Prim Hírek

Kezdjük annak a régi dilemmának a feloldásával, hogy a kreativitás velünk született tulajdonság, képesség-e, és ha igen, akkor növelhető-e egyáltalán. Léteznek olyan tudományos eredmények, amelyek alátámasztják, hogy kreativitásunk részben szüleinktől örökölt jellemző. Sokan félreértik a tételt, és abból kiindulva könnyedén rávágják, hogy a kreativitás nem fejleszthető. Öröklődése viszont sokkal inkább a zenei képességekéhez hasonlít, szemben az általános intelligenciával. Ugyanúgy, ahogy a zenei képességek kiteljesítéséhez szükséges egy jó tanár, a kreativitást is ki kell bontakoztatnunk magunkban. Eközben az általános intelligencia fejlődése kevésbé függ a környezeti ingerek bizonyos kategóriába tartozásától, mint magától az ingerekben gazdag környezettől. Másrészt minden öröklött tulajdonságunk kifejlődését nagymértékben befolyásolja gyermekkori környezetünk és saját személyünk interakciója. Nemcsak az számít tehát, hogy mennyire ingergazdag a környezet, hanem az is, hogy saját személyiségünk mennyire tud abban érvényesülni.

Manapság az iskolai nevelés szinte kódoltan kreativitásellenes. A gyerek, mire elvégzi általános tanulmányait, megtanulja, hogy ugyanolyan ruhát viseljen, mint a többiek, ugyanúgy viselkedjen, és lehetőleg ne zavarja a tanórákat állandó kérdéseivel. Mindenki ugyanazt a "tananyagkonzervet" kapja, a számonkérés módja pedig a tanár által előírtak gépies visszaadásán alapul, és ritkán biztat arra, hogy a gyerek új értékelési szempontokat, problémákat vessen fel. Lehetséges tehát, hogy kreativitásunk mértékének maximális értéke öröklött tulajdonságaink alapján behatárolt, azonban aligha kétséges, hogy minden személyben vannak még olyan tartalékok, amelyek a megfelelő technikákkal, tréningekkel előhozhatók.

Egy lehetséges tematika

Elfogadható kreativitástréninggel Magyarországon még nem találkoztam. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy a legtöbb tanácsadócég nem ismeri fel: a kreativitást csak komplexitásában lehet fejleszteni, azaz nem csupán az emberre, hanem a környezetére, az őt foglalkoztató szervezetre is figyelmet kell fordítani. Másrészt a tanácsadócégek hiába is ismernék ezt fel, a jelenlegi piacon nehéz eladni a négy-öt napos tréningeket - a vállalati vezetők nem szeretik, ha csapatuk ennyi ideig távol marad a "valódi" munkától. Ezért aztán a hazai kreativitástréningek legtöbbször az agykontroll, az autogén tréning és a relaxációs technikák keverékére hasonlítanak, ahol egy-két nap alatt megtanítják a résztvevőket ellazulni, és arra, hogy felébreszszék magukban a kreativitást.

Több gond is van ezzel a módszertannal. Az első, hogy a szervezetnek nem mindig tesz jót, ha ilyen tréningekről visszaérkező elszállt alkalmazottak röpködnek az irodákban, akik új képességeiket használva kérdésekkel, alternatív megoldásokkal zaklatják munkatársaikat vagy vezetőjüket. A második probléma, hogy nem mindenki nyitott a relaxációs technikák alkalmazására. Emberből vagyunk, és vannak közöttünk olyanok is, akik jobban szeretik a logikát az intuíciónál. Nekik egy kreativitástréning során nem a relaxációs betétek jelentik a legizgalmasabb részt, hanem a módszeresen használható, divergens gondolkodást segítő technikák. Igen, a kreatív ötletek megszületését elő lehet segíteni mérnöki precizitással használható döntéshozatali módszerekkel is. Lássuk tehát, hogy mire kell kiterjednie egy kreativitástréningnek, ha a fenti csapdákat el szeretnénk kerülni!

Az első nap

Ahogy azt sorozatunk előző részében megfogalmaztuk, a kreativitás növeléséhez magának a szervezetnek is változnia kell. Éppen ezért a kreativitástréningeket nem érdemes először a beosztottak számára megrendelni, hanem a vezetőknek kell részt venniük a folyamatban. Az első nap tehát azzal telik, hogy a vezetők elsajátítják a kreatív szervezet felépítésének három követelményét, a szabad információáramlást, az autonómiateremtést a határok kijelölésével és az önirányító teamek létrehozását (lásd az előző számunkban).

