Prim Hírek

Mindenképpen informatikai hírnek számít, ha a 2000-re vonatkozó oktatási büdzsében milliárdos összeg szerepel mondjuk a miniszter által preferált minőségbiztosítási rendszer javára, de a 141 milliárd forintos oktatási költségvetés ismertetésekor nemhogy forintösszegek, még szavak sem jutnak arra, hogy az információs társadalom küszöbén milyen előkészületeket tesz az oktatási tárca.

Az alábbiakban idézzük a nyilatkozatot, amelyben sok fontos momentum van, de az egyik legfontosabbat nem találjuk.

A jövő évi költségvetés biztosítja az oktatás számára azokat a feltételeket, amelyek az 1999-ben megkezdett munka folytatásához szükségesek, és lehetővé teszi számos új program elindítását is - mondta Pokorni Zoltán az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárca tervei közül a miniszter a tehetséggondozás elindítását emelte ki, amelynek megvalósítására a minisztérium 200 millió forintot különített el.

Kifejtette: a támogatásra azok az intézmények pályázhatnak, amelyek legalább heti öt órában működő képességgondozó szakköröket, korrepetálást szerveznek, és az e foglalkozásaikban részt vevő gyerekek harmada hátrányos helyzetű. A tervek között szerepel, hogy megyénként egy-egy oktatási intézményben úgynevezett tehetségápoló osztályokat hoznak létre. Ezekbe a települési képviselő-testületek jelölése alapján vennék fel a tehetséges tanulókat. Azok az iskolák, amelyek vállalják ilyen osztályok indítását, kiegészítő támogatást kapnának.

Egy másik célkitűzés, hogy a kollégiumi ellátottság javítására Nemzeti Kollégium Alapítványt hozzanak létre, erre 192 millió forintot szán a tárca.

A miniszter kitért arra is, hogy 2000-ben egymilliárd forintról hárommilliárdra nő a kisfalvak óvodáinak, általános iskoláinak nyújtott kiegészítő támogatás összege, ami a színvonalas oktatás lehetőségét teremti meg ezeken a településeken.

A minőségbiztosítási és értékelési rendszer kiépítésére, a Comenius 2000 program megvalósítására 2000-ben 1 milliárd 784 millió forint áll a közoktatás rendelkezésére.

Pokorni Zoltán elmondta: az elkövetkező években nem számol pedagóguselbocsátásokkal, mert bár a gyerekek száma csökken, az ellátandó feladatok növekednek majd.

A pedagógusok bérezése kapcsán úgy vélekedett: reális célkitűzés, hogy keresetük négy éven belül 25-30 százalékkal meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. Ehhez többéves program kidolgozása szükséges, amelynek munkálatai megkezdődtek.

A 2000. január 1-jétől megvalósuló 8,25 százalékos béremelést követően a közoktatásban dolgozó oktatók átlagkeresete 80 200 forint lesz, miközben az országos átlagbér várható összege 84 000 forint. Ez átlagosan 2-2,5 százalékos reálkereset-növekedést jelent.

A felsőoktatásban dolgozók átlagkeresete a jövő évben eléri a 100 ezer, a Széchenyi professzori ösztöndíjasokat beszámítva a 103 ezer forintot. Ez alatta marad a nyugat-európai átlagfizetéseknek, azonban az ország teljesítőképessége a dinamikus növekedés ellenére sem tesz többet lehetővé - mondta a miniszter.

Pokorni Zoltán a felsőoktatás átalakítását illetően kijelentette: - Az integrációs folyamat egésze nem jelenti majd a felsőoktatásban foglalkoztatottak létszámának csökkentését, sőt azoknak lassú és tervezett növekedését vonja maga után ott, ahol a diákok érdekében ez szükséges. Rámutatott: a jövő évi költségvetés a felsőoktatást kiemelt szinten kezeli, ezért ezen a területen a 8,25 százalékos bérnövekedésnek nem feltétele a létszámleépítés, a béremeléshez szükséges fedezet teljes egészében rendelkezésre áll.

A miniszter a gondok közé sorolta, hogy kevés a minősített oktató, és hogy az egyetemek, főiskolák leromlott infrastruktúrával kénytelenek dolgozni. Termet építeni lehet, ha van pénz, viszont a személyi feltételek javítása nehezebb, hosszabb ideig tartó folyamat - vélekedett.

Közölte: az elkövetkező négy-öt évben mintegy 100 milliárd forintot juttat a tárca a felsőoktatásbeli könyvtárak, kollégiumok építésére, az oktatói teljesítmény fejlesztésére.

A miniszter célul jelölte meg, hogy 2010-re az adott korosztály fele felsőfokú tanulmányokat folytasson; a felvételi keretek átalakításával a legjelentősebb hallgatói létszámnövelésre a főiskolai, illetve felsőfokú akkreditált iskolarendszerű szakképzés területén lehet számítani.

A tárca elképzelései szerint tudományegyetemeken a középiskolát végzettek 13 százaléka, főiskolákon 25-30 százaléka folytatná tanulmányait, a felsőfokú akkreditált szakképzésbe pedig a középiskolát befejezők 12 százaléka kapcsolódna be.

Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy jövő évben a minisztérium bővíti a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató című kiadványt, így a diákok nem csak azt tudhatják majd meg, hogy milyen szolgáltatást nyújt számukra a kiválasztott intézmény, hanem információt kaphatnak arról is, hogy az adott szakon végzett hallgatók hány százaléka tudott szakmájában egy-két éven belül elhelyezkedni.

Elmondta továbbá, hogy az oktatási tárca jövőre 141 milliárd forinttal gazdálkodhat; ez 11 százalékkal több az ideinél. A felsőoktatás támogatásának összege jövőre 9,2 százalékkal lesz magasabb az ideinél, vagyis 110 milliárd forintról 120,9 milliárd forintra nő - közölte.

Közoktatásra 2000-ben - a normatívákat is beleértve - 20,6 százalékkal több pénz jut, ami 52 milliárd forintos növekedést jelent.

A szakképzésre az idei 12,129 milliárd forinttal szemben 12,568 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a szakképző intézmények normatív támogatása 16 százalékkal növekszik.