Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
Hat egyetem kutatóinak bevonásával ismeretterjesztő tanulmánykötetet adott ki a mesterséges intelligencia (MI) terjedő alkalmazási területeiről a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ). A kötet segít abban, hogy az MI-ről feltegyük a megfelelő kérdéseket. A szerzők több mint fele corvinusos.
„Rendkívül értékes magyar szellemi tőke gyűlt össze a könyv révén a mesterséges intelligencia területén, nem csak személyenként, hanem csoportként is” – hangsúlyozta Dr. Kovács Zoltán alezredes, A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata című kötet szerkesztője. A gondolatébresztő kötet 18 olyan témakört ölel fel, amelyre a mesterséges intelligencia jelenleg hatást gyakorol, az oktatástól az egészségügyön át a pénzügyekig és a munkaerőpiacig, az energiaipartól az emberi együttműködéseken át a jogi és katonai vonatkozásokig. A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója és a KNBSZ szerzői mellett olvashatók tanulmányok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem munkatársaitól is.
“Szakmai oldalról még mindig a hurráoptimista innovációs lendület a jellemző, a felvetődő etikai-erkölcsi kihívásokat gyakran felszínes látszatmegoldásokkal (iránymutatások, etikai kódexek, etikai bizottságok és laza szerveződések súlytalan egyvelegével) igyekeznek mederben tartani. A tudományos világ pedig szintén naiv optimizmussal hisz a felmerülő problémák kezelhetőségében, és rendszeresen megmarad a technológiai részletekben rejlő problémák aprólékos vizsgálatánál” – olvasható például a könyv egyik esszéjében, amit Csáki Csaba írt az MI kockázatainak szisztematikus felméréséről. A kötet éppen ezt ezeknek a részleteknek az aprólékos vizsgálatát kívánja meghaladni az MI holisztikus szemléletével, a MI hatásainak rendszerszerű áttekintésével.
„Csak a minőség számított"
A kiadvány célja, hogy segítsen felismerni a társadalom tagjainak, a szakmai és a politikai döntéshozóknak, milyen alapvető és gyors ütemű változások állnak előttünk a mesterséges intelligencia fejlődése nyomán. Úgy látták ugyanis, hogy bár a szakirodalom gazdag, az nem elég közismert, az MI jelentőségét sokszor még így is végzetesen alábecsüli, és gyakran csak elszigetelt hatásokat vizsgál. „Amikor megláttam az MI gyors és nagymértékű terjedését, nem tudtam csak úgy ülve maradni. Láthatóvá akartam azt tenni mások számára is, különösen a – működési természetéből adódóan – lassabban reagáló államigazgatásban, jogi területen dolgozók számára.” Kovács Zoltán szerint a mesterséges intelligencia által kiváltott hatások nem pusztán katonai vagy biztonsági kérdések, hanem egy olyan terület, amit csakis átfogóan, holisztikusan és interdiszciplinárisan érdemes vizsgálni.
A helyzet megváltoztatására 2021-ben nyílt kutatást hirdettek meg a magyar egyetemi fórumokon. A pályázóktól a már ma is rendelkezésre álló, úgynevezett „gyenge” vagy „szűk” mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálatát kérték – ez a számítógépes rendszernek azt a képességét jelenti, hogy az embernél hatékonyabban tud elvégezni egy szűken meghatározott feladatot. A most megjelent tanulmánykötet ennek az eredményeit foglalja össze, amelyekből Budapesti Corvinus Egyetem kutatói 11 esszét írtak, kizárólagos vagy társszerzőként. „A kötet összeállításakor csak a minőség számított. Mind a 23 szerzővel öröm volt a munka, pozitív tapasztalataim vannak. A corvinusos kutatókkal együtt dolgozni különösen jó volt, mindegyikük rendkívül nyitott volt, nagy szakmai tapasztalattal rendelkezett és a velük való együttműködés messze felülmúlta a várakozásaimat. Nem véletlen, hogy ilyen nagy arányban szerepelnek a kötetben” – hangsúlyozta. Csak néhány olyan téma volt, amelyre nem talált szakértőt, ezek közül különösen fájlalja, hogy kimaradt az MI-nek a művészetekre gyakorolt hatása.
