Merre van az arra?
Ezredfordulós gondolatok
A több mint 4000 résztvevőnek (jó pénzért) az IT-világ prominens személyiségei és a gyártófüggetlen házigazda, a GartnerGroup vezetői súgták meg, mit hozhat a jövő, milyen technológiákba érdemes beruházni, s milyen trendeket érdemes figyelembe venni a stratégiai tervek megvalósítása érdekében. Ahogy várható volt, a résztvevők többsége az IT- és telekommunikációs iparágból (vezetők, gyártók, illetve tanácsadók), valamint a verseny-, ezen belül is az erősen felhasználófüggő telekommunikációs és pénzügyi szférából érkezett. A földrajzi elhelyezkedést tekintve a fejlett technológiai színvonalú skandináv országok és Nagy-Britannia járt az élen, a dél-európai államok már szerényebb létszámmal voltak jelen. Leghátul (nyilván a részvételi díj számukra ma még csillagászati összegnek tűnő, de üzleti szempontból indokolt nagysága miatt is) százat alig meghaladó létszámmal a volt szocialista tábor kullogott. Ez utóbbi csaknem egyharmadát - a térségben betöltött vezető szerepünkkel összhangban - a magyar "delegáció" tette ki.
A kétszáz, ötven különböző tárgykörbe rendezett előadás komoly hányada a vállalatok életét és tevékenységét már most is megbolygató, de a jövőben még inkább befolyásoló "e" témakörrel foglalkozott. Az "e" mögé ma már szinte bármilyen szó odailleszthető, ami éppen felkapottsága révén töméntelen veszélyt rejt magában. Ha ugyanis bármilyen formájába belefogunk, érdemes azt a mások által elkövetett hibák mellőzésével és a jövőt figyelembe véve tennünk. Az "e", ami az elemzők előrejelzéseinek megfelelően néhány éven belül az üzleti világ észrevétlen, de meghatározó tényezője lesz, ma még látszólag távoli témák közelében is felbukkant. A háztartásokat és vállalatokat a Föld különböző területein más eszközökkel, módszerekkel és hatásfokkal befolyásoló interneten túl a tudás- és információkiaknázás, az informatikai és távközlési technológiák várható változásai, a felhasználó-központúvá válás folyamata és annak támogatása kapott nagyobb hangsúlyt, de minden, a vezetők munkájának szempontjából fontos területre kitértek, a pénzügyi és emberi vonatkozásokat is beleértve. S természetesen a 24. órában sem hagyhatta figyelmen kívül a konferencia az Y2K problémakörét. Az előkészületekre most már nem érdemes szót vesztegetni, így rövid összefoglalónkban inkább a GartnerGroup elemzéseire és előrejelzéseire alapozva néhány tévhitet igyekszünk eloszlatni, s felhívni a figyelmet a magán- és közszférát egyaránt érintő várható reakciókra. (Következő számunkban az e-business várható alakulására még kitérünk, illetve lapunk hasábjain időről időre feltűnnek majd az adott témát érintő GartnerGroup-előrejelzések).
(Pezsgős)palackba zárt szellem
Az idei szilveszteren szinte mindenki szeretne már túl lenni. A beharangozott bomba ügye azonban kissé túltupírozottá vált, s az elemzők úgy vélik, sokkal több gondot okoznak majd a magánemberek, a köz- és versenyszféra válaszreakciói, valamint a 2000. január 1-je utáni teendők, mint maguk az IT-rendszerek. Mivel a felkészülés (remélhetően) már befejeződött, így csak arra vállalkozunk, hogy az elemzőkre támaszkodva eloszlassunk néhány tévhitet, illetve felhívjuk a figyelmet egy-két, a 24. órában és a dátumváltást követő időszakban esedékes teendőre.
Míg az infrastrukturális szolgáltatók irányában (pl. távközlési vállalatok, villamos erőművek) a legtöbb cég felkészültnek véli magát, ketyegő bombának tartják az automaták vagy félautomaták működését vezérlő, illetve ellenőrző beágyazott rendszereket. A fent említett szolgáltatók viszont egymásra mutogatnak, a távközlésért felelősök azt állítják, hogy ha az áramellátásban nem lesz fennakadás, náluk sem lesznek gondok, és vice versa. Mi lehet az igazság?
