Magyarország kedvelt célpontja az európai vezető vállalatok szolgáltatáskihelyezéseinek
forrás Prim Online, 2004. június 16. 08:00
A kutatást az UNCTAD és a Roland Berger Stratégiai Tanácsadók Cég közösen végezték, vállalatok olyan reprezentatív mintáját vizsgálva, melyek az 500 vezető európai vállalat teljes bevételének több mint 20%-át adják.
Elsősorban brit, Benelux államokbeli és német származású cégek helyezték már offshore területre szolgáltatási tevékenységük egyes részeit. Ezen országok - s köztük is elsősorban Anglia - vállalatai kínálják az összes kihelyezett, szolgáltatásszektoron belüli álláslehetőségek 90%-át, s vezetnek valamennyi mennyiségi mutató területén. A kutatásban részt vevő cégek több mint a fele tervez további, külföldre történő kihelyezéseket az elkövetkezendő néhány évben.
Thomas Eichelmann, a Roland Berger szenior partnere és az igazgatótanács tagja a felmérés kapcsán hangsúlyozta, hogy az európai vállalatok jelentős hányada már a múltban kihasználta az "offshore" lehetőségeket és további hasonló lépéseket tervez a jövőben, míg a cégek egyre csökkenő másik csoportja egyáltalán nem rendelkezik tapasztalattal a külföldre helyezéseket illetően. Alapvetően a rendelkezésre állás, a képesített munkaerő és az infrastruktúra költségei jelentik azokat a tényezőket, melyek a tevékenység, szolgáltatás kihelyezését, illetve a célországot döntően befolyásolják.
A külföldön szolgáltatási központokat létrehozó vállalatok 80%-a sikeresnek tekintik az outsourcing projektet, szemben az elenyésző 5%-ukkal, akik sikertelennek látják ezt a lépést. Bár a szolgáltatáskihelyezés kiterjedtebb, magasabb minőségi színvonalú szolgáltatásokat eredményez és biztosítja a szaktudáshoz és infrastruktúrához való hozzáférést, a vállalatok továbbra is a költségcsökkentést tartják legvonzóbb előnyének. A különböző tevékenységek áthelyezésével jellemzően 20-40%-os költségmegtakarítás realizálható, amely gyakran meghaladja a vállalatok eredeti várakozásait. Minden harmadik, offshore szolgáltatási tevékenységet folytató vállalat könyvelhetett el szolgáltatásainak elvárásait meghaladó minőségi javulását.
A kutatás rámutatott, hogy a célország kiválasztásában nem csak kézzelfogható tények, vagyis költségek, képzettség és időzóna játszanak nagy szerepet, hiszen a vállalatok több mint 40%-át "puha" tényezők befolyásolnak döntésükben. Vagyis a versenytárs követése, a célország által kifejtett promóciós tevékenység és egy külföldi leányvállalat belső lobbitevékenysége szintén fontos mérlegelendő tényező. A célországokat tekintve, a kihelyezési projektek több mint fele Európán belül valósul meg. Vezető európai helyszínek közé tartoznak olyan nyugat-európai országok, mint Nagy-Britannia, Spanyolország és Portugália, illetve Kelet-Európában Lengyelország, Magyarország és Románia. Minden 10 projektből 4 Ázsiát, s ezen belül Indiát célozza meg. Az Ázsiát célzó projektek méretüket tekintve a legnagyobbak, így ebben a régióban a legmagasabb a munkahelyteremtések száma.
A szolgáltatások teljes skálája, a "front office" funkcióktól a "back office" feladatokig lehetséges jelöltje egy jövőbeli kihelyezési projektnek. Nem volt olyan alapvető kihelyezéshez kapcsolódó üzleti folyamatot, amelyet a válaszadók több mint 20%-a kifejezetten kihagyott volna. "Rendszeresen és szisztematikusan felülvizsgáljuk szolgáltatásainkat, lehetséges kihelyezési szolgáltatások által nyújtott előnyök kihasználása szempontjából" nyilatkozta egy szállítmányozó nagyvállalat képviselője, "azonban, a közfelháborodást elkerülendő, mindent megteszünk annak érdekében, hogy vállalatunk nevét nyilvánosan ne kapcsolják a tevékenységek külföldre helyezésének általános trendjéhez." A meginterjúvolt európai vállalatok esetében a kihelyezett szolgáltatások 60%-a a pénzügy, könyvelés, IT támogatás, humán erőforrás menedzsment és egyéb back office szolgáltatások közül kerülnek ki. A vállalatok egyharmada említette például telefonos vevőszolgálat, vagyis front office szolgáltatás kihelyezését. Átfogóan azt lehet mondani, hogy nincsenek "szent tehenek", szinte mindegyik szolgáltatás kihelyezhető.
