Prim Hírek

Úgy tűnik, fontos a szakmának, hogy legyen egy nagy összefoglaló eseménye, ahol eszmét cserélhet, találkozhat az üzleti élet vezetőivel és a kormányzattal (egyszerűbben a megrendelőkkel), megvitathatja a problémákat, felvázolhatja a trendeket. Fontos a megrendelőknek is, hogy legyen egy fórum, ahol világos válaszokat kaphatnak a kérdéseikre, ahol az ő véleményük is formálja a konferenciát. Elsősorban ezeknek az elvárásoknak próbáltunk megfelelni a szakmai program szerkesztésénél.

Konferenciánk tehát a felhasználók szakmai konferenciája. Mottója: "Tervek és tettek:az informatika, a versenyképesség szolgálatában ".

Az infokommunikáció, az információs társadalmi szolgáltatások tudatos igénybevétele az ország, a vállalkozások és az egyének szempontjából versenyképességet növelő tényező. A tanácskozás azt kívánja megvizsgálni, hogy az állami szféra és a vállalkozások miként tudják az informatikai fejlesztéseket a nemzetgazdaság, illetve saját maguk versenyképességének szolgálatába állítani.

* * *

Pap Gyula: "Az állam törvényeken keresztül szabályoz"

Az állam leginkább a törvény és szabály alkotása által befolyásolja a vállalkozások informatikai fejlesztéseit.

A vállalkozásoknak egy sor törvény előírásainak kell eleget tenniük, amelyek informatikai háttér nélkül elképzelhetetlenek. Ezek közül a legtrivi-álisabb az adó-és vámtételek elszámolásának biztosítása, vagy bankok esetén a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelmények teljesítése. Az előírásoknak való megfelelést szigorúan ellenőrzik. Ez különösen igaz a pénzintézetekre, ahol az MNB, a PSZÁF és a könyvvizsgáló rendszeresen auditálja az IT-rendszereket is. Kiemelt terület, és a legtöbb vállalkozás számára igen drága fejlesztéseket indukál, az adatvédelemmel kapcsolatos előírások teljesítése, az egyedi azonosítás megvalósítása.

Az államnak fontos szerepe van a magyar információs társadalom megvalósításában is, amelyre stratégiát dolgozott ki. E stratégiának lényegi eleme az IT infrastruktúra fejlesztése, az IT-oktatás, kutatás +fejlesztés támogatása és az e-kormányzat bevezetése. Ezek mind hatással vannak a vállalkozások informatikai fejlesztéseire, hiszen nem mindegy, hogy a felhasználók, akár a munkatársak, akár az ügyfelek milyen IT-tudással, kultúrával rendelkeznek. Az állam támogatással elősegíthet, ösztönözhet bizonyos fejlesztéseket. Ilyen például az Egyesült Államokban a "paper reduction act ", amely az elektronikus dokumentumkezelést támogatja. A támogatás lehet adókedvezmény nyújtása bizonyos IT-beruházásokra, vagy céltámogatások kiírása fejlesztési projektek megvalósítására (pl. PKI bevezetése, "papírmentes " iroda megvalósítása)). Összefoglalva:az állam a törvényeken keresztül megszabja a vállalkozások működésének rendjét, szankcióival bünteti a nem preferált magatartást, míg támogatási rendszerén keresztül ösztönzi a neki tetsző fejlesztéseket.

Sylveszter Nóra: "Szabályozás vagy önszabályozás"

2004 tavaszán megkezdődött annak a munkának az előkészítése, mely a Nemzeti Hírközlési Hatóság tevékenységi "portfóliójának " informatikai piacokra történő kiszélesítését célozza. Az NHH infokommunikációs piacon elfoglalt pontos helyének és szerepének meghatározásáról s az informatikai piacon történő szerepvállalásáról stratégia készül, mely részletezi a szerepvállalás céljait, kiemelt feladatait, és az informatika szabályozási szerepfelfogására vonatkozó alternatívákat, a szerepvállalás konkrét lehetőségeit s a végrehajtás alternatíváit.