A GartnerGroup elemzői szerint az elektromos infrastruktúra szolgáltatói jóval felkészültebbek az évszámváltásra, mint gondolnánk, s itt a beágyazott rendszerek többsége sem potenciális hibaforrás, mindössze hajlamosak az átmeneti hibára. Nagyrészük "cselekvését" nem a napi dátum, hanem annak egy korábbi időponttal való összehasonlításából adódó eredmény aktiválja. Közülük így csak azok érintettek, ahol ez utóbbi még 1999-re esik, s hibájuk - mivel kezelhető rendszerekbe vannak beágyazva - megjelenéskor azonnal helyesbíthető. Többek között ez az oka, hogy minden közmű, valamint saját és környezete működéséért felelősséget érző intézmény, vállalkozás hiba esetén maximális rendelkezésre állást biztosít, vagyis ügyeletet tart szilveszterkor.
Fény az éjszakában
Az egyik legkritikusabb infrastruktúra-szolgáltatásra érdemes még néhány szót vesztegetni: vajon miért állítja a Gartner, hogy innen várható legkevésbé a lavina? A legtöbb országban az évi áramfogyasztás a rendelkezésre álló kapacitásnak mindössze fele. Erős üzleti napokon vagy különleges időjárás esetén az igénybevétel megközelítheti az erőművek teljesítményét. Általában akkor sem adódik gond az áramellátásban, ha néhányukat karbantartásuk idejére leállítják. A kritikus kockázati periódusban, 1999. december 31-én az áramellátás tervezői kiemelkedően alacsony igénybevételre számítanak, hiszen nagyon sok ipari felhasználó - ezredfordulós biztonsági terveiknek megfelelően - leállást tervez erre az időre. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem lesz szükség feszültségcsökkentésre, s áramkimaradás még néhány áramfejlesztő állomás esetleges leállásakor sem várható.
Más pánikkeltésre alkalmas tévhit is terjed a világban. Hamis kiindulási alap például, hogy elsősorban az elmaradottabb, s ezért a dátumváltás problémáinak megoldására kevésbé felkészült országokban okozza majd a legtöbb gondot az ezredforduló. Az országok összehasonlításakor a fizikai infrastruktúrában rejlő hiba kockázata mellett a szolgáltatás szintjében rejlőket is figyelembe kell venni. Így a beágyazott rendszerek Y2K-problémából eredő hibáinak kockázata azokban az országokban a nagyobb, ahol bonyolultabbak a szétosztási és ellátási rendszerek (ezek nem a fejlődő országok).
Az eddigieket összegezve a GartnerGroup elemzői 80 százalékos valószínűséggel állítják, hogy 1999 decemberében és 2000 januárjában a Föld teljes népességének legalább 99 százaléka élvezheti a normál esetben nyújtott szolgáltatások 99 százalékát. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az elektromos, a távközlési, a víz-, a szennyvíz- és a gázszolgáltatóknak nem kell rendelkezniük az előre nem látható elektromos leállásra vonatkozóan tervekkel, de az Y2K-programmenedzsereknek elsődleges terveik kidolgozásakor az elektromos szolgáltatás magas szintű rendelkezésre állásából kell kiindulniuk. Ugyanakkor igen üdvös lenne, ha a fő áramfogyasztó vállalatok a terheléstervezőket támogatva előre jeleznék az ezredforduló táján várható szükségleteiket.
Reakcióbomba
A legnagyobb gondot az üzleti, a köz- és a magánszféra potenciális nehézségekre adott - akár üzleti, akár magánszempontok által vezérelt - válaszreakciói okozhatják. A vállalatok reakcióira a későbbiekben még visszatérünk, most a magánszféra válaszainak hatásáról ejtünk néhány szót. Bár az év vége amúgy is bevásárlási csúcsokkal jár, most ennek megsokszorozódása várható. Januárra is igyekeznek az emberek tartalékolni, ami a pénzintézeteket és a kereskedelmi, a szállító, sőt a gyártó vállalatokat is érinti. Ez valóban okozhat kisebb-nagyobb káoszt, de nem árt magunkban tisztázni, hogy ez nem az IT-rendszerekkel kapcsolatos, hanem a szubjektív hozzáállásból fakadó hatás. A megelőzés legfőbb célja éppen az, hogy a dátumváltás kapcsán esetleg megjelenő problémákat - még mielőtt hatásuk a felhasználókat érintő szinteken is érezhetővé válik - elfojtsák.
