Internetezési trendek a közép- és kelet-európai térségben
A magyar felnőtt lakosság közel fele havi rendszerességgel internetezik - derül ki a GfK Csoport által tizenhét közép- és kelet-európai országban, 2009 májusában készült felmérésből.
A mobiltechnológia 2009 eleje óta látványosan terjed: a lakosság körében kezdetben népszerű ADSL-technológiát egyre inkább kiszorítja a kábelinternet. A távközlési piacon egyre nagyobb szerephez jutnak a kapcsolt szolgáltatások, vagyis a több távközlési szolgáltatást,
egyebek mellett vezetékes telefont, mobiltelefont, televízió- és internetszolgáltatást is magukban foglaló úgynevezett triple vagy 4 play csomagok.
Szlovéniában, Ausztriában és a balti államokban az internetezők aránya jóval meghaladja az 55 százalékot. A közép- és kelet-európai térség felnőtt lakosságának közel fele legalább havi rendszerességgel internetezik. 2008 tavaszán ugyanezen térség lakosságának kevesebb mint 40 százaléka csatlakozott a világhálóhoz.
A térség online szempontból legfejlettebb országa Észtország, 70 százalékos internethasználati aránnyal. Őket követik a szlovénok 68 százalékkal, majd a másik két balti állam és Ausztria következik 55-60 százalékos eredménnyel. Az öt listavezető országot Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia követi szinte megegyező internethasználati aránnyal: ezekben az országokban a lakosság 51-52 százaléka lép fel a világhálóra havonta legalább egyszer.
Macedóniában és Horvátországban az internetező felnőtt lakosság aránya meghaladja a 45 százalékot. Ezzel szemben a balkáni államok jelentősen le vannak maradva a térség vezető országaitól, hiszen ezekben az országokban az internethasználók aránya 31-35 százalék közötti, 2009 tavaszán az ukránok alig egyötöde használta a világhálót. Az észtek és a szlovének háztartásainak háromnegyede rendelkezik online kapcsolattal. E két országot Lettország és Ausztria követi 60 százalékos otthoni internetellátottsággal.
A GfK Csoport 17 ország bevonásával - Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna - minden évben felméri a közép- és kelet-európai lakosság internetezési szokásait. A jelenlegi felmérés keretében országonként 1 000 főt kérdeztek meg.
Kapcsolódó cikkek
- Negyven milliárd euró szélessávú internethálózat kiépítésére
- Kínában 100 millióan használnak szélessávú internetet
- Új tenger alatti kábellel nagysebességű internet Afrikában
- 500 millió szélessávú internetező jövőre
- Nemzeti Digitális Közmű, az új varázsszó
- A vidék számítógépes ellátásának gyorsítását sürgeti Brüsszel
- Jövőre egész Németországban lesz szélessáv
- Baja: mindenkihez el kell juttatni a digitális közművet
- Digitális közbizalom szükséges az internet további elterjesztéséhez
- 2,2 millió internet-hozzáférés Magyarországon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Előítéletek helyett lehetőségek: így nyílik meg a mérnöki világ a lányok előtt
Magyarország az Európai Unió sereghajtói között van a tudományos és mérnöki területeken dolgozó nők arányát tekintve. A legfrissebb, 2024-es adatok szerint az ezeken a területeken dolgozó szakemberek mindössze 31,7 százaléka nő. Ennek egyik oka, hogy a lányok műszaki pályaválasztását ma is számos előítélet és bizonytalanság nehezíti. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) ezért személyes példaképekkel, céglátogatásokkal és mentorprogrammal igyekszik közelebb hozni a fiatalokhoz a mérnöki pályát.
Őszi utak, váratlan helyzetek: itt az ideje felkészülni
Az ősz nemcsak a természetet, hanem a közlekedési körülményeket is megváltoztatja. A rövidebb nappalok, a hűvös és fagyos reggelek, a ködös, esős időjárás, valamint a megnövekedett vadmozgás mind olyan tényezők, amelyek nagyobb odafigyelést kívánnak az autósoktól. A Hankook Tire prémium gumiabroncsgyártó szakértői szerint az évszakváltás jó alkalmat kínál arra is, hogy tudatosabban készüljünk fel a megváltozott útviszonyokra, és autónkat, illetve abroncsainkat is ellenőrizzük a hidegebb hónapok beköszönte előtt.
A jövő vasúti technológiáit fejleszti közösen a BME és a Siemens Mobility
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Siemens együttműködése immár közel három évtizedes múltra tekint vissza. A hosszú évekre visszanyúló, szoros partnerség keretében a Siemens kiemelt szerepet vállal a jövő mérnökgenerációinak szakmai támogatásában és fejlődésében. Ennek egyik fontos példája a BME és a Karlsruher Institut für Technologie (KIT) kettős diploma programja, amelyhez a Siemens Mobility az elsők között, már 2019-ben csatlakozott.
Milliárdos megtakarítást és új bevételeket vár az AI-tól a Deutsche Telekom
A mesterséges intelligencia a Deutsche Telekom szerint már nem csupán technológiai kísérlet, hanem közvetlenül mérhető üzleti értéket teremt. A vállalat bonni AI Investor Day rendezvényén bemutatta, hogyan használja az AI-t az ügyfélkiszolgálástól és a hálózatüzemeltetéstől kezdve az ipari alkalmazásokig, miközben új bevételi forrásokat és jelentős költségmegtakarítást vár a technológiától.
Az MI lefaraghatja az épületek energiafogyasztásának ötödét
Akár 22 százalékkal is alacsonyabb lehet azoknak az épületeknek az energiafogyasztása, amelyekben mesterséges intelligenciával (MI) támogatott vezérlőrendszereket alkalmaznak – derül ki a Schneider Electric új kutatásából. A technológia egyúttal jelentős költség- és szén-dioxid-megtakarítást is eredményezhet, miközben az MI alkalmazásának környezeti lábnyoma a kutatás szerint eltörpül az általa elkerült kibocsátás mellett.

