A kkv-k figyelmen kívül hagyják az illegális szoftverek használatának valós kockázatait
A számítástechnikával kapcsolatos üzleti kockázatok széles skálájának felsorolásakor a megkérdezettek „A szoftverekre vonatkozó szerzői jogok megsértése” kockázatot tartották a legkevésbé súlyosnak – miközben pontosan az illegális szoftverek használatával teszik ki vállalkozásukat a legnagyobb IT-veszélynek. Az „adatvesztés vagy a rendszer összeomlása” tűnt a legrettegettebb veszélynek, amelyet a „vírusok, trójaiak és kémprogramok” veszélye követett – épp ezt a kettőt pedig az illegális szoftverek használata idézheti elő a legvalószínűbben. A licenccel nem rendelkező szoftverek használatából adódó kockázatok között a legtöbben a „büntetőjogi eljárást” (23%) és a „pénzbeli bírságot” (21%) említették.
„A megkérdezett kétszáz magyarországi vállalkozás válaszai kapcsán Magyarországon kiugróan magas, mintegy 63% azok aránya, akik a büntetőjogi eljárást tekintik a kalózszoftverekkel járó elsődleges kockázatnak” – mondta Sarlós Gábor, a BSA szóvivője. „Ez a szám egyrészt visszatükrözi azt a munkát, ami a szerzői jogi törvény és rendelkezések tudatosítása kapcsán az elmúlt években a BSA az ORFK-val közösen végzett, ugyanakkor sajnálatos, hogy a vállalkozások vezetőinek túlnyomó része üzleti szempontból továbbra sem tekinti elsődlegesen kockázatosnak az illegális szoftverhasználatot. A regionális 18%-kal szemben alig 9%-uk tart például adatok vesztésétől vagy sérülésétől, pedig ezek a károk rendkívül súlyosak lehetnek egy vállalkozásra nézve. A kis- és középvállalkozásoknak fel kell ismerniük azokat a komoly kockázatokat, amelyeket az illegális szoftverek használata jelent; ezekbe pedig a jogi és pénzügyi következményeken túl a működési és a számítástechnikai veszélyek is beletartoznak.”
Az aukciós oldalakról származó szoftverek, vagy a fájlmegosztó portálokról a munkatársak által a vállalati számítógépekre letöltött szoftverek gyakran tartalmaznak vírusokat és kémprogramokat. Az IDC nemrégiben arra a megállapításra jutott, hogy az aukciós oldalakon vásárolt szoftverek kevesebb mint 50%-a legális; a Symantec által az Internet biztonság veszélyeire vonatkozóan készített legutóbbi jelentése szerint pedig 2006-ban a káros kódok 47%-a fájlmegosztó rendszereken keresztül terjedt.
Úgy tűnik, nem hiábavalóak azok az erőfeszítések, amelyek például Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon is folynak a vállalkozások felvilágosítása érdekében. Ha két részre választjuk a vizsgált országokat Kelet és Nyugat szerint, akkor – némileg meglepő módon - megállapítható, hogy Európának a keleti felén a vállalkozások jobban tudatában vannak a kockázatoknak. Az már más kérdés, hogy ezek ismeretében is miért vállalja nagyon sok vállalkozás vezetője a felesleges kockázatokat.
„A licenccel nem rendelkező szoftverek nem rendelkeznek támogatással, szervizszolgáltatással, teljesítményjavító programokkal és upgradekkel, mint a legális verziók. Ez azt is jelenti, hogy ezek a vállalatok nem tudnak annyit profitálni a szoftver teljesítményéből, ráadásul adataik biztonságát tudatosan veszélyeztetik. A megoldás egyszerű: ha a vállalatnál szoftvergazdálkodási rendszerek működnek – így rendszeres az audit, a munkatársakkal betartatják a szoftverhasználatára vonatkozó szabályokat és rendben van a licencek nyilvántartása. De hogy addig még milyen hosszú út vezet, jól jelzi, hogy a szoftver-eszközgazdálkodást illetően az utolsó helyen kullogunk. A megkérdezett magyar vezetők 9%-a ismeri csak a szoftver-eszközgazdálkodás elemeit, és ezen belül is a szoftvernyilvántartást. Az APEH-hel nemrég kötött együttműködési megállapodásunk nem véletlenül irányul a nyilvántartás egységesítésére, és fontosságának tudatosítására” – mondta Sarlós Gábor.
Azok a vállalatok, amelyek tanácsokat szeretnének kapni a szoftverek hatékony kezelésére és nyilvántartására vonatkozóan, segítséget kaphatnak a BSA-honlapon.
Kapcsolódó cikkek
- Románia - 114 millió eurós kárt okozott a szoftver-kalózkodás
- Évi 40 milliárd dolláros veszteséget okoz a szoftverkalózkodás
- Illegális szoftverhasználat: 1 milliárddal kisebb kár az EU-ban
- A jogvédők ünneplik az alkotókat
- Új vállalatokkal bővült a BSA tagsága
- A BSA nemzetközi szinten lép fel az internetes bűnözőkkel szemben
- 10 hónap börtönbüntetés szoftverkalózkodásért
- A számítástechnikai bolt eladója és üzletvezetője is felel a szerzői jogsértésért
- Szűkül a háló az illegális szoftvert használó vállalkozások körül
- Új lendülettel folytatódik a BSA Nagyvizit kampánya
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.
K&H: állandó társsá vált a mesterséges intelligencia a banki ügyfeleknél
Egy év alatt több mint egymillió beszélgetést és havonta hatezer átutalást végeztetnek Kate-tel, a K&H, az ország egyetlen hangalapú, mesterséges intelligenciával működő digitális pénzügyi asszisztensével, amely már kétszáz funkciót tud. A mobilbanki ügyfelek tizede már rendszeresen használja. A siker az intelligens, beszédfelismerésen és természetes nyelvi feldolgozáson alapuló funkcióinak köszönhető, amelyek révén az ügyfelek kényelmesen, emberi módon kommunikálhatnak a bankkal.
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak.
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.