Óriás akkumulátorgyár épül a magyar határhoz közel
Szerbiában, az alumíniumfeldolgozás és a csomagolóipar területén élenjáró Al Pack Group vállalkozásaként létrejött ElevenEs 2024-ben kezdi el a 100 százalékban megújuló energiával működő, 8 GWh teljesítményű szabadkai gyár építését, amely a jelen tervek alapján 2030-ra 300 MWh-nyi becsült éves teljesítménnyel működő, moduláris felépítésű lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátor cella előállítására lesz képes.
A jövőben, a várhatóan 2000 dolgozót foglalkoztató üzem kapacitását 16 GWh-ra szeretnék növelni, aminek köszönhetően évente több mint 300 000 elektromos járműhöz (BEV) lehetne akkumulátort gyártani. A beruházás nagy előnyét az biztosítja, hogy a helyszíne közel található a Jadar-völgyhöz, Európa egyik legnagyobb lítiumlelőhelyéhez. A terv megvalósítása és a gyár felépítése érdekében az ElevenEs megállapodást írt alá az EIT InnoEnergy-vel, a világ legaktívabb fenntartható energetikai befektetőjével, amely korábban olyan sikeres akkumulátorokra specializálódott óriásgyárak kiépítésébe fektetett elsőként, mint a svédországi Northvolt, amelynek nemrég zárult a 2,75 milliárd dolláros finanszírozási ciklusa, illetve a franciaországi Verkor, amely 2021 júliusában 100 millió dolláros befektetési fordulót zárt le a Renault vállalattal.
ElevenEs 2019 októbere óta végez kutatás-fejlesztést az LFP lítium-ion akkumulátorokkal, aminek révén saját technológiát dolgozott ki a fenntartható, hatékonyan működő moduláris felépítésű lítium-vas-foszfát akkumulátorok gyártására. Idén nyáron új, nemzetközi szakembereket, mérnököket foglalkoztató kutatási és fejlesztési központot is nyitottak Szabadkán.
„Az LFP cellák élettartama több mint kétszer olyan hosszú, mint a versenytárs megoldásoké, és azoknál lényegesen olcsóbb. Mellettük szól az is, hogy akár 6000-szer is újratölthetők, gyorsan és ismételten 100 százalékos szintre tölthetők fel, miközben szinte soha nem okoznak tüzet az elektromos járművekben.” – hangsúlyozta Nemanja Mikać, az ElevenEs alapítója és vezérigazgatója, aki az akkumulátorpiac jelentős felfutására számít a jövőben. Véleménye szerint 2030-ra Európának tizennégyszer annyi akkumulátorra lesz szüksége, mint amennyit napjainkban termel. Ennek oka az elektromos mobilitás elterjedésében, valamint az energiatároló piac növekedésében keresendő, hiszen az energetikai rendszereket, kiváltképp a megújuló energetikai megoldásokat akkumulátorokkal stabilizálják.
Az ElevenEs és az EIT InnoEnergy együttműködése kapcsán Jakub Miler, az EIT InnoEnergy Central Europe vezérigazgatója kijelentette, hogy azért is álltak a beruházás mellé, mert az LFP jóval kedvezőbb költségmutatókkal bír, mint a nikkel alapú akkumulátorok, illetve biztonságosak és hosszú élettartamúak, aminek köszönhetően tökéletes választásnak minősülnek az ipari és az energiatárolással kapcsolatos projektek, valamint a rövidebb távon közlekedő, városi elektromos járművek számára is.
Magyarországon is jelentős előre lépések történtek az akkumulátor ipari fejlesztéseket érintően. Az EIT InnoEnergy vezetésével elkészült akkumulátoripari stratégia és akcióterv létrejöttét idén szeptember 30-án jelentette be az ITM az ebben a témában rendezett ágazati konferencián. Ezen minden érdekelt fél hangsúlyozta, hogy az átfogó iparfejlesztést és a hazai vállalkozások hozzáadott értékének növelését célzó cselekvési terv eredményessége abban áll, hogy sikerül-e az ElevenEs-hez hasonló nagyléptékű projekteket megvalósítani.
Kapcsolódó cikkek
- Együttműködés a Mercedes-Benz, a Stellantis és a TotalEnergies között
- Egy magyar techcég megszűnteti a megújuló energiák időjárásfüggőségből fakadó kockázatát
- Okos és zöld megoldásokkal épül Székesfehérvár új városrésze
- Megjelent az ABB Decoded podcast legújabb epizódja
- Magyar fejlesztésű elektromos buszokat mutattak be
- Túl gyors a napelem-boom?
- Bővíti partnerségi kapcsolatát a VELUX Cégcsoport és a Schneider Electric
- Az elektromos autók fogyasztását is feltüntetik a benzinkutakon
- Új töltési technológiával csinálnak kedvet a bécsi taxisoknak, hogy e-autóra váltsanak
- 2030-ra jelentős CO2 kibocsátást prognosztizálnak Európában
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat
Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.