Átalakulóban a magyarországi ipari befektetői struktúra
A kpmg tanácsadói szerint Magyarország a befektetési döntések meghozatalakor értékelt legfőbb paramétereket (országkockázat, jogbiztonság, stabil politikai és üzleti környezet, gazdasági teljesítmény, összadóteher, képzett munkaerő, infrastruktúra, intézményi háttér, fejlett beszállítói háttér, stb.) tekintve még mindig a régióban az egyik legvonzóbb országnak minősül - annak ellenére is, hogy ront a kedvező összképen az élőmunka jelentős terhe (viszonylag magas bérszínvonal és tb-terhek), az iparűzési adó, vagy a gyakran lassú és körülményes ügyintézés.
László Csaba, a KPMG Tanácsadó Kft. partnere kiemelte, hogy a beruházások értékét vizsgálva Magyarország egyértelműen a hat ország éllovasa: a 2004-ben, Magyarországon befektetett külföldi működőtőke (FDI) több mint háromszorosa a manapság mintaországként emlegetett Szlovákiában beruházott tőkének.
"A napi híreket hallva ugyanakkor ennek éppen az ellenkezőjét sejthetnénk - ezért fontos nemcsak általánosságban beszélni a befektetésekről, hanem szegmentálva értékelni azokat. Bár Magyarország továbbra is vonzó beruházási célpont, ez manapság kevésbé látványos, hiszen ezekben az években minőségi változás jellemzi a befektetések irányát és célját" - hangsúlyozta László Csaba.
Kiss Péter, a KPMG partnere, természetes fejleménynek minősítette, hogy egyre több, a régióba érkező ipari cég nem hazánkat választja célországnak, illetve néhány már működő társaság távozik az országból.
"A régióba újonnan beruházó nagy társaságok ma értelemszerűen oda mennek, ahol a befektetők a legtöbb kedvezményt kapják. Egy évtizede - a nagyobb biztonság, a jobb infrastruktúra és a fejlettebb potenciális beszállítói kör mellett - Magyarországnak is ez volt egyik legfőbb vonzereje. Ma azonban a nagyobb munkanélküliség és alacsonyabb bérszínvonal miatt e cégeknek eleve vonzóbb terep Szlovákia, Románia vagy Bulgária, ráadásul ezek az országok gyakran kivételes kedvezményekkel csábítják őket" - tette hozzá Kiss Péter.
Az sem lehet meglepő, hogy a nálunk már korábban megtelepedett, főként kisebb, fogyasztási cikkeket gyártó cégek (pl. Salamander) olyan országba - többnyire keletebbre - távoznak, ahol olcsóbb a szaktudást nem igénylő munkaerő. Sőt, valószínűleg a multinacionális társaságok közül is távozik majd több olyan cég, amely csak összeszerelő munkát végez magyarországi üzemében - azaz nem függ helyi beszállítóktól és a célpiaca sem Magyarország -, ezért a termelést néhány hét/hónap alatt olcsóbb helyre telepítheti -, erre volt már korábban példa az IBM.
László Csaba szerint bár e trendek természetes veszteséget jelentenek, és kudarcként hatnak, ugyanakkor számos társaság beruház és fejleszt Magyarországon, ezért a beruházások összértéke a mélypontnak számító 2003-as év után tavaly jelentősen nőtt.
"A befektetések terén egyfajta fordulópontnál tartunk - mi már túl vagyunk azon a jellemzően zöldmezős nagyberuházásos korszakon, amely több szomszédunknál most elindította a látványos fejlődést. A befektetők mindinkább érdeklődnek a megerősödött és versenyképes magyarországi cégek felvásárlása iránt, ami a piac konszolidációját erősíti több iparágban is. Ugyanakkor Magyarországot ma egyre több már itt működő társaság választja termelési tevékenysége centrumául, illetve nagyobb hozzáadott értékű tevékenység vagy a kutatás-fejlesztés színhelyéül" - hangsúlyozta Kiss Péter.
Az egyik jellemző trend egyfajta horizontális koncentráció: a már korábban Magyarországon megtelepedett társaság egyre bővíti itteni tevékenységét, és az országot regionális, vagy akár európai központjának tekinti. Igen fontos, hogy ez a kör egyre inkább épít a hazai beszállítói körre. Ilyen például a General Electric vagy az Electrolux.
A másik jellemző tendencia a vertikális koncentráció, amikor a szintén már korábban megtelepedett társaság nemcsak növeli termelését, hanem új minőségi elemmel bővíti tevékenységét. Az elmúlt időszakban számos multinacionális cég bővítette magyarországi kutatás-fejlesztési központját (Ericsson, Audi), illetve idetelepítette teljes könyvelését, ügyfélszolgálatát vagy call-centerét, míg mások úgynevezett szolgáltatási központokat (Shared Service Center) hoztak létre az országban (GE, Avis Europe, Diageo, Alcoa, Flextronics, ExxonMobil, General Motors, Sykes, EDS).
Ennek az iránynak még látványosabb példája, amikor nem termelő, hanem egyértelműen a kutatás-fejlesztésben érdekelt cég hoz létre leányvállalatot nálunk - ilyen a világ egyik legnagyobb biotechnológiai cége, az Amgen, amely januártól végez klinikai gyógyszerkísérleteket itteni üzemében.
"A nagyobb hozzáadott értékű termelésre vagy a kutatás-fejlesztésre irányuló befektetés, a szolgáltatási központok telepítése mind stratégiai jelentőségű lépés, azaz a befektető hosszabb távon számol a kiválasztott helyszínnel - hangsúlyozta Kiss Péter.
László Csaba szerint éppen emiatt fontos a hosszú távú, stratégiai tervezés jelentősége a gazdaságpolitikában is.
"Olyan koncepció kidolgozására van szükség, amely egyértelmű prioritásokat fogalmaz meg - például az innováció, a kutatás-fejlesztés kiemelt ösztönzése -, és ami egyértelmű jelzés a befektetőknek is. Fontos lenne a nemzetközi kommunikációban is erősíteni azt a képet, hogy hazánk az ipari termelésben, éppúgy, mint a szakmai szolgáltatásokban a régió minőségi központja lehet - mondta László Csaba.
Megjegyezte azt is, hogy a konzisztens stratégiai tervek - nemcsak országos, hanem ágazati és területi szinteken egyaránt - nemcsak a befektetőknek fontosak, hanem ahhoz is szükségesek, hogy a hazai gazdasági szereplők a jövőben valóban hasznosan és hatékonyan tudják felhasználni az uniós fejlesztési pénzeket.
Kapcsolódó cikkek
- 2,3 milliárd emberé a 3 milliárd mobil-előfizetés
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- Mobil vagy egymillió font?
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- Az adathalászat növekedést, a botok előfordulása csökkenést mutat
- Regionális központot nyit Debrecenben a BT
- Tovább növekszik a magyarországi online reklámok piaca
- Májusi kémprogram toplista
- A csökkenő árak mérséklik a globális chip-eladást
- Az energiaköltség növeli az informatikai kiadásokat
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.