Prim Hírek

Az internettel és annak használatával kapcsolatos kutatások köréből általában hiányoznak az olyan szisztematikus vizsgálatok, amelyek tudományos igénnyel próbálnák az internethasználat társadalmi következményeit feltárni. A WIP ezen hiány pótlására vállalkozott.

A WIP magyarországi adatai azt mutatják, hogy 2001 őszén hazánk lakosságának 17 százaléka használja az internetet, az otthoni hozzáférés aránya pedig 5%.

A magyarországi WIP keretében a kutatásban részt vevő kérdezőbiztosok 5032 főt kerestek fel és kérdeztek meg. A felmérésbe bekerülő minta a teljes magyar lakosságot képviseli. A WIP időtartama 10 év, amelynek során a kérdőív minden évben ugyanazon emberek körében kerül újra felvételre.

A WIP-ben részt vevő kutatók azt vizsgálják, hogy milyen változásokkal jár az internethasználat terjedése a társadalmi élet különböző területein. Milyen lesz az új médium hatása a társas kapcsolatokra, a kommunikációs formákra, a politikai aktivitásra, a munka és a szórakozás világára?

A WIP eredményei

"Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy Magyarország az információs társadalomba vezető útnak még nagyon az elején tart," mondta Dessewffy Tibor, a WIP kutatásvezetője. "Ezzel együtt az információs kor Magyarország felzárkózására történelmi esélyt kínál. Esélyt, amelynek eljátszása vagy valóra váltása rajtunk múlik. Ahhoz, hogy ennek a valóban történelmi kihívásnak meg tudjunk felelni, és sikeres stratégiát tudjunk kialakítani, elengedhetetlen, hogy az internet terjedésére, használatára és társadalmi, szociálpszichológiai hatásaira vonatkozó, szisztematikus és átfogó tudásunk legyen.”

A WIP magyarországi elindítása ezt a célt, egy alapos, mindenki számára elérhető, nemzetközi összehasonlításra és elmélyült elemzésekre is lehetőséget adó adatbázis kialakítását, szolgálja.

Ugyanakkor fontos tényező az is, hogy egy gyors ütemű, állandó átalakulásban lévő folyamat jelenségeiről van szó. Ezért olyan kutatásokra van szükség, amelyek nemcsak egy adott pillanat tényeinek rögzítésére törekszenek, hanem hosszú távon is figyelemmel kísérik az események alakulását.

Az internet terjedése - ha eltérő mértékben és tempóban is - de a világ minden táján megfigyelhető, globális jelenség. Ezért a WIP már a kezdetektől egy olyan, nemzetközi összehasonlító vizsgálat ambiciózus tervét követte, amely a nemzetek közötti összevetést a társadalmi élet különböző területein tapasztalható hatások kérdésében is lehetővé teszi.

Magyarországon is jellemző, hogy viszonylag kevés a szisztematikusan előállított idősoros adat, és a kutatások csak a témakör egy-egy szűkebb szegmensében folynak. A vizsgálatok nagy része piaci szervezetek megrendelésére készül, elsősorban a felhasználókra (vagy a fogyasztókra) koncentrál, és ez behatárolja a kutatási témákat. Hiányoznak az olyan hosszú távú kutatások is, amelyek trendszerű összefüggések kimutatására is alkalmasak egy pillanatkép rögzítése helyett.

Az Első Információs Társadalom Szakmai Nap

A Szakmai Nap keretében a résztvevők az információs társadalom fejlettség mérésével kapcsolatos előadásokat is hallhattak, valamint különböző, az információs társadalom témaköréhez kapcsolódó szekcióüléseken vehettek részt. Többek között sor kerül az információs társadalom sikerországok nagyköveteinek kerekasztal-beszélgetésére. Külön szekciók foglalkoztak a politika és az információs társadalom kapcsolatának kérdésével, illetve azzal, hogy hol tart most, 2001 végén Magyarország az információs társadalom kiépítésében. Emellett a szekciók témái között megtalálható volt az internetpszichológia, az információs társadalom oktatása és a civil információs társadalom is.