A második nap

Ez az alkalom már a relaxációé és az arról való beszélgetésé. (Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a relaxáció terminológiánkban inkább kikapcsolódást jelent. Ez lehet aktív vagy passzív - egy jó tréner segíti a résztvevőket abban, hogy azonosítsák azt a tevékenységet, amelynek során agyukat rá tudják venni, hogy az inkubációs szakasznak megfelelően tudat alatt boncolgassa, rendezgesse a hétköznapi problémákkal kapcsolatos információkat, adatokat.)

Ezt a napot tehát arra kell szánni, hogy a résztvevők megismerhessék az "áramlatot", hogy felébreszthessék magukban kreatív énjüket. Ez a "logikus típusba" tartozó személyek számára a legnehezebb, de a tapasztalatok szerint azért ők is túlélik a dolgot. A cél az, hogy a résztvevők megtanulják, hogyan teremthetnek rendet saját tudatukban. "Ez akkor jön létre, amikor a pszichikai energia, avagy a figyelem reális célok felé fordul, és a készségek arányban állnak a lehetőségekkel ahhoz, hogy cselekedni lehessen." (3.) Ha a pszichikai energia erőfeszítés nélkül áramlik bennük, az emberek annyira elmerülnek abban, amit csinálnak, hogy tevékenységük spontánná válik: nem tudják szétválasztani önmagukat és cselekvéseiket. Ez létrehozhatja a felfedezés örömét, egy olyan kreatív érzést, amellyel a személy egy új valóságba léphet be.

Mindez misztikusan hangzik, de mindenkinek vannak ilyen élményei. Akad, aki a sportban éli át az áramlatot, van, aki a munkahelyén, és van olyan is, aki kirándulás vagy olvasás közben. A második nap célja, hogy a résztvevők megtanulják azonosítani az "áramlatélményt", majd pedig tudatosan előidézni azt. Ennek érdekében elsajátítják, hogy milyen módon tűzzenek ki célokat maguk elé, hogy miként merüljenek bele az éppen végzett tevékenységükbe, hogyan figyeljenek arra, ami éppen történik, és miként élvezzék a közvetlen tapasztalatokat. Az áramlat megtapasztalásához felhasználhatók az érzékek kibontásán alapuló technikák is, mint például a "narancshámozás". Ennek során a csoport körben ül, és mindenki egy narancsot fog a kezében. Lassan kezdik el hámozni, és igyekeznek minden érzékszervükkel - tapintás, szaglás, ízlelés, látás - átélni a hámozás élményét. Mindenki felbontja a narancsát, és behunyt szemmel elfogyaszt egy gerezdet. Ezt követően szertartásszerűen mindenki ad egy gerezdet a jobb oldali szomszédjának. A játék a szenzoros élmények átélési képességét és az érzéki benyomások megfigyelési készségét fejleszti. A nap végén mindenki olyan önmenedzsment-feladatokat kap, mint az "időcsapdák feltörése", amelynek során fel kell fedeznie egy tucatnyi "szabad" öt percet, ami ott rejtőzik a napi rutinjában, és amit kreatív gondolkodásra használhat fel.

A harmadik nap

Az általunk elképzelt kreativitástréningen ez az idő a "bolondozásé". Ezen a napon a résztvevők hagyományos tréningjátékokat játszanak, valamint kreativitást igénylő feladatokat oldanak meg, miközben tanulnak a kreativitásról. A játékok közé tartozik például az "adjunk el egy Zorkot" című feladat. A "Zorkot" - ami bármi lehet, ami különös, nem szerepel a napi munkavégzés környezetében, s nem a vállalat terméke/szolgáltatása - a tréner hozza magával, s a csoport egy tagjának lesz a feladata, hogy azt a többiek számára értékesítse. Ezenkívül olyan feladatokra is sort lehet keríteni, amelyeknek egyetlen, divergens gondolkodással megtalálható helyes megoldásuk van. Ilyenek a fejtörők (például a cikk végén leírt darab), a mozgásos játékok (hídépítés, kulcscsomó felvétele az asztalról meghatározott eszközök igénybevételével) és a klasszikus problémák, mint a kilencpontos feladvány.

A negyedik nap

A negyedik napon ismertetésre kerülnek azok a csoportos és egyéni döntéshozatali technikák, amelyek később a szervezetben végzett munka során is használhatók. Mintegy 60 ilyen technika létezik, ezek közül az egyik legismertebb a brainstorming, azaz magyarul ötletbörze (lásd keretes írásunkat).