Mivel mindenki szubjektív módon, az őt érintő környezet megváltozott viselkedésén keresztül érzékeli és értékeli már most, de később még inkább az Y2K-probléma nagyságát, ezért különösen jelentős a vállalatokon belül a vezetés és a dolgozók közötti, illetve a minden halandót érintő, globális kommunikációs politika szerepe. Hogy mennyire tudnak a cégek, illetve a kormányok úrrá lenni a fentiekből eredő valós vagy képzelt problémákon, illetve kezelni az általuk kiváltott viselkedést, az jelentősen befolyásolja a következő év cégeken belüli, illetve globális történéseit - állítja a Gartner.
Mindenkit érinthetnek a logisztikai rend megbomlásából eredő gondok, amelyek hangsúlyosan nem a dátumváltásból, hanem annak esetleges hatásaként jelentkeznek. A kis raktárkészlettel, illetve gyakorlatilag raktárkészlet nélkül gyártó cégek például úgy érzik, hogy "just in case" üzletpolitikájuk csorbát szenvedhet (pl. a szükséges alkatrészek, nyersanyagok nem a megfelelő időben érkeznek majd a megfelelő helyre), így nagyobb szállítmányokat várnak erre felkészületlen kisebb beszállítóiktól, s ez érthető módon - akár mindkét oldalon - cash-flow problémához vezethet. A Gartner óva inti a vállalkozásokat attól, hogy anélkül változtassák meg raktározási, leltározási politikájukat, hogy annak minden következményét figyelembe vennék.
Túlélés alap- és felsőfokon
A vállalatok oldaláról az a legfontosabb, hogy elfogadják az Y2K-kockázat tényét, s tényleges nehézségek esetén a szükséges teendők elvégzését ne zavarhassák meg az ad hoc emberi reakciók. A cégek Y2K-programmenedzsereinek álmukból felébresztve is tudniuk és mindenkiben tudatosítaniuk kell az esetleges hibák megjelenésekor ellátandó feladatokat. Abban nem különböznek az Y2K-hibák az egyéb zavaroktól, hogy javarészük - ha időben felismerik - nem duzzad megoldhatatlan problémává, így házon belül maradva nem jelentkezik a felhasználók felé. Ezért, hogy idejekorán beavatkozhassanak, a vállalatoknak célszerű a fenti időszakban egy "üzletifolyamat-műszerfalat" elkészítve fő folyamataik teljesítményét figyelemmel kísérni.
Ugyanígy egy olyan változásfigyelő team felállítása is segítséget jelent, amely követi a világ és a szűkebb környezet Y2K által befolyásolt lépéseit, vagyis - hogy a szervezet időben tudjon hozzájuk igazodni - feltérképezi a vállalatot érintő területek várható trendjeit.
Informatikai aknák és aknaszedők
A kis-, közép- és nagyvállalatok, a köz- és államigazgatási igazgatási szervek Y2K-val kapcsolatos, hazai körülményekhez igazított teendőiről neves hazai informatikai és konzultáns cégek közreműködésével bárki számára hozzáférhető központi brosúrák születtek. Az informatikai teendőkkel pedig csaknem minden szaklap foglalkozik, így ez utóbbiak kapcsán a Gartner idevonatkozó passzusaiból - a teljesség igénye nélkül - csak néhány álljon itt emlékeztetőül.
A tárolt adatok azonosítását szolgáló Y2K-leltár készítése azokról az adatmezőkről, ahol átmenet várható. Ha ezek ismeretlenek maradnak, időzített bombák robbanhatnak a 2000. év során bármikor, de korai felismerésükkel megelőzhető, hogy hatásuk a szolgáltatási szinteken - fel nem ismert szerződések, teljesítetlen követelések formájában - is érzékelhető legyen. Az erre alkalmas programokkal az ellenőrzések - az érintett folyamatokat figyelve - még az ezredforduló előtt elvégzendők.
