Prim Hírek

Beck György, a HP Magyarország vezérigazgatója fontosnak tartotta kiemelni, hogy a hibát nem az elmúlt 4, hanem az elmúlt 12-40 évben követték el a kormányok, vagyis mindenki hibás azért, ami előállt. Beck szerint a helyzet csak javulhat, hamarosan már a haladó sávban lehetünk. Úgy fogalmazott: megérkeztünk a nyugat-európai fejlődési szinthez, viszont szomorú statisztikák is léteznek. Gyors lépésre van szükség, hogy segíteni lehessen a problémákon.

A HP vezetője "Valami Amerika" című előadásában kifejtette: az amerikai trend azt mutatja, hogy a dial-up eléréseket továbbra is biztosítani kell, mert az USA-ban még mindig a lakosság 80 százaléka internetezik hagyományos modemmel. Ennek oka az alacsony amerikai telefondíjakban keresendő. Beck szerint nem szabad "kiölni" a dial-up elérést hazánkban sem. Az amerikai példánál maradva arról is szólt, hogy az USA-ban már lehetséges az elektronikus úton történő adózás és számlakifizetés is, s ebben mi viszonylag el vagyunk maradva.

A technikai fejlődés kapcsán aláhúzta, hogy a vállalatoknál megfigyelhető trend a mobilizálódás, a wireless technikák felé való orientálódás.

A magyar állam szerepéről szólva Beck György elmondta, hogy annak katalizátori feladatot kell vállalnia, együtt kell működnie a szervezetekkel és a szakma szakértőivel. Szükség van különféle jogszabályi módosításokra is, például meg kell reformálni az elmúlt kormányzati ciklusban elfogadott hírközlési törvényt, szabályozni kell az elektronikus dokumentumkezelést, és lendületet kell adni az IT-kultúra elterjesztésének.

E=mc3

Drajkó László, az Axelero Rt. vezérigazgatója egy sajátos relativitáselméletet mutatott be, amelyben Einstein képlete kissé módosul: E=m´c´c´c, ahol az "E" ez elektronikus társadalom, az "m" a tömeg(piac), az első "c" a computer (utalva ezzel a PC-penetrációra), a második a communication, azaz az internethez jutás, a harmadik pedig a content, vagyis a tartalom. A vezérigazgató kifejtette: arról van szó, hogy az internethasználóknak el kell érniük egy kritikus tömeget, mert addig nem beszélhetünk elektronikus társadalomról. Befolyásoló tényezőként említette az internet- és telefonszolgáltatók magatartását, az állami szerepvállalás mibenlétét és a médiát.

A trendekről szólva azt mondta, hogy megindult az ország "broadbandesedése", azaz egyre többen rendelkeznek széles sávú hálókapcsolattal. A tartalomfejlesztés kapcsán példamutatást kért az államtól: legyen a legnagyobb, a legkomolyabb tartalomszolgáltató, legyen minél több közhivatali anyag a neten!

Induló Sulinet Expressz

Magyar Bálint oktatási miniszter szerint a Sulinet programnak mindenképpen folytatódnia kell, sőt magasabb fokozatba kell kapcsolnia. Ezért 2003-ban mintegy 20 000 számítógépet kapnak az iskolák, és a tanárok továbbképzése is intenzívebbé válik. "Célunk, hogy 2005-re valamennyi hazai iskola rendelkezzen internetkapcsolattal" - mondta a miniszter. Ezért 2003-tól Sulinet Expressz néven megkezdődik a Sulinet történetének újabb szakasza. Azokon a helyeken, ahol a hálózati kapcsolat hagyományos módon nem építhető ki, a tanintézményeket úgynevezett "teledatacast" technológiával fogják internethez juttatni.

Nincs okunk az elégedettségre

Elkeseredettségének adott hangot Uj Péter újságíró. Az ismert publicista úgy fogalmazott "Hová lesz a Quo Vadis?" című prezentációjában, hogy semmi okunk sincs elégedettnek lenni, mert 1998-ban Magyarország "csak" a lemaradó országok közé tartozott, de 4 évvel később már le is maradt. Olyanok is megelőztek bennünket, mint Románia, Szlovénia és Olaszország.

Azért sincs okunk örülni a jelen helyzetnek, mert az Európai Bizottság a csatlakozásra váró országok infokommunikációs helyzetéről szóló 2002. májusi jelentése ugyancsak szomorúságra ad okot. Az újságíró azt mondta: még nagyon messze vagyunk attól, hogy internet-nagyhatalom legyünk, és akkor sem lesz jobb az internetes ellátottság, ha olyan elismert neveket használunk fel, mint amilyen Neumann Jánosé.

Emlékeztetett, hogy az OECD-jelentés szerint Magyarország azon államok közé tartozik, ahol a lehető legmagasabb az internetezés költsége. Elhibázott és elkésett volt a liberalizáció, ami versenyhiányt eredményezett. Ez drágává tette az internetet, a drágaság viszont kevés embert vonz. Megemlítette az észtországi példát is, mert szerinte ott meg tudták azt csinálni, hogy nem pártpolitikai alapon kezelték az IT-kérdést, s nemcsak a választásokat megelőző kampányban ígértek fejlesztéseket a későbbi kormánytényezők. Uj szólt a sikeres Sulinet program 1998. évi sajnálatos, szerinte politikai alapon történő leállításáról is.

Digitalizációra van szükség

Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancellárminisztere az informatikai kérdések kapcsán leszögezte: nem osztja a rendezvény első napjának délelőttjén felszólalók pesszimizmusát. A Miniszterelnöki Hivatal egykori vezetője elmondta, hogy az elmúlt 4 évben számos modernizációra került sor, megindult a digitalizáció, s folyamatos informatikai korszerűsítések zajlottak országszerte. Hozzátette, az új kormánynak azt javasolja, működtessen folyamatos monitoringrendszert, s folytasson digitalizációt. Stumpf István szerint az informatika azon területek közé tartozik, amelyekre a politikai konszenzusok, nem pedig a pártpolitikai csatározások a jellemzők, s ennek a jövőben is így kell lennie.

Reform a kormányzati informatikában

Fejlett informatikai rendszerek nélkül nem lehetséges a szolgáltató kormányzat megvalósulása, ezért átfogó reformra van szükség - jelentette ki Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára. A főbb projektekről szólva a politikus kiemelte az elektronikus kormányzást, a kormányzati gerinchálót, az EU-csatlakozásra való felkészülést, az adatvagyon-gazdálkodást, a közérdekű adatok interneten történő közzétételét, az e-szignó bevezetését a kormányzati szférában és egy intranet kialakítását.

A kormányzati portált ügyfélkiszolgálóvá kell tenni, aminek következtében csökkenhet a különféle hivatalokban dolgozó közalkalmazottak leterheltsége, és az állampolgárok is kényelmesebben intézhetik majd ügyeiket.