Egy másik technika a "lótuszmódszer", aminek során elsőként rajzoljuk meg a mellékelt ábrát. ezek után a központi problémát felírjuk a diagram közepébe, majd releváns ötleteket, alkalmazásokat sorolunk fel a szomszédos körökbe (A-tól H-ig). Például ha a vállalati vezetők azon gondolkodnak, hogy miként teremtsenek kreatív környezetet, akkor a körökbe ilyen megoldások kerülhetnek: "Rendezzünk ötletversenyt! Vegyük körül magunkat stimuláló tárgyakkal! Tartsunk kreativitásértekezleteket! Szerezzünk ötleteket arra nézve, hogy hogyan törjünk ki a megszokott formákból! Törekedjünk pozitív attitűdre! Nevezzünk ki kreatív főtanácsost! Tegyük mulatságossá a munkát! Tegyük jelentéstelibbé, életközelibbé a munkát!" Most használjuk a központi négyzet köreibe írtakat mint központi ötleteket a szomszédos négyzetek számára. Ha például az "A" körbe azt írtuk, hogy "rendezzünk ötletversenyt", akkor másoljuk át az "A" négyzetbe, ahol ez válik központi problémává. Találjunk ki új ötleteket ennek az új központi problémának a megoldására, és írjuk ezeket a környező kicsi négyzetekbe. Használjunk asszociációs vagy más ötletstimuláló technikákat az új ötletek generálására. Folytassuk ezt, amíg ki nem töltöttünk annyit a diagramból, amennyit csak bírunk. Végül valósítsuk meg az ötleteket. A kreatív környezet létrehozása esetén például létrehozhatunk egy gondolkodószobát, megtöltve könyvekkel, videofilmekkel a vállalatunkról, a kreativitásról. Tehetünk bele oktató- és társasjátékokat, babzsákokat, modellezőagyagot és így tovább. Dekorálhatjuk a falakat a vállalati vezetők gyermekkori képeivel, emlékeztetve arra, hogy mindannyian kreatívnak és ártatlannak születtünk.

A fenti technikákon túl létezik még néhány általános irányelv, amelynek segítségével további szempontokat vonhatunk be a folyamatba, ha kreatív megoldást keresünk (2.). Az első ilyen, hogy elképzeljük az ellenkező helyzetet. Ha például növelni szeretnénk nyereségünket, akkor elkezdjük azon törni a fejünket, hogy hogyan lehetne a veszteségeinket fokozni. Ezzel a módszerrel megállapítható, hogy hol folyik el vállalatunk pénze. A második, hogy a probléma helyett annak környezetét vizsgáljuk meg. Ha például egy beosztottunk nem teljesít megfelelően, akkor eredményei helyett érdeklődhetünk a családi hátteréről, barátairól. Lehetséges, hogy a teljesítmény romlása mögött csak egy családtag betegsége áll. Harmadszor képzeljük el a tökéletes megoldást. Ez a feladat megdöbbentően nehéz. Tudjuk, hogy mi a probléma jelenlegi állásunkkal, de el tudnánk képzelni reális keretek között egy teljes mértékben tökéletes állást saját magunk számára? Aztán képzeljük el, hogy az összes feltevésünk helytelen. Van egy szolgáltatásunk, amely haldoklik. Meg vagyunk győződve arról, hogy ismerjük az okokat. De tényleg ismerjük?

Ötödször képzeljük el, hogy mi lenne, ha nem érhetne minket kudarc. Ez a technika áll legközelebb az álmodozáshoz. Képzeljünk el bármit. Például hogy olyan cigarettát tudunk gyártani, amely nem büdös, és soha nem fogy el. A papír helyett használhatnánk műanyagot, a dohányt némi forró víz melegítené, amihez egy gombelem szolgáltatná az áramot. Jé, egy mini vízipipa! Hatodik lépésként futassuk végig a döntést példaképeinken. Nehéz helyzetbe kerültünk. Mit csinálna ilyenkor a példaképünk? Ez jó módszer arra, hogy elkerüljünk néhány hibát. Hetedszerre gondolkodjunk a probléma megoldásától visszafelé. Melyik az a tényező, amely a problémát okozza? És mi történne, ha ezt megoldanánk? Nyolcadik lépésként nézzünk a problémára egy másik bolygóról. Persze néha az is elég, ha elképzeljük, hogy egy más funkciót töltünk be a vállalatnál. Ha újságírók vagyunk, gondoljuk végig, mi lenne az olvasó problémája ezzel a cikkel. Na jó, ezt inkább hagyjuk... Inkább vonjuk ki a problémát a figyelem központjából. Ha végképp megakadtunk, ez erőteljes technika lehet. Könyvet szeretnénk írni, de nem tudjuk, hogyan kezdjünk hozzá. Rendben. Szedjük össze, hogy miért szeretnénk könyvet írni. Ha a lista elég terjedelmes, már készen is van a könyv.