A változáskezelő folyamatok ismételt áttekintése (IS - Information System - szervezetek), s ha szükséges, javítása, végrehajtásuk biztosítása. A későbbi működés biztosításához minden, az ezredváltás miatt késleltetett, lelassított, feltartóztatott változást - hogy a veszély elmúltával végrehajtódjon - el kell helyezni egy külön erre a célra létrehozott munka-időtáblában.
Lehetőleg mellőzni kell a tesztelési fázisokat követően újabb PC-k bekötését a hálózatokba, illetve a memóriabővítéseket a szervereken. A fizikai adatbiztonság és a teljes adatvagyon helyreállítási procedúrájának tesztelése.
Az adatbázis és a fájlrendszer integritásának ellenőrzése.
A vállalati e-mail biztonságpolitika áttekintése, a vírusirtó programok folyamatos frissítése (a rendszerek kikapcsolása csak részleges, csupán a dátumra ébredő vírusokkal szembeni védelmet jelent).
Tervkészítés az ezredforduló potenciális utóhatásainak megértésére, elkerülésére.
A teszteknél a rendkívüli szökőévről sem szabad elfeledkezni. Így arról sem, hogy az 1900 és a 2000 azonos értelmezése kettős problémával jár, s ezek közül az egyikről keveset beszélünk. 1900. január 1-je ugyanis hétfőre esett, míg a mostani szombatra, ami a 00-val végbemenő műveletek hibáin túl - nem várva meg a február 29-ét - már az ezredfordulón is plusz hibaforrást jelent.
Miután a csúcsidőszakokban a szervezetek igyekeznek amúgy is minimálisra csökkenteni változásaikat, ez jó hatással lehet az ezredfordulós problémákra is. Érdemes tudni, hogy a Gartner szerint a szolgáltatásleállások 40 százalékát okozó működési hibák jelentős hányada a változáskezelésből fakad. Ezért a legmagasabb kockázati szakaszban (ha lehet) az IT-teameknek nem kell új implementációkba, illetve upgrade-ekbe kezdeniük (Magyarországon a stratégiai fontosságú helyeken két hónappal az ezredforduló előtt lezárták, felfüggesztették, illetve nem indították el az IT-projekteket).
Utolsó hetek, napok, éjszaka
Mint már említettük, az ezredfordulóra vonatkozó működési terveket többször is át kell nézni, el kell próbálni, s ahol szükséges, korrigálni kell. Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy több év végi procedúra fokozott IS-akciókat és külső szolgáltatásokat igényel (például sok pénzügyi vezető az utolsó pillanatig fel akarja majd dolgozni a pénzügyi bevételeket). Itt az amúgy is kritikus pontot jelentő banki szolgáltatások most dupla kockázatot jelentenek, hiszen sok bank az ezredfordulón szünetelteti (hazánkban is) szolgáltatásait. Így a vállalatok Y2K-irodáinak tisztában kell lenniük a külső szolgáltatók (pl. bankok, szervizek) nyújtotta lehetőségekkel, hogy belső folyamataikat szinkronizálhassák azokkal.
Hacsak a szállítók nem ajánlanak mást, hagyjuk a mainframe-eket és a szervereket bekapcsolt, készenléti (stand-by) állapotban. A PC-ket viszont a dátumváltás előtt, az eseményvezérlő központokban működők kivételével, kapcsoljuk ki, így a rendszergazdák a normál üzletmenet indulásakor tudni fogják, hogy az átmenet alatt a gépek mindegyike azonos állapotban volt.
Komoly veszélyforrások lehetnek úgy a felkészülés, mint az átmenet utáni időszakban a komoly nyomás alá került, egyébként csak alkalmi feladatokkal terhelt szerviz-, illetve karbantartó szervezetek. A normál menedzsment mellett az átmeneti időszak kezelésére felállított szervezetek krízis-, esemény- és programvezetői is a források fontossági sorrendjének felállítását kívánják majd tőlük, s mivel erre nincsenek felkészülve, mindez komoly káoszhoz vezethet. El kell kerülni az egyedi javításokat, igazításokat, az ad hoc cselekvést. A prioritási sorrend felállításának, a kiválasztásnak, a tesztlelésnek és az upgrade-ek telepítésének a tervekben rögzített módon, menetrendszerűen kell történnie. Ebben az alkalmazásfejlesztőknek is jelentős szerepük lehet, akik olyan, a munkájukat jelentősen megkönnyítő vezetési és technikai eljárásokat definiálhatnak, amelyekkel a problémák üzleti hatását figyelembe véve - a kijátszási lehetőségeket kiszűrve - állíthatók fel a prioritások.
