Prim Hírek

A "gyermekek internetes védelméről" szóló, vitatott törvényt (CIPA) tavaly fogadta el a kongresszus. Ez voltaképpen a harmadik törvényalkotási kísérlet arra, hogy elzárják a gyermekek elől az internetes pornográfiát. Az előző két törvény, ugyancsak alkotmányossági okok miatt, megbukott. A CIPA értelmében azok a közkönyvtárak, illetve könyvtárfenntartó iskolák, amelyek az internetre kapcsolt számítógépeken nem alkalmaznak a pornográf, illetve az "obszcén" tartalom kiszűrésére alkalmas szoftvereket, elveszítik az internet-elérés szövetségi kormányzati támogatására vonatkozó igényjogosultságukat.

A most elbírált panasz csak a törvénynek a közkönyvtárakra vonatkozó rendelkezéseit támadta, tehát az iskolai könyvtárakra a törvény - a dolgok jelenlegi állása szerint - kétségbe nem vont módon érvényes.

A szövetségi bírói fórumrendszer 3. számú – philadelphiai székhelyű - fellebbviteli bíróságának három tagú tanácsa olyan állásfoglalást tett közzé, miszerint rokonszenves ugyan az a kormányzati törekvés, hogy a gyermekeket és fiatalokat megvédjék a számukra ártalmas internetes anyagoktól - megakadályozva őket az ilyen tartalmú honlapok elérésében -, ám a technika jelenlegi állása szerint a szűrésre használható eljárásmódok nem eléggé kifinomultak, nagyon sok kétséges, "szürke zónába" sorolható honlapot is elérhetetlenné tesznek, így alkalmazásuk sérti az amerikai alkotmány híres 1. számú kiegészítését, amely a közlés szabadságáról szól.

"A cél, legyen az bármily kívánatos, elérhetetlen ebben a mai világban, amely nem mondható minden lehetséges világok legjobbikának" - írták ékesszóló indoklásukban a fellebbviteli bírák, akiknek a megállapítása szerint a rendelkezésre álló szoftverek alkalmazása esetén mind az ártalmatlan honlapok letiltása (overblock), mind az ártalmas honlapok átengedése (underblock) előfordul.

David Burt, az N2H2 Inc. nevű, internetes szűrőprogramokat előállító seattle-i cég szóvivője ugyanakkor úgy véli: büszkeségre ad okot, hogy a programok mintegy 99 százalékos találati pontossággal működnek.

- Örömmámorban úszok, ennél jobbat nem is várhattunk volna - mondta viszont a döntés nyomán Judith F. Krug, az amerikai könyvtárszövetség azon tisztségviselője, aki a "szellemi szabadság" ügyeinek irodáját vezeti.

Az állásfoglalás még nem jogerős: az igazságügyi tárca egyelőre mérlegeli, hogy fellebbezzen-e. Ha megteszi, akkor az ügy az amerikai legfelsőbb bíróság elé kerül, ahol a bírák többsége konzervatív beállítottságú - bár az nem tudható, hogy konzervativizmusuk az adminisztratív erkölcsvédelem ilyen értelmezésére is kiterjed-e.

A legfelsőbb bíróság eddig meglehetősen erősen védelmezte a közlési szabadság szempontjait az internetes tartalomszolgáltatásban. Alkotmányellenesnek nyilvánította a "felnőtt tartalmak" korlátozását célzó törvényt, és áprilisban elutasította azt is, hogy betiltsák az úgynevezett virtuális gyermekpornográfiát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem valódi gyermekekről készült pornográf felvételek láthatók, hanem számítógép által "generált" gyermekfigurák szerepelnek pornográf helyzetekben.