Tizedik lépésként gondoljuk végig a problémát gyermeki ártatlansággal. Nem tudjuk, hogy hogyan lehetne eladni termékünket. Egy gyermek azt kérdezné, hogy "miért szeretnéd eladni?" Máris megszülethet az ASP-szolgáltatások vagy az autókölcsönzők piaca. A gyermekek legalább öt alkalommal megkérdezik azt is, hogy miért. Leállt az autóm. "Miért?" Mert nem vettem észre, hogy kifogyott a benzin. "Miért?" Mert nem figyeltem oda a benzinmutatóra. "Miért?" Nem tudom, nem szoktam odanézni. "Miért?" Mert az egy kicsi izé a műszerfalon, lent, bal oldalt. "Miért?" Tényleg, miért? Nem lehetne olyan benzinmutatót tervezni, amely csipog vagy villog, ha a benzinszint egy megadott mérték alá csökken? Dehogynem. És ugyanígy mindig meg lehet kérdezni azt is, hogy mikor, mi, hol, ki, miért, hogyan. Ha pedig mindez nem segít, akkor használjuk a "mi lenne, ha" technikát. Mi lenne, ha a probléma százszor ekkora lenne, és mi lenne, ha csak tizedekkora? Mi lenne, ha nem is lenne probléma? Mi lenne ez a probléma, ha állat lenne? És ha növény, zenemű vagy könyv? Legvégül pedig használjuk ki, hogy a győzelmet kudarccá fordíthatjuk, a kudarcot pedig győzelemmé. Mi a jó abban, ha elveszítem az állásom? Többet lehetek a családommal. És mi a rossz abban, ha előléptetnek?

Az ötödik nap

Miután a vezetők megtanulták, hogy vállalatuknak hogyan kell változnia a kreativitás növeléséhez, elsajátítottak néhány relaxációs technikát és az "áramlat" tudatos előidézését, játszottak, problémákat oldottak meg, és döntéshozatali technikákat tanultak, nem maradt más hátra, mint közös erővel megoldani egy valódi vállalati problémát. Erre egy egész napjuk van, és természetesen fel kell használniuk a tanultakat. Azután mindenki hazamegy.

Egyébként tudták, hogy Bellt az az esemény inspirálta a telefon kifejlesztésére, hogy elolvasott egy német nyelven írt jelentést, amelyről azt hitte, hogy a telefon funkcióját írja le? Miután bemutatta első működő modelljét, megtudta, hogy korlátozott nyelvtudása miatt teljesen félreértette a német találmány lényegét. Annak teljesen más volt a funkciója. Ilyen az élet. Elborzadtak ettől az egésztől? Már nincs is kedvük saját vállalatukat kreatívvá tenni, hanem inkább rábíznák az egészet egy külső szakemberre? Következő számunkban nagyító alá tesszük, hogy kitől lehet itthon kreativitást bérelni. Szerepelnek majd kreatív projektkoordinátorok, ötletbörze-vezetők és egy cég, amely kreatív személyek segítségével marketing-, reklám- vagy PR-területen szinte minden problémára megoldást tud találni. De addig is - hogy ne legyen nyugalmuk - még egy feladvánnyal szolgálunk. A megfejtéseket ezúttal is az aszell@prim.hu e-mail címre várjuk, és a legjobbakat - esetleg a helyeseket - ismét Business Online Tanácsadó Füzetekkel jutalmazzuk.

Férfi a liftben. Egy férfi az épület 10. emeletén lakik. Mindennap liften megy le a földszintre, hogy bevásároljon. Amikor visszatér, ismét liftbe száll, de csak a 7. emeletig megy fel, ott kiszáll, és az utolsó három emeletet gyalog teszi meg. Pedig utál lépcsőzni. Akkor miért tesz így?

Elsajátítandó technikák

Az alábbi technikák felhasználhatók arra, hogy egyéni kreativitásunkat a mindennapok során maximális mértékre növeljük. Mindegyik technikát külön megtárgyalják a tréning során.