A rendezvény során ismertetésre került az Információs Társadalom című negyedéves, új társadalomelméleti folyóirat, melynek első száma várhatóan december végén jelenik meg. A lap alapítóinak szándéka az, hogy az online források mellett a témakör reprezentatív kiadványainak - mint például a The Information, Communication & Society, a francia Terminal - magyar “mutációjaként” közvetítse a szakirodalom legfontosabb és legmaradandóbb szövegeit, illetve növekvő mértékben töltse meg majd magyar tartalommal a lapot. A folyóirat az “INFONIA” Információs Társadalomért, Információs Kultúráért Alapítvány gondozásában lát napvilágot.

A Konferencia honlapja: www.ittk.hu/ISszakmainap

A WIP magyarországi felmérésének eredményei

Személyi számítógépek a háztartásokban

Magyarországon a háztartások 22 százalékában található legalább egy személyi számítógép. Kettő vagy ennél több számítógéppel a háztartások 3 százaléka rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a 14 év fölötti magyar lakosok 27 százalékának van otthon számítógépe.

Vezetékes telefonnal való ellátottság

A 14 éves és idősebb lakosság 76 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol van vezetékes telefon.

Az internethasználat elterjedtsége és a használat helye

A magyarországi 14 évesnél idősebb lakosság 17 százaléka használja rendszeresen a internetet.

Magyarországon az internetelérést és így az internetezés lehetőségét ma elsősorban a munkahelyek és az iskolák teszik lehetővé. A népesség 13 százaléka “internetezik” munkahelyéről vagy iskolából, s csupán 5 százalék otthonról.

Internethasználati szokások

A legnépszerűbb internetes tevékenység az e-mailezés: a használók 19 százaléka naponta, vagy akár naponta többször is e-mailezik, hetente többször pedig további 26 százalékuk veszi igénybe ezt a szolgáltatást.

A munkával vagy tanulással kapcsolatos információk keresése, gyűjtése is elég nagy gyakoriságú internetes tevékenységnek számít, míg a passzióból vagy saját célra történő információkeresés már nem olyan elterjedt foglalatosság.

A chatelés viszonylag kevésbé népszerű tevékenység a magyarországi internethasználók körében. A használók 50 százaléka soha nem chatel, de azok közt, akik használják ezt a szolgáltatást, csupán 23 % a rendszeresen chatelők aránya.

Mind a fórumokon való részvétel, mind a bankügyek online intézése igen kevéssé elterjedt a magyarországi internethasználók közt: csupán 14 ill. 5 százalék végez ilyen jellegű tevékenységet rendszeresen.

A távolmaradás okai

A megkérdezettek közül azok, akik nem használják az internetet, 44 százalékban a személyi számítógép hiányát jelölik meg ennek okaként; 37 százalék azért nem kapcsolódik a világhálóra, mert nem érdekli az internet. További 22 százalék mondta azt, hogy számára túl drága az internetezés, míg 16 % a hozzáértés hiányával indokolta távolmaradását.

A megkérdezettek csupán 0,3, illetve 0,1 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a túl sok, gyermekeknek nem való, illetve pornográf anyag miatt nem kapcsolódik a netre.

Belépési szándék az internetezők táborába

A jelenleg nem használók 10 százaléka tartja valószínűnek, hogy az elkövetkező egy év során rendszeres internethasználó lesz.

Az e-mailezéssel kapcsolatos vélemények

Az e-mail megítélése a kérdezettek körében általában pozitív. A többség nem érzi úgy, hogy a velük való foglalkozás sok időbe telik. Ugyanakkor hasznosnak tartják az e-mailezést, amennyiben lehetőséget nyújt a kommunikálásra azokkal is, akikkel hagyományos módon erre nem volna mód.

Vásárlás az interneten

A magyarországi internetezők 6 százaléka vásárolt már valaha a világhálón keresztül; 1,6 százalékuk teszi ezt legalább havonta egyszer. Az online vásárlók 40 százaléka egyáltalán nem érzi biztonságban hitelkártyájának adatait internetes vásárláskor, és csupán egy negyedük gondolja úgy, hogy az internet ebből a szempontból nem jelent kockázatot.

Jobbá teszi-e a világot az új technológiák terjedése?

A megkérdezettek 66 százaléka szerint az olyan új elektronikus technológiák, mint a mobil telefon vagy az internet terjedése jobbá teszik a világot, és csupán 10 százalékuk szerint teszik rosszabbá.