A stratégia az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az informatikai terméktanúsítás és az elektronikus fizetés hazai helyzetét és az állami, hatósági ösztönzés eszközeit méri fel. Kiemelt szakmai területként tartható számon a levélszemét elleni fellépés NHH általi szorgalmazása, melynek keretében külön akcióterv készül a spam komplex, hatékony, nemzetközi normákkal összhangban történő kezeléséről. Az akcióterv a reklámozók, a szolgáltatók, fogyasztóvédők, adatvédők, az iparág képviselői és az érdekelt hatóságok bevonásával készül.

Olyan új megoldások előkészítése folyik, amely az eredményesség érdekében a szabályozás megváltoztatása mellett elsősorban az önszabályozást és a probléma társadalmi tudatosítását és oktatását tekinti adekvát eszköznek.

* * *

Kürti Sándor: "Azt a folyamatot nevezem fejlődésnek..."

Szegény "fejlődés ". Már annyi otrombaságot ráaggattak. Nem könnyű feladat csak a pozitív oldalát mutatni. Az is csak akkor pozitív, ha az egyén érdekeibe nem rondít bele. Most, a kezdeti lépés megtételéhez a "fejlődést " önkényesen az evolúciós folyama-tokhoz kapcsolom, azaz azt a folyamatot nevezem fejlődésnek, ami az evolúciós folyamatok törvényszerűségeit betartja. Végül is az evolúció rendszere már bizonyította életképességét.

Pontosabban eddig csak ez a rendszer bizonyította életképességét. Amire előadásomban vállalkozom, az annak felvillantása, hogy az evolúciós fejlődési folyamatnak egy végletekig leegyszerűsített, matematikai eszközökkel leírt rendszere még mindig mennyivel bonyolultabb, és mennyivel több dimenziót és paramétert vesz figyelembe, mint ahogy azt a mai hazai politikai és gazdasági élet szereplői szeretnék. A másik végletből megvilágítva:az a modell, amit a mai Magyarország vezetői képesek végiggondolni, az evolúciós értelemben életképtelen.

Both Vilmos: "Ha minden fontos, semmi sem fontos igazán"

A 2007 -2013-as időszakra vonatkozó NFT-II évtizedekre meghatározza a magyar gazdaság fejlesztési hangsúlyait, s így felzárkózási, kitörési esélyeit. Jelenleg zajló tervezési folyamatának talán éppen az a legfőbb hibája, hogy a terv készítői - talán a felelősség súlya alatt, talán csak világos vízió híján vagy valamilyen rosszul értelmezett "demokratikus " tervezési módszert alkalmazva - gyakorlatilag minden társadalmi és regionális szervezetet, önkormányzatot, szakmai csoportot stb. be kívántak vonni a tervezésbe, hogy a sokfelől felhalmozott ötletekből aztán majd "kikristályosítsák" a végső, mindenkinek tetsző, minden fontos programot tartalmazó változatot. Ez az úgynevezett "bottom up " tervezési módszer.

A másik véglet a központilag kijelölt prioritások alábontását jelentő "top down " módszer, amely ma már - a tervezésre rendelkezésre álló idő fogytával - valószínűleg lényegesen hatékonyabb volna. Talán még ma sem késő azonban a két eltérő módszertannak egy olyan metszetét választani, amely képes határozott prioritásokat kijelölni (s így elkerülni, hogy "minden fontos " legyen), ugyanakkor megfelelő keretet biztosítani a különböző szakmai és regionális szervezetek által javasolt programok koherens rendszerbe illesztéséhez. Az Országos fejlesztéspolitikai koncepció (OFK) készítése során felhalmozott hatalmas mennyiségű ötletből, projektjavaslatból és koncepcióból talán úgy lehetne az NFT-tervezés szempontjából leginkább hasznos metszetet kinyerni, ha a programokat jól strukturált szempontrendszer szerint áteresztenék három, jól átgondoltan súlyozott "szűrőn ":a versenyképesség, a társadalmi kohézió és a fenntartható növekedés szűrőjén. Miként az EU számára a globális összehasonlításban, akként Magyarország számára az uniós összevetésben véleményem szerint jelenleg a fenti szűrők közül a VERSENYKÉPESSÉGNEK kell a legnagyobb súlyt kapni, ami természetesen nem jelentheti a másik két szempont, a szociális kohézió és a fenntarthatóság súlytalanná válását...