1. Készíts listát kreatív eredményeidről!

2. Ne mondd, hogy nem lehet, és ne add be a derekad!

3. Relaxálj!

4. Mozdulj ki a kényelemből, és készülj fel a hibák elfogadására! Kezeld a hibákat leckeként, nem pedig kudarcként!

5. Merj minden kérdést feltenni, és próbálj meg a jó kérdésekre rátalálni! (Mivel ez a kedvencem, nem állhatom meg, hogy ne meséljem el az alábbi történetet:

Egy Edward Land nevű férfi egyszer elvitte a családját vakációzni. Folyamatosan fényképezett, amíg egyszer a kislánya megkérdezte tőle, hogy miért kell olyan sokáig várnia, amíg láthatja a képeket. Land úgy gondolta, hogy ez jó kérdés, felvázolt néhány ötletet, és kipróbálta őket, amikor visszatért bostoni laboratóriumába. Hamarosan megszületett a Polaroid fényképezőgép ötlete és az instant fotográfia piaca.)

6. Kérdezd meg az ellenfeled!

7. Tanulj minden évben valami újat, és mindennap figyelj meg valami újat!

8. Tanuld meg azonosítani a valódi problémát!

9. Vezess naplót, és minden reggel írj néhány oldalt! Hordj magaddal jegyzetfüzetet!

10. Tanulj meg új döntéshozatali technikákat!

11. Tanulj meg vizualizálni! Rajzolj!

12. Tanuld meg a "mind mapping" technikát!

13. Asszociálj!

14. Vállalj kihívásokat!

15. Adoptálj egy zsenit, és amikor elakadsz, kérdezd meg magadtól, hogy ő mit tenne a helyedben!

16. Sétálj sokat!

17. Használd az emberi kapcsolataidat - beszélgess alkalmazottaiddal, beszállítóiddal, vevőiddel és barátaiddal a munkádról!

18. Használd az "áramlatot"!

19. Gondolj úgy a munkádra, mint művészetre!

20. Ne feledd el, hogy ha egy forrásból másolsz, azt plagizálásnak hívják, ha ötből, azt kutatásnak!

**

Brainstorming, avagy csoportos ötletbörze

A csoportos ötletbörze hatásos eszköz, mivel az összes résztvevő tapasztalatát és kreativitását hasznosítja. Amikor egy individuum kreativitása már kimerül, más csoporttagok ötletei és tapasztalatai elvezethetnek a probléma további részeinek azonosításához, újabb megoldási javaslatokhoz. A csoportos ötletbörze éppen ezért mélyebb szinten is képes megragadni a problémákat. Ezzel együtt a folyamat kényelmetlen lehet egyes személyek számára, mivel bizonyos javaslatok első hallásra egyszerűen hülyeségnek tűnhetnek. Éppen ezért a moderátornak ügyelnie kell arra, hogy a kevésbé kreatív résztvevők ne söpörjenek le megoldásokat az asztalról, illetve ne szégyenítsék meg társaikat. A szabályok a következők:

• Definiáljuk világosan a problémát, és határozzunk meg minden előzetes kritériumot a megoldással kapcsolatban.

• Ügyeljünk arra, hogy az ötletbörze a problémára fókuszáljon.

• Biztosítsuk, hogy senki se kritizálja az egyes ötleteket az ülés alatt.

• Bátorítsuk a résztvevőket, hogy lelkesen, kritika nélkül fogadják mások ötleteit.

• Hagyjuk, hogy a résztvevők élvezzék a börzét, és annyi ötlettel álljanak elő, amennyi csak lehetséges.

• Biztosítsuk, hogy egy megoldási lehetőségnél ne ragadjon le túl sokáig a csoport.

• Bátorítsuk a résztvevőket, hogy továbbfejlesszék mások ötleteit.

• Valaki jegyezzen fel minden egyes ötletet.

• A csoporttagok kiválasztásánál törekedjünk minél heterogénebb összetételre.

Az ötletbörzén megszületett ötleteket értékelni, elemezni kell, ami tapasztalatot követel. Az egyes ötleteket érdemes faktorokba rendezni, majd szakértők elé bocsátani.

**

Szoftveres segítség

A döntéshozatal során ma már komplex döntéstámogató módszereket is igénybe vehetünk. A magyar fejlesztésű Doctus tudásbázisú keretrendszer például a puszta adatokon túl a tudás, a tapasztalat összegyűjtésére és tárolására is alkalmas. Egy ilyen tudásbázis építésének előnye, hogy a vállalat szakértőinek egyre több eseti döntése válik elemezhetővé. Egy professzionális rendszerben néhány ezer séma található, amelyet szabályok alapján rendeznek.