Míg az európai vállalatok általában elmaradnak a szolgáltatások kihelyezésében egyesült államokbeli versenytársaiktól, a vállalatok több mint 50% nem tekinti az USA szolgáltatáskihelyezési keretrendszerét alkalmazhatónak Európában. Főbb különbségként az európai munkaerőpiac szabályozását és alacsonyabb rugalmasságát, a kulturális sokszínűséget és az angol mint világnyelv helyzetét látják.
"Igazgatási elvek tekintetében az országoknak azonosítaniuk kell azokat a piaci réseket, amelyekben vonzó alapot tudnak biztosítani szolgáltatás export számára" - összegezte a felmérés eredményét Karl P. Sauvant, az UNCTAD befektetési részlegének igazgatója. "Bár csupán néhány ország fogad jelenleg hasonló szolgáltatásokat, a lehetőség fennáll, hogy ebből más országok is előnyösen részesüljenek, amennyiben a költségek, képzettség és infrastruktúra megfelelő keverékét tudják biztosítani, illetve, helyszíneiket megfelelően tudják értékesíteni."
Azok a vállalatok, amelyek szolgáltatásaikat már offshore területre helyezték, meg vannak győződve arról, hogy ebből anyaországuk is előnyökhöz jut, elsősorban megerősödött versenyképesség és alacsonyabb árak formájában. Ez pedig azt sugallja, hogy a szolgáltatáskihelyezési tevékenység nagyon fontos az európai vállalatok számára, amerikai versenytársaikkal szembeni versenyképességük szempontjából.
Elsősorban brit, Benelux államokbeli és német származású cégek helyezték már offshore területre szolgáltatási tevékenységük egyes részeit. Ezen országok - s köztük is elsősorban Anglia - vállalatai kínálják az összes kihelyezett, szolgáltatásszektoron belüli álláslehetőségek 90%-át, s vezetnek valamennyi mennyiségi mutató területén. A kutatásban részt vevő cégek több mint a fele tervez további, külföldre történő kihelyezéseket az elkövetkezendő néhány évben.
Thomas Eichelmann, a Roland Berger szenior partnere és az igazgatótanács tagja a felmérés kapcsán hangsúlyozta, hogy az európai vállalatok jelentős hányada már a múltban kihasználta az "offshore" lehetőségeket és további hasonló lépéseket tervez a jövőben, míg a cégek egyre csökkenő másik csoportja egyáltalán nem rendelkezik tapasztalattal a külföldre helyezéseket illetően. Alapvetően a rendelkezésre állás, a képesített munkaerő és az infrastruktúra költségei jelentik azokat a tényezőket, melyek a tevékenység, szolgáltatás kihelyezését, illetve a célországot döntően befolyásolják.
A külföldön szolgáltatási központokat létrehozó vállalatok 80%-a sikeresnek tekintik az outsourcing projektet, szemben az elenyésző 5%-ukkal, akik sikertelennek látják ezt a lépést. Bár a szolgáltatáskihelyezés kiterjedtebb, magasabb minőségi színvonalú szolgáltatásokat eredményez és biztosítja a szaktudáshoz és infrastruktúrához való hozzáférést, a vállalatok továbbra is a költségcsökkentést tartják legvonzóbb előnyének. A különböző tevékenységek áthelyezésével jellemzően 20-40%-os költségmegtakarítás realizálható, amely gyakran meghaladja a vállalatok eredeti várakozásait. Minden harmadik, offshore szolgáltatási tevékenységet folytató vállalat könyvelhetett el szolgáltatásainak elvárásait meghaladó minőségi javulását.
A kutatás rámutatott, hogy a célország kiválasztásában nem csak kézzelfogható tények, vagyis költségek, képzettség és időzóna játszanak nagy szerepet, hiszen a vállalatok több mint 40%-át "puha" tényezők befolyásolnak döntésükben. Vagyis a versenytárs követése, a célország által kifejtett promóciós tevékenység és egy külföldi leányvállalat belső lobbitevékenysége szintén fontos mérlegelendő tényező. A célországokat tekintve, a kihelyezési projektek több mint fele Európán belül valósul meg. Vezető európai helyszínek közé tartoznak olyan nyugat-európai országok, mint Nagy-Britannia, Spanyolország és Portugália, illetve Kelet-Európában Lengyelország, Magyarország és Románia. Minden 10 projektből 4 Ázsiát, s ezen belül Indiát célozza meg. Az Ázsiát célzó projektek méretüket tekintve a legnagyobbak, így ebben a régióban a legmagasabb a munkahelyteremtések száma.