Megyünk tovább?
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az ezredfordulót követően a lehető leggyorsabban a normál mederbe terelődjön vissza az üzletmenetet? Hogy meggyőződhessenek a cégek, visszatért-e minden a normál kerékvágásba, az üzleti egységek vezetőinek és a legfelső szinteknek legalább januárban érdemes hetente közösen szituációanalízist végezni. Opcionálisan akár SWOP-technikákat is lehet alkalmazni az Y2K-eredményeken, de ezen túl már a zajló üzletmenetre kell koncentrálniuk. Nem lesz egyszerű egyensúlyt teremtenie a végrehajtó menedzsmentnek az ezredváltást követően, hiszen az egyik oldalon fel kell ismernie, hogy az Y2K-ból eredő hibák az év folyamán még bármikor felbukkanhatnak. Ezek kezeléséhez pedig a szervezeti apparátus egy részét fel kell áldozni, miközben a másik oldalon már gondolni sem akarnak rá, s csak az üzletre kívánnak koncentrálni. Ennek ellenére, vagy éppen azért, hogy továbbra is számíthassanak rájuk, gondjaik közepette sem illik megfeledkezniük a vezetőknek arról, hogy megköszönjék a felkészülésben és a végrehajtásban résztvevők tevékenységét, hiszen jó részük a vállalat túlélése érdekében az ünnepek alatti pihenését is feláldozta.
Most jön csak a java
S amikor már azt hisszük, mindenen túl vagyunk, szembesülnünk kell az ezredfordulóra való felkészülés gyorsított ütemének következményeivel. Sok helyen csak drasztikus változások árán sikerül átvészelni az ezredfordulót. Ezek hatásai akkor érzékelhetők majd igazán, ha a versenyhelyzet fokozódása miatt nem lesz majd elegendő a régi szolgáltatási és működési szintjüket fenntartaniuk; a felhasználók igényeit követve fokozatosan emelniük kellene azt. Hirtelen szembetalálják magukat az "e" sürgető kérdésfelvetéseivel, amelyekre most már az új környezetben kellene választ találniuk. S hogy mik ezek? Folytatódnak körülöttük az összevonások és az akvizíciók, fejlődnek az IT-eszközök. S mindez olyan nyomással nehezedik majd mind a vezetőkre, mind az IS-menedzsmentre, hogy - ma még hihetetlennek tűnik, mondják a Gartner elemzői, de - eljön az idő, amikor majd nosztalgiával tekintenek vissza a csupán az Y2K-val terhelt időszakra, melyben üzletmenetük biztosítása mellett mindössze ennek az egy problémának a megoldására kellett koncentrálniuk.
Kapcsolódó cikkek
- Kihasználatlan csodafegyver a zsebünkben?
- Internet Hungary mottója: Digitális ér(t)etlenség?
- Konferencia a fejlett IT-infrastruktúrákról
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- A Káoszból kivezető út - a reklám- és médiapiac jövője
- A memóriacsipek táplálják a félvezető-ágazat növekedését
- A Gartner szerint a Vista az utolsó nagy Windows-kiadás
- Tőzsde helyett akvizíció - Internet Hungary 2006
- Magyarországon lesz az OECD informatikai bizottságának ülése
- Nagy volt érdeklődés az IVSZ 13-ik Menedzser Találkozója iránt
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
MyPhoneExplorer 2.2.0
Android mobiltelefonokhoz alkalmazható szinkronizáló program. Telefonkönyv, SMS, híváslista, naptár, üzenetek és hasonló feladatok ellátására szolgáló kitűnő alkalmazás, ami Outlook Express és Thunderbird címjegyzék támogatással is rendelkezik.
Battery Monitor 10.4
A kis alkalmazás számos hasznos információt szolgáltat az akkumulátorunk aktuális állapotáról. Többek között hangjelzéssel figyelmeztet, ha a töltési szint kritikusra csökken, vagy ha elérte a maximális szintet.