DCML: hálózati tömegtárakat kezelő nyelvi szabvány született
A Netscape alapító Marc Andreessen, aki ma az Opsware cég főnöke, több
fórumon lelkesít annak az XML alapú szabványnak az általános
elismertetésére, amit vagy 25 céggel közösen alkottak Data Center
Markup Language (DCML) néven, a hálózatra kapcsolható tömegtárak
kezelésének a szabványosítására. Október 14-én a szabvány 1.0-s
változatának az elkészültét jelentették be.
Andreessen jelenlegi cége, az Opsware, a munka oroszlánrészét vállalta magára. Fő támasza volt az Electronic Data Systems (EDS), amellyel közösen jelentették be a szabvány elkészültét. A kidolgozásban részt vevő további cégek közt olyanok vannak, mint – további két szervezőként – a BEA Systems és a Computer Associates Internetional (CAI), támogatóként pedig a DCML Szervezetbe tömörült következő tagok: Tibco, Mercury Interactive, Micromuse, AlterPoint, Marimba, Akamai Technologies, NetIQ, TripWire, BlueTitan, Blade Logic, Centrata, ConfigureSoft, Euclid, Relicore és több, Fortune 1000 listán szereplő végfelhasználó.
A szabvány fő célja, a jelenleg nem eléggé kompatibilis hálózati tömegtárolók közti együttműködés megteremtése, ami lehetővé teszi, hogy a nagyvállalati rendszerekben több gyártótól származó eszközök is zökkenőmentesen használható legyenek. Andreessen az interjújában épp azt emeli ki, mennyire egyetlen szállítóhoz volt kötve korábban, mondjuk, egy IBM Network Access Servert (NAS) beszerző cég, ami minimum az árfekvésre nem volt kedvező állapot. Egy cégvásárlásnál, pedig különösen kényelmetlen helyzet állt elő, ha a megvásárolt cégnek más szállította a hasonló hálózati szervert. Az alkalmazói rendszerek vagy az egyiket, vagy a másikat nem tudták hatékonyan elérni, vagy éppen használni sem.
A most megjelent DCML változat fő részei: különféle datacenter elemek specifikációja, hálózati és tároló komponensek, a piacvezető operációs rendszerek (MS Windows, UNIX és Linux) támogató eszközei, környező szoftver infrastruktúra elemek, csatlakozó alkalmazások. A szabvány birtokában pontosan reprodukálható, hogy kell megalkotni egy adatszervert, mi legyen a struktúrája, a szolgáltató interfésze stb.
Marc Andreessen szerint a DCML szabvány épp oly jelentős lesz a hálózati tömegtárolók történetében, mint annak idején a HTML protokoll volt a webtechnológiában. A DCML szerepe egyre fontosabb, mivel a korábbi, rosszul méretezhető lokális hálózatokon működtetett, kliens-szerver architektúráról, az ipar rohamosan tér át a világháló infrastruktúrájára alapított globális hálózati szolgáltatásokat alkalmazó rendszerekre. Ehhez a világhálón elhelyezkedő társzerverek használatát gyártó és szoftverkörnyezettől függetlenül biztosítani kell. Ugyanezt hangsúlyozta egy Gartner szakértő is. Mások azt hangsúlyozták, hogy ez a záloga a mostanában induló számításszolgáltató (utility computing) üzletág sikerének is, hogy a hálózaton át jelentkező felhasználók bármelyik számításszolgáltató rendszerét akadálytalanul használhassák. Ugyanez a helyzet a világcégek lokális rendszereinek az összekötése kapcsán.
Nos, kik azok, akiknek még el kellene fogadniuk Andreessen lelkesen ajánlgatott szabványát? Nem kisebb cégek, mint a piaci szegmensben már évtizedes háttérrel rendelkező IBM, SUN, vagy az operációs rendszerei miatt nem kevésbé fontos Microsoft. Eleinte húzták is az orrukat, de – Andreessen szerint – ma már ők is lelkesednek érte. Majd meglátjuk.
Kapcsolódó cikkek
- Munkaállomások kihosszabbítása IP alapon
- Friss fejlesztésű Samsung Mobile WiMAX rendszerek
- ProCurve infrastruktúrán készül a jövő internetének koncepciója
- Open XML - A felhasználók döntenek dokumentumaik formátumáról
- Check Point: többmagos teljesítmény-fokozó technológia
- Világelső Edge-útválasztó berendezés
- A Cisco a biztonságtechnológiai videoelemzés szabványosításáért
- Az olasz Telsey távközlési cég magyarországi képviseletet nyit
- Innováció - És lőn világosság, vezeték nélkül
- Iparági szabvánnyá vált a digitális aláírás 1.0
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.