Prim Hírek

„A szélessávú elektronikus kommunikáció olyan transzmissziós mechanizmusnak tekinthető, melynek révén az infokommunikációs eszközök termelése és még inkább felhasználása növekvő mértékben járulhat hozzá a versenyképesség javulásához” – olvasható az IHM Piacelemzési Főosztályának megbízásából készült szélessávú stratégiában, mely szerint Magyarországon esély mutatkozik arra, hogy a felzárkózás egyik fő hajtóerejévé már rövid távon is a szélessáv váljon. Az NSZS elkészítésének fő célja, hogy az IHM a szélessávú elektronikus kommunikáció fejlesztésének következetes és hosszú távú szempontjait hangsúlyosan és eredményesen tudja megjeleníteni az uniós források és a hazai társfinanszírozás felhasználását hosszú távon meghatározó Nemzeti Fejlesztési Terv második tervezési szakaszában (NFT II.).

Az NSZS keretében készült helyzetértékelés szerint a lakossági internet-penetráció és a 100 lakosra jutó szélessávú előfizetés szám tekintetében továbbra is jelentős Magyarország lemaradása az Európai Unióhoz és a világ fejlettebb gazdaságaihoz képest. Ugyanakkor európai összevetésben is bíztató adat, hogy Magyarországon a szélessávú előfizetések aránya az összes internet-előfizetésen belül már megközelítette az 50%-ot, és az NSZS előrejelzése szerint 2006 végére eléri a 60%-ot.

A helyzetértékelés az erősségek közé sorolta emellett a hírközlési tarifák csökkenő trendjét, az infrastruktúrák közötti verseny szempontjából kiemelt jelentőségű, 70% feletti hazai kábeltelevíziós lefedettséget, az uniós összevetésben is kiugróan magas felsőoktatási és középiskolai internet- és számítógép-hozzáférési mutatókat, valamint azt a tényt, hogy a projekt keretében készült lakossági felmérés szerint az internet megítélése a lakosság körében alapvetően pozitív. Ugyancsak a biztató tényezők közé tartozik, hogy a jövedelmi viszonyokhoz képest (vásárlóerő-paritáson számolva) magas a háztartások költségvetésén belül az infokommunikációs kiadások (kábeltévé, vezetékes telefon, mobiltelefon, szórakoztató elektronika, számítógép stb.) aránya. A szélessávú internetezés terjedésének ugyanakkor a felmérés szerint továbbra is fontos akadálya a szélessávú szolgáltatások korlátos elérhetősége, illetve magas ára. A hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából pedig különösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel 60%-a digitálisan írástudatlannak tekinthető: sem internet-, sem PC-használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az IHM ezt a helyzetet célzott és a szolgáltatók bevonására építő kommunikációs és képzési projektekkel tervezi megváltoztatni.

A stratégiai helyzetértékelés alapján a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését a relatíve magas díjcsomagokon felül elsősorban a hozzáférés elégtelensége és a releváns tartalomkínálat hézagossága gátolja, emellett – horizontális szempontként - az esélyegyenlőség területén mutatható ki közvetlen beavatkozást igénylő torzulás.
A fentiek miatt a stratégia a prioritások kijelölésénél főként a hozzáférés, a tartalom és az esélyegyenlőség problémájára koncentrál, és az alábbi konkrét stratégiai célokat fogalmazza meg:

a szélessávú internetpenetráció (100 lakosra jutó szélessávú előfizetések száma) 2008 végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15 átlagát;

az e-Közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele 2008 végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15 átlagát;

az e-Kereskedelem részaránya 2008 végéig eléri az EU átlagát, 2013 végéig az EU 15 átlagát;

90%-os lakossági szélessávú lefedettség 2008 végéig, teljes lefedettség 2010-ig;

a „digitálisan írástudatlan” lakosság részaránya 2008-ig kevesebb mint 50%, 2013-ig kevesebb, mint egyharmad.

Az NSZS javaslatot tesz a fenti célok eléréséhez alkalmazható szabályozási (például versenyszabályozás, konvergenciaszabályozás), közpolitikai (például célzott tájékoztató kampányok, keresletaggregálás stb.), illetve fiskális eszközök (például szélessávú infrastruktúra és közösségi internet-hozzáférési pontok kiépítésének támogatása falvakban, kistelepüléseken és a közoktatásban, adókedvezmények, innovatív fejlesztések támogatása stb.). körére.

Az NSZS a fentiek alapján programjavaslatokat is megfogalmaz a most készülő, 2007-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervhez, külön hangsúlyozva, hogy a pályázati formában vagy központi programként megvalósuló programok mellett kiemelt jelentőséget tulajdonít az IT-szempontok horizontális megjelenítésének a fejlesztési tervben. A programjavaslatokat az alábbi ábra foglalja össze:

Az NSZS készítői szerint az egyes támogatási intézkedések közül az e-Közigazgatás, illetve az e-Kultúra fejlesztése központi programként, a „Szélessávú Közmű” pályázati formában, míg az e-Üzlet fejlesztése pályázatként és egyúttal az IT-szempontoknak a Nemzeti Fejlesztési Tervben való horizontális megjelenítése formájában tűnik a leghatékonyabbnak. A szerzők szerint fontos hangsúlyozni, hogy a javasolt eszközök programozásával kapcsolatos feladat független a megvalósítás konkrét intézményi, szervezeti kereteitől.

Az NSZS a programozás szintjén a „Szélessávú Közmű” program indikatív finanszírozási igényét készítette el, melynek alapján a legfontosabb következtetések:

A Szélessávú Közmű program finanszírozására a 2006-os költségvetési évben mintegy 17-18 milliárd forint szükséges. Ebből az összegből a különböző determinációk miatt (Közháló, GVOP programok) mintegy 10-11 milliárd forint részben az IHM költségvetésében, részben a 2004-2006-os Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT I.)-ben biztosított. Az adókedvezmények becsült 5 milliárd forint körüli forrásigénye a központi költségvetést terhelő tételként jelenik meg. A fejlesztéspolitikai eszközök finanszírozásához az IHM 2006. évi költségvetéséből további mintegy 2 milliárd forint szükséges.

A 2007-2013-as fejlesztési periódus tekintetében a „Szélessávú Közmű“ keretében javasolt programok előzetes, indikatív forrásigénye 290 milliárd forint. Ez az összeg egyaránt magában foglalja a várható magán-, uniós és nemzeti finanszírozást.

Az előzetes számítások szerint a közoktatás esetében a legmagasabb a becsült forrásigény: az „Intelligens iskola“ program a Szélessávú Közmű finanszírozási igényének több mint 70 százalékát jelenti.

A pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó becslés csak a Szélessávú Közmű programra vonatkozik, és nem terjed ki a tartalomkínálat fejlesztését célzó programjavaslatokra (e-Közigazgatás, e-Üzlet, e-Kultúra), mivel ezen területek kívül esnek a szélessávú stratégia mandátumán.

Tekintettel a szélessávú fejlesztések kiemelt versenyképességi és társadalmi jelentőségére – több ország, például Anglia, Kanada, Olaszország, Hollandia példája alapján – a stratégia javaslatot tesz egy „Szélessáv-fejlesztési Munkacsoport“ (Broadband Task Force) kormányhatározatban történő létrehozására.