasson, hogy a technológiai haladásban való részvételünkkel mi magunk is befolyásolhatjuk a munka jövőjét. Ezek a kérdések a közös munka és az alkotásaim bemutatása során is inspirálhatják a SZTAKI kutatásait, hogy az intézet munkája a szélesebb közönség számára is érthetőbb legyen.”
Von Roeder a németországi Bauhaus-Universität Weimar, az izraeli Bezalel Academy of Art and Design, és a hollandiai Design Academy Eindhoven tanulója volt, jelenleg Lipcsében és Eindhovenben alkot, elsősorban kritikai és spekulatív művészet területén. Műveit többek között Bécsben, Marseille-ben, Lipcsében és Eindhovenben is kiállították már. 2017-ben indította el Post-Labouratory című projektjét, amiben az emberi munka utáni világgal, valamint a munkával, mint automatizált folyamattal is foglalkozik.
Kapcsolódó cikkek
- Nagyteljesítményű autonóm mobil robotokat dob piacra a Mi
- Mobil munkapaddá váltak a robotok egy olaszországi üzemben
- Az ABB felvásárolja az ASTI Mobile Robotics Group-ot
- Robotikai eszközök teszik biztonságosabbá a 3D-s gyártási folyamatokat
- Magas termelékenység, alacsony költségek
- Az ABB PixelPaint megoldását a rangos IERA innovációs és vállalkozói díjjal jutalmazták
- Az ABB robotjai növelik az automatizálás részarányát a napenergia-iparban
- Leltározó robot készül az ELTE-n
- Az ABB Robotika üzletága elősegíti az automatizálást az építőiparban
- Hogyan segítheti a robotika a KKV-k értékláncainak fejlesztését?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.