Robban a klímapiac, ilyen készülékeket keresnek a magyar háztartások
A hivatalos adatok szerint immár a hazai háztartások több mint negyede rendelkezik légkondicionálóval, szemben az egy évtizeddel ezelőtti mindössze 4 százalékkal. Az LG tapasztalatai szerint a vevők egyre tudatosabbak, és még a szezon előtt vásárolnak, de a kánikula beköszöntekor így is a többszörösükre nőnek az igények.
Az, hogy egyre forróbbak a nyarak, és ez ellen mind többen szeretnének védekezni, igyekeznek otthonukat komfortosabbá tenni, a klímaberendezések hazai elterjedtségének erőteljes növekedésén is tetten érhető. A KSH adatai szerint egy évtizeddel ezelőtt csupán a hazai háztartások 4 százaléka rendelkezett légkondicionálóval: a skála két végét Budapest (8 %), valamint Észak-Magyarország, illetve a községek (1-1%) jelentették. 2020-ban már 14 százalék volt az országos átlag, és immár nem csak Budapest (19 %) állt magasan ezen érték felett, hanem a dél-alföldi régió is, a maga 21 százalékos mutatójával. A klímaberendezések terjedése töretlen, hiszen a 2022-es népszámlálás adatai szerint már a hazai lakásállomány 27 százaléka volt légkondicionált, ezen belül pedig leginkább a 2010 után épült otthonokba szerelték be a készülékeket (56 %).
Az idén is beköszöntött a kánikula, és minden bizonnyal ebben az évben is sokan hagyták az utolsó pillanatra a készülékvásárlást, illetve a beszerelés megrendelését. "Az utóbbi években egyre tudatosabbak lettek a vásárlók, vagyis egyre inkább jellemző az, hogy időben, még a szezon előtt vásárolnak és telepíttetnek, de ettől függetlenül arra számítunk, hogy a kánikulában a többszörösükre nőnek az igények" – mondta Falvi József, az LG magyarországi Air Solutions üzletágának értékesítésért felelős vezetője. Az LG tapasztalatai szerint a vevők tudatossága – nem függetlenül az energiaárak terén kialakult bizonytalanságtól – ott is tetten érhető, hogy immár mindenki úgy tervezi a vásárlást, hogy a készüléket fűtésre is akarja használni: az átmeneti, nem túl hideg időszakokban ezzel oldja meg gazdaságosan a fűtést, vagy eleve egész éves használattal számol. Ennek megfelelően mind többen keresik kiemelkedően energiatakarékos, inverteres készülékeket. "Azok számára, akik fűteni is szeretnének a készülékeikkel, azt tanácsoljuk, hogy ne méretezzék túl a berendezéseket, gondoskodjanak a kültéri egységben télen keletkező kondenzvíz elvezetéséről, illetve a beltéri egység oldalfali elhelyezése esetén számoljanak azzal, hogy a meleg levegő felfelé száll." – tanácsolja a szakértő.
Mindemellett az árérzékenység is fontos jelenség a magyar piacon: a magyar fogyasztók előtérbe helyezik a jó ár-érték arányt. Ahhoz pedig, hogy a klímát valóban gazdaságosan lehessen üzemeltetni – szem előtt tartva az optimális energiafogyasztás és a készülék élettartamát is –, fontos a rendszeres karbantartás, ám ezen a téren van hova fejlődnie a magyar piacnak. "Szervizes kollégáink tapasztalatai szerint a legtöbben nem takarítják, takaríttatják kellően gyakran sem a beltéri, sem a kültéri egységet, márpedig ennek elmaradása akár egészségi kockázatot is jelenthet. Ha a készülékeket hűtésre és fűtésre is használják, akkor évente kétszer érdemes szakemberrel átnézetni, kitisztíttatni."
Az egyszerű oldalfali, vagyis egy beltéri és egy kültéri egységből álló „split” klímáknál átfogóbb megoldást jelentő, komplett hűtési-fűtési megoldásként értelmezhető hőszivattyús rendszerek elterjedtsége ugyanakkor egyelőre szerénynek mondható. A KSH népszámlálási adatai szerint 2022-ben a hazai lakásállomány mindössze 2 százaléka rendelkezett ilyen berendezéssel. Igaz, az egyre szigorodó, a megújuló erőforrásokat egyre inkább előtérbe helyező energetikai előírásoknak köszönhetően a 2010 után épült lakások esetében már 13 százalékos arányról beszélhetünk. "Mi is azt tapasztaljuk, hogy – főleg az új építésű házaknál – egyre többen keresik a gépi szellőztetést is magában foglaló komplexmegoldásokat. Mindemellett arra számítunk, hogy az új otthonfelújítási támogatásoknak köszönhetően egyre többen döntenek úgy, hogy hőszivattyús megoldással korszerűsítik a 1990 előtt épült családi házuk fűtési rendszerét" – mondta Falvi József.
Kapcsolódó cikkek
- Hűsölj okosan a Samsung klímamegoldásaival!
- Az LG globális K+F-háromszöget hoz létre nagy teljesítményű hőszivattyúk fejlesztésére
- Az LG szerint a jövő autója gyakorlatilag egy kerekeken guruló élettér lesz
- Az LG fejlett autós platformjával érkezik a Kia legújabb elektromos járműve
- 3+1 tévhit: ezek a légkondicionálókkal kapcsolatos legnagyobb mítoszok
- Az állkapocs mozgását és a környezeti zajszintet is elemzi az LG új fülhallgatója
- Az LG új kampánya megtanít arra, hogyan nevelhetjük a hírfolyamaink algoritmusait
- Antimikrobiális üvegport fejlesztett ki az LG
- Másodpercenként akár 480 képkockát is képes megjeleníteni az LG új monitorja
- Az LG két kutatási beszámolóját mutatták be egy AI technológiai konferencián
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.