Prim Hírek

A kutatás során 23 országot hasonlítottak össze, és ennek alapján elmondható, hogy az e-kormányzás terén a vezető szerepet - immár második éve - Kanada tölti be. Az ország vezetése most tart a felénél annak az ötéves programnak, amelynek eredményeképp az állampolgárokkal a legszorosabb kapcsolatot fenntartó kormány kíván lenni. Addigra a tervek szerint az ország lakóinak (kapcsolódási helytől és időponttól független) hozzáférést kívánnak nyújtani minden szövetségi programhoz és szolgáltatáshoz.

A top 10-hez tartozik még egyébként (ebben a sorrendben) Szingapúr, az Egyesült Államok, Ausztrália, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hongkong, Németország és Írország.

Az e-kormányzati tanulmány szerzői kiemeltek néhány trendet, amelyek segíthetnek képet alkotni azzal kapcsolatban, hogyan tudják a kabinetek a lehető legsikeresebben közelebb hozni az elektronikus kormányzatot a cégekhez és a magánszemélyekhez. Mivel a kormányok alkotják meg az új elektronikus szolgáltatásokat, nekik kell megoldani a hivatalok integrációjával, az adatbiztonsággal, a magánszférával, a kormányzati struktúrákkal, a nemzetbiztonsággal, a globális versenyképességgel és a személyes szabadsággal kapcsolatos kérdéseket.

Az egységes privacy gyakorlat kialakítása; a digitális aláírásra és az érzékeny információ titkosítására vonatkozó szabványok megalkotása - ezek azok az elsődleges lépések, amelyek megtétele szükséges a további fejlesztések előtt.

A kormányok előtt álló egyik legkomolyabb kihívás a kormányzati szerveket, hivatalokat összekötő elektronikus hidak létrehozása, és nem csak állami, hanem regionális, önkormányzati stb. szinten is.

Az online szolgáltatások tekintetében egyre kisebb a különbség a tanulmányban vezető országoknak (Innovative Leaders) titulált Kanada, Szingapúr és az Egyesült Államok, és az azokat követő (Visionary Challengers néven aposztrofált) tíz ország (Ausztrália, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hongkong, Németország és Írország, Hollandia, Franciaország és Norvégia) között.

Míg az éllovasok egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a lista végén állók egyre jobban leszakadnak a mezőnytől. A tanulmányból kiderül: a kabinetek egyre gyakrabban ismerik fel, hogy az e-kormányzás nem a technológiáról szól; az sokkal inkább egy ország irányításának módját megváltoztató csatorna. A sikeres e-government kulcsa az állampolgár-központú hozzáállás: az állampolgárokat és a cégeket egyaránt ügyfelekként kell kezelni, akiknek az igényeit figyelembe véve kell megalkotni az egyes szolgáltatásokat. Az e-kormányzatok fejlettségének értékelése során e szemléletmód elfogadottságának foka számít az egyik legfontosabb faktornak.

A kutatás további fontos megállapításai:

- A nemzeti kormányok a kulcsfeladatok között tartják számon a hivatalközi e-kormányzat létrehozását; nem támogatják az egyes hivatalok önálló online létének kialakítását. Ez a kérdés sok ország számára azonban még a megoldatlan feladatok között van.

- A kormányzatok csak fokozatosan tanulják meg, hogyan kezeljék és alakítsák az egyes e-kormányzati kezdeményezések költségvonzatait, hatásait, eredményeit; ezért egymástól világosan elkülönített munkaszakaszokat határoznak meg.

- Megnőtt a magánszektor szerepe. A kormányzat új üzleti megállapodásokat hoz létre a szolgáltatókkal, ahol meg van osztva mind a kockázat, mind a haszon.

- A kormányok egyre inkább beépítik online programjukba a marketingelemeket, az online szolgáltatások használatára való ösztönzés céljából.

- A kabinetek egyre inkább felismerik az elektronikus kormányzás hatását. Az nem csak az állampolgárokra, hanem az állami hivatalok munkatársaira, a privát szektor szervezeteire és a kormányzati munkára is jelentős befolyással van.