Internettel kapcsolatos vélekedések

A megkérdezettek általában megbízhatónak tekintik az interneten található információkat. Ugyanakkor a magyarországi használók és nem használók is igen erősen egyetértenek azzal az állítással, hogy az interneten rengeteg, a gyermekeknek nem való tartalom található. Szintén egyformán nagy az egyetértés abban, hogy az internet használatával időt lehet megtakarítani.

Azzal az állítással, hogy az internet-hozzáférés hiánya komoly hátrányt jelent, mind a használók, mind a nem használók közepes mértékben értenek egyet.

Internet és más médiumok

Az internet - akár, mint információforrás, akár mint szórakozási lehetőség - fontosságát tekintve még a használók körében is a könyvek, a nyomtatott sajtó, a televízió és a rádió mögött, csak az ötödik helyen szerepel.

Internet a családban

Azok között, akik otthoni internet-eléréssel rendelkező háztartásban élnek, 85 százalék még soha sem érezte úgy, hogy internetező családtagja elhanyagolná őt a világháló miatt.

Azok a szülők, akiknek gyermekei otthon interneteznek, ezt egyáltalán nem érzik veszélyesnek a tanulmányi eredményekre nézve, és az időt sem sokallják, amit gyermekük internetezéssel tölt.

A World Internet Project - WIP

A World Internet Project (WIP) az internet társadalmi hatásainak széles körű vizsgálatára szerveződött nemzetközi kutatási program, amely a kaliforniai UCLA Center for Communications Policy és a szingapúri NTU School of Communications Studies kezdeményezéseként indult 1999 nyarán.

Ez a világon egyedülálló vizsgálat egy tízéves időtartamú, nemzetközi összehasonlító longitudinális panelvizsgálat, amely az évről évre ismétlődő felvételek során nemcsak a 12-14 évesnél idősebb egyének internethasználatáról, az ezzel kapcsolatos attitűdjeikről, hanem az internet terjedéséről, a változások sebességéről, a használatot gátló és serkentő tényezők alakulásáról, a szándékolt és nem szándékolt társadalmi és kulturális következményeiről is képes lesz pontos képet adni. A WIP-hez 2000 során csatlakozott országok (Svédország, Olaszország, Kína, Tajvan, Ausztrália és Japán), valamint az idén jelentkező országok - köztük Magyarország is - tovább szélesítik a kutatás lehetőségeit, utat nyitva ezzel a valóban globális összefüggésekkel dolgozó elemzés felé. A felmérés magyarországi lebonyolítására az ITTK és a TÁRKI Rt. közös kutatócsoportjának nyílt lehetősége.

A World Internet Project nemzetközi honlapja: http://www.worldinternetproject.net

A BME-ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ)

Az információs korszak társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági alapkérdéseit kutató független intézetet a Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa alapította 1998 januárjában a magyar UNESCO Bizottság támogatásával. A kiadványai, kutatásai és rendezvényei révén mind ismertebb tudományos műhely és szerkesztőség jelenleg 18 munkatárssal és további mintegy két tucat szerződéses kutatóval dolgozik.

Az ITTK számos magyar és nemzetközi kutatásban vesz részt. Többek között a UCLA vezetésével indított tízéves, nemzetközi internetvizsgálat (WIP – World Internet Project) egyik magyar résztvevője, valamint együttműködő partner a Harvard University szintén nemzetközi információs társadalom felkészültségi (readiness) kutatásában. Az ITTK 2001 nyarán befejezett nemzetközi összehasonlító kormányportál-elemzése a McConnell International nevű amerikai kutatócéggel közös anyagként készült. 2001 novemberében az Intézet elnyerte az általa kezdeményezett VISERO (Visegrad Countries Information Society and E-readiness Observatory) felállításának lehetőségét, a négy visegrádi ország konzorciumát az ITTK vezeti.

Mindezek mellett az ITTK a hazai információs társadalom-politika alakításához szükséges háttérkutatások sorát végezte el különböző kormányzati szervezeteknek (Miniszterelnöki Hivatal, Informatikai Kormánybiztosság, Gazdasági Minisztérium, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma). Az Intézet a Magyar Teleház Szövetség szakosított kutatóintézeti partnere és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége számára készülő MIM (Magyar Informatikai Monitor) kutatás állandó résztvevője.