„Nem tudunk eleget beszélni erről a témáról”
„A kutatási idő alatt néhány workshopot is rendeztünk, ahol mindenki megoszthatta, hogy hol tart a kutatása. Ezek nagyon jól sikerültek, nagyon élénk beszélgetések, viták alakultak ki. Szeretném, ha a kötet megjelenése után folytatódna a szakmai diskurzus további szakértőkkel. Nem tudunk eleget beszélni erről a témáról” – mondta a szerkesztő. A létrejött tanulmánykötet jó eszköz arra, hogy segítsen mind a szakembereknek, mind az érdeklődő laikusoknak a témában a megfelelő kérdéseket feltenni. A szerkesztő maga is sok olyan következtetéssel, eredménnyel találkozott a kötet előkészítésekor, amely meglepte, nem gondolt rá korábban, de nem akar részrehajló lenni, ezért nem hozott erre példát – helyette az érdeklődőket biztatja a könyv elolvasására. Hozzátette: maga a mesterséges intelligencia mint technológia elképesztően gyorsan fejlődik, azt nem kell ösztönözni ismeretterjesztéssel, a technológia alkalmazásával bekövetkező változásokról viszont annál inkább szükséges az eszmecsere. Hozzátette, azért nem döntött amellett, hogy egy külföldi összegző kötetet fordítanak le magyarra, mert nem talált olyan angol nyelvű szakirodalmat, amelyik átfogóan foglalkozott volna az MI hatásaival. Emellett a magyar szakemberek tudásának összegzése, a magyar nézőpont megjelenése külön pluszt jelent a magyar olvasók számára.
A kötetet október 4-én és 5-én konferencián mutatta be a KNBSZ, ahol a Corvinust Keszey Tamara kutatási rektorhelyettes képviselte. A könyv teljes egészében olvasható online, többek között a Corvinus repozitóriumában, illetve a KNBSZ honlapján. A kiadvány nem kerül kereskedelmi forgalomba, de nyomtatott formában az egyetem könyvtárában és a Széchenyi könyvtárban is elérhető.
A kötetben szereplő corvinusos tanulmányok, a kizárólagos vagy társszerzők vastag betűvel szedve:
1. Kovács Zoltán – Gurály Roland: A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásait vizsgáló munkacsoport eredményei.
2. Csáki Csaba: a mesterséges intelligencia elterjedéséből adódó kockázatok szisztematikus vizsgálata
3. Zorkóczy Miklós: A mesterséges intelligencia az egészségügyben – jogi, etikai, gazdasági szempontok
4. Bokor Tamás: A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból
5. Márton András: Felforgató technológiák az energiaiparban
6. Miskolczi Márk – Kökény László: Mi-t hoz a jövő? – munkaerőpiaci változások a személyközlekedés terén
7. Bagó Péter: Az automatizáció hatása a pénzügyekben – pénzügyi rendszerek biztonsága – algoritmikus kereskedelem
8. Kovács Eszter: újragondolt termelés: a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció hatásai a globális ellátási láncokra
9. Trautmann László – Baranyi Dániel Martin – Balogh Attila: A mesterséges intelligencia és a munka politikai gazdaságtana
10. Marciniak Róbert – Baksa Máté: Emberi és gépi hálózatok: a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia hatása a szereplők együttműködésére
11. Balogh Zsolt György: Az mi-rendszerek ellenőrzése, felügyelete és monitorozása
Kapcsolódó cikkek
- Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric
- A magyar fejlesztőket nem nagyon érdekli, mire és miként használják a mesterséges intelligenciát
- Hazánkban is egyre több orvos munkáját segíti a mesterséges intelligencia
- Háromféle befektetői típust azonosított a mesterséges intelligencia
- Ezekre a készségekre lesz szükségük a munkavállalóknak az MI-korszakban
- Az ABB és a Microsoft együttműködik, hogy a generatív MI-t használják az ipari alkalmazásokban
- A mesterséges intelligencia és a jog viszonyáról rendeztek workshopot a Széchenyi-egyetemen
- A corvinusos hallgatók többsége használ mesterséges intelligenciát
- BME konferencia az emberközpontú MI-szabályozásról
- Balogh Petya elárulja, miként adhat szárnyakat a cégeknek a mesterséges intelligencia