Az Ericsson első negyedéve: 55 százalékkal csökkent a profit
A piaci környezet továbbra is nehéz, folytatódott a tavalyi irányzat: a mobil távközlési fejlesztések továbbra is erőteljesek a felzárkózó ázsiai és latin-amerikai piacokon, azonban ezek olcsóbb árszintűek, nem ellensúlyozzák a fejlett piaci lassulást és a dollár leértékelődését. Egész évre "összességében változatlan" mobil infrastruktúra-piacot jósoltak a cégnél pénteken.
Az üzemi eredmény, 4,3 milliárd svéd korona, 44 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi 8,2 milliárdtól, aránya a bevételhez képest 9,7 százalékra csökkent 19,3 százalékról.
A Sony Ericsson mobiltelefon-gyártó vegyesvállalat nettó bevétele a tavalyi első negyedévihez képest 8 százalékkal 2,702 milliárd euróra csökkent, és szintén messze elmaradt a tavalyi utolsó negyedévi 3,771 milliárdtól.
Az első negyedévi adó előtti eredménye 193 millió euró volt, a 150-200 millió eurós vállalati előrejelzés felső szélénél, de elmaradt mind a tavalyi első negyedévi 362 milliótól, mind az utolsó negyedévi 501 milliótól.
A Sony Ericsson adózott eredménye 133 millió euróra fogyatkozott az egy évvel korábbi 254 millióhoz képest és a tavalyi utolsó negyedévi 373 millióról.
A svéd Ericsson nettó bevétele, 44,2 milliárd svéd korona, az első negyedévben 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 42,2 milliárdot, de 19 százalékkal elmaradt a tavalyi utolsó negyedévi 54,5 milliárdtól.
Nyugat-Európában 7 százalékkal csökkent a bevétel, Észak-Amerikában 39 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedhez képest. Közép- és Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában 1 százalékkal, Ázsiában 5 százalékkal, Latin-Amerikában 25 százalékkal gyarapodott a bevétel. Majdnem minden piacon nagy visszaesés volt a tavalyi utolsó negyedhez képest, kivéve Észak-Amerikában, ahol stagnált a bevétel.
Tavaly az Ericsson 5,6 milliárd svéd koronás adózott eredményt ért el az utolsó negyedévben, 42 százalékkal kevesebbet 2006-os negyedik negyedévi 9,7 milliárdnál.
Ezzel egész évben az adózott eredmény 21,8 milliárd svéd korona volt, 17 százalékkal kevesebb a 2006-os 26,3 milliárdnál.
A második félévben hangsúlyosabbá vált visszaesést azzal magyarázták, hogy "váratlanul csökkentek a mobilhálózati fejlesztések és bővítések" a világpiacon, és ez "kedvezőtlenné tette az értékesítés összetételét", mivel "az infrastrukturális szállításokban a szérianagyság kritikus jelentőségű". Az üzlet összetételére egészében most az jellemző, hogy a fejlett piacokon csökkent a hálózatbővítés és -fejlesztés, miközben a felzárkózó piacokon kisebb a profitrés a továbbra is gyorsan növekvő mobil távközlési fejlesztésekben. Panaszolták a beruházásokat akadályozó politikai nyugtalanságot is egyes felzárkózó piacokon. Erre az évre "hasonló piaci körülményeket" jósoltak a csoportnál.
Egész évben az üzemi eredmény, 30,6 milliárd svéd korona, 14 százalékkal elmaradt a 2006-os 35,8 milliárdtól, aránya a bevételhez képest 16,3 százalékra csökkent 19,9 százalékról.
A lassuláshoz a japán-svéd Sony Ericsson mobiltelefon-gyártó vegyes vállalat is hozzájárult. Habár a Sony Ericsson adózott eredménye tavaly 1,114 milliárd euró volt, 11,7 százalékkal több a 2006-osnál, de az utolsó negyedévben már 16,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mivel az értékesítés növekedése az év vége felé lassult, a mennyiségi növekedés már nem egyensúlyozta ki azt, hogy a növekmény javarészt a fejlődő piacok megdolgozásából, vagyis az olcsó és közepes árú telefonokból származik. A készülékek átlagára év végére 123 euróra csökkent az egy évvel azelőtti 146 euróhoz képest.
A svéd Ericsson bevétele az utolsó negyedben, 54,5 milliárd svéd korona, mindössze 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 54,2 milliárdot, egész évben, 187,8 milliárd svéd korona, 4 százalékkal volt több a 2006-os 179,8 milliárdnál.
Egész évben Nyugat-Európában 1 százalékkal csökkent a bevétel, és az utolsó negyedben már 10 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Észak-Amerikában egész évben 15 százalékkal apadt a bevétel. Közép- és Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában tavaly 5 százalékkal, Ázsiában 14 százalékkal, Latin-Amerikában 12 százalékkal gyarapodott a bevétel, de az utolsó negyed többnyire már gyenge volt: Közép- és Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Afrikában 1 százalékkal, Ázsiában 2 százalékkal kisebb volt a bevétel, mint 2006 utolsó negyedévben. A negyedik negyedév csak Latin-Amerikában és Észak-Amerikában alakult jól, 41 százalékos, illetve 9 százalékos többlettel 2006 utolsó negyedéhez képest.
Az Ericsson felmérése szerint tavaly az utolsó negyedben 150 millióval nőtt a mobil előfizetések száma világszerte, és elérte a 3,3 milliárdot. A tavaly szeptemberrel zárult tizenkét hónapban a vezetékes széles sávú kapcsolatok száma 24 százalékkal 320 millióra nőtt a világon.
Az Ericsson Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft. tavalyi bevétele "minden bizonnyal" meghaladja a 2006-ös 39,4 milliárd forintot, közölték a cégnél korábban. 2004-ben az Ericsson központot nyitott Magyarországon második és harmadik generációs mobilhálózatok tervezésére, új fejlesztési terület volt tavaly a vezetékes és mobilhálózatok összekapcsolását szolgáló platform.
Kapcsolódó cikkek
- Csökkent az Ericsson árbevétele és nyeresége
- Ezer rendszerintergrációs szakértővel erősít az Ericsson
- Ericsson: új márkastratégiához új ember
- A Sony kivásárolná az Ericssont a mobilcégből
- Ericsson: idei hazai cél a 2008-as eredmények és létszám megtartása
- Megszületett az ST-Ericsson
- Jó negyedévet zárt az Ericsson
- Vegyes vállalatot hoz létre az Ericsson és az STMicroelectronics
- Ericsson: jelentős nyereségcsökkenés
- Az Aastra Technologiesé az Ericsson alközpont-megoldás üzletága
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.