A szolgáltatások teljes skálája, a "front office" funkcióktól a "back office" feladatokig lehetséges jelöltje egy jövőbeli kihelyezési projektnek. Nem volt olyan alapvető kihelyezéshez kapcsolódó üzleti folyamatot, amelyet a válaszadók több mint 20%-a kifejezetten kihagyott volna. "Rendszeresen és szisztematikusan felülvizsgáljuk szolgáltatásainkat, lehetséges kihelyezési szolgáltatások által nyújtott előnyök kihasználása szempontjából" nyilatkozta egy szállítmányozó nagyvállalat képviselője, "azonban, a közfelháborodást elkerülendő, mindent megteszünk annak érdekében, hogy vállalatunk nevét nyilvánosan ne kapcsolják a tevékenységek külföldre helyezésének általános trendjéhez." A meginterjúvolt európai vállalatok esetében a kihelyezett szolgáltatások 60%-a a pénzügy, könyvelés, IT támogatás, humán erőforrás menedzsment és egyéb back office szolgáltatások közül kerülnek ki. A vállalatok egyharmada említette például telefonos vevőszolgálat, vagyis front office szolgáltatás kihelyezését. Átfogóan azt lehet mondani, hogy nincsenek "szent tehenek", szinte mindegyik szolgáltatás kihelyezhető.
Míg az európai vállalatok általában elmaradnak a szolgáltatások kihelyezésében egyesült államokbeli versenytársaiktól, a vállalatok több mint 50% nem tekinti az USA szolgáltatáskihelyezési keretrendszerét alkalmazhatónak Európában. Főbb különbségként az európai munkaerőpiac szabályozását és alacsonyabb rugalmasságát, a kulturális sokszínűséget és az angol mint világnyelv helyzetét látják.
"Igazgatási elvek tekintetében az országoknak azonosítaniuk kell azokat a piaci réseket, amelyekben vonzó alapot tudnak biztosítani szolgáltatás export számára" - összegezte a felmérés eredményét Karl P. Sauvant, az UNCTAD befektetési részlegének igazgatója. "Bár csupán néhány ország fogad jelenleg hasonló szolgáltatásokat, a lehetőség fennáll, hogy ebből más országok is előnyösen részesüljenek, amennyiben a költségek, képzettség és infrastruktúra megfelelő keverékét tudják biztosítani, illetve, helyszíneiket megfelelően tudják értékesíteni."
Azok a vállalatok, amelyek szolgáltatásaikat már offshore területre helyezték, meg vannak győződve arról, hogy ebből anyaországuk is előnyökhöz jut, elsősorban megerősödött versenyképesség és alacsonyabb árak formájában. Ez pedig azt sugallja, hogy a szolgáltatáskihelyezési tevékenység nagyon fontos az európai vállalatok számára, amerikai versenytársaikkal szembeni versenyképességük szempontjából.
- Az UNCTAD jelenti a fókuszpontot az Egyesült Nemzeteken belül, a kereskedelem és fejlődés, illetve az ehhez kapcsolódó témakörök, a pénzügy, technológia, befektetések és a fenntartható fejlődés átfogó kezelését illetően.
- A Roland Berger Stratégiai Tanácsadókat 1967-ben alapították. A világ egyik vezető stratégiai tanácsadó vállalata. 22 országban 32 irodát működtet világszerte 1685 alkalmazottal, minden jelentős nemzetközi piacon rendelkezik sikeres képviselettel. A cég forgalma 2003-ban meghaladta az 530 millió eurót. Stratégiai tanácsadás részlege független partneri együttműködés, amely a több mint 160 partner tulajdonában van. A Roland Berger Strategy Consultants Budapesten 1996 óta működtet irodát.
Kulcsszavak: outsourcing
Kapcsolódó cikkek
- I. Magyarországi Outsourcing Szakmai Konferencia
- RIS: az első JD Edwards outsourcing szolgáltató Magyarországon
- A sikeres IT-outsourcing együttműködés titka
- IT erőforrás-kihelyezés – hogyan szerződjünk?
- Magyar IT szolgáltató londoni sikere adhat újabb lendületet a hazai piacnak
- Navigator: IT outsourcingot ajánl a közigazgatásnak
- Az Unilever meghosszabbítja a BT outsourcing szerződését
- HP: 236 millió dollár értékű globális IT-szolgáltatási szerződés
- Kiszervezés - már ma készüljünk fel a jövőre
- India egyik befektetési célpontja Kelet-Európa