A Felhők Tengeréről küldte első felvételeit a NASA holdszondája

MTI Sajtóadatbank, 2009. július 7. 08:52

A Felhők Tengeréről, a Mare Nubium területéről küldte első felvételeit a NASA új holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO), amely fényben fürdő területeket és mélységes sötétség uralta régiókat jelenített meg a képeken.

A felvételeket egy kamerapáros készítette, amely a szonda nagyfelbontású képalkotó rendszerét alkotja - olvasható a Yahoo hírei között (http://yahoo.com). "Az első felvételeink a Hold úgynevezett terminátora, azaz a világos és a sötét, azaz nappali és éjszakai részét elválasztó vonal mentén készültek. Eredetileg bizonytalanok voltunk abban, hogy milyen minőségű felvételekre számíthatunk" - nyilatkozta Mark Robinson, a holdszonda fedélzeti kamerarendszere, a LROC-projekt (Lunar Reconnaissance Orbiter Camera) vezető kutatója.

A felvételek egy körülbelül 1400 méter széles, kráterekkel tarkított területet mutatnak. Helyenként az árnyék olyan mély, hogy a felszín topográfiai elemei teljesen homályba vesznek. A megvilágított részeken viszont Hold krátereinek és "sebhelyes" felszínének drámai képei láthatók.

"A mély árnyékok miatt a topográfiai felvételek eltúlozzák a részleteket, azt sugallva, hogy sziklás, barátságtalan terepről van szó. A valóságban a térség hasonlatos ahhoz a régióhoz, amelyeket az Apolló 16 asztronautái biztonsággal feltérképeztek 1972-ben. A felvételek lenyűgözők, a fő üzenetük azonban, hogy az LROC majdnem készen áll küldetése teljesítésére" - magyarázta Mark Robinson.

A NASA június 18-án indította útnak az űrszonda-komplexumát – az LRO-t és "partnerét", az LCROSS-t (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite). Az LRO, a Hold körül keringve, lehetséges leszállási helyeket kutat fel a jövendőbeli asztronauták számára. A felvételek alapján új topográfiai térkép készül a holdfelszínről, de a szondának fel kell mérnie a hőmérsékleti szélsőségeket éppúgy, mint a sugárzás szintjét is.

Az LCROSS-nak egyebek közt a vízjégre kell "vadásznia" a déli pólus állandóan árnyékba boruló krátereiben. A tervek szerint október 9-én először a szonda indításához használt Centaur rakéta végfokozata csapódik be. A kirepülő anyagfelhő összetételét a Hold körüli pályájáról az LRO vizsgálja, de földi teleszkópokkal és műholdakról is figyelik. Négy perccel később "öngyilkosságot" követ el, becsapódik az űrszonda is.