Az internetes bolt üzlet - helyiség nélkül
A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SzEK.org) sürgős szakmai egyeztetést kezdeményez a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) illetékes vezetőivel, mivel a hatóság a közelmúltban több webáruházat is jelentős mértékű, esetenként félmillió forintos bírsággal sújtott, lényegében azon az alapon, hogy a webáruház nem üzlet, hanem pusztán reklám.
Néhány napja egy blogbejegyzés nyomán futótűzként terjed el internetes szakmai körökben, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság arra hivatkozva bírságolt meg 500 ezer forintra egy céget, hogy annak internetes kereskedelmi oldala, azaz webshopja valójában egyszerű reklám. A pontos körülmények megismerése érdekében a SzEK.org megszerezte az NFH elmarasztaló határozatát és az Ormós Ügyvédi Irodával közösen áttekintette azt.
Az NFH határozatában amiatt marasztalt el egy szexuális termékeket árusító webáruházat, mert annak tartalmát – azaz a termékkatalógust – a reklámtörvény (Grtv.) szerinti reklámnak minősítette. Márpedig a Grtv. 9. § (3) bekezdése szerint tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése a szexuális ingerkeltés. Az NFH – az üzemeltető érvelésére reagálva – külön foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a Grtv. 9. § (4) bekezdése alapján nem kell alkalmazni a fenti tilalmat magán a szexuális terméken, illetve a szexuális termékeket árusító üzleten belül elhelyezett reklámra. Az NFH a bírság indoklásában erre válaszként kifejtette: „Az eljárás alá vont internetes oldalon közzétett ajánlat tartalmánál fogva árut népszerűsítő reklámtevékenységnek minősül.” Azaz a bírság alapjául alapvetően az szolgált, hogy az NFH jogértelmezésében a webáruház nem tekinthető üzletnek!
Az eset újabb, a hazai e-kereskedelem normális működését akadályozó törvényi ellentmondásra vetett fényt, ugyanis az üzlet jogszabályi fogalma csak a fizikai értelemben vett üzletre korlátozódik. A kereskedelemről szóló törvény – amelyben nem szerepel sem az internet, sem az elektronikus kereskedelem fogalma – szerint az „üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.” Az NFH erre a fogalomra támaszkodva minősítette a webáruház tartalmát olyan reklámnak, ami nem üzletben található.
A helyzetet az teszi abszurddá, hogy így teljes mértékben lehetetlenné válik a szexuális termékek internetes értékesítése, hiszen gyakorlatilag nem végezhető ez a tevékenység jogszerűen, ha a terméket nem lehet megjeleníteni a weboldalon. A SzEK.org véleménye szerint ez nyilvánvalóan nem felel meg a jogalkotó eredeti szándékának, ami vélhetőleg arra irányult, hogy – az online világot tekintve – más, nem az elektronikus értékesítés helyeként szolgáló honlapokon (pl. egy közösségi- vagy hírportálon) ne jelenhessen meg olyan banner, ami szexuális termékek képét tartalmazza, illetve azok megvásárlására ösztönöz.
A fent vázolt helyzet megoldása érdekében a SzEK.org szakmai egyeztetést kezdeményez az NFH illetékeseivel, illetve fellép a szükséges törvénymódosítások érdekében. A SzEK.org, mint az egyetlen magyarországi e-kereskedelmi szakmai szervezet, arra kéri az NFH-t, hogy mindaddig, míg sikerül megoldást találni a nyilvánvalóan abszurd helyzetre, függessze fel az érintett internetes kereskedők elleni eljárásokat.
Kapcsolódó cikkek
- Hogyan tehetjük biztonságossá az online vásárlást és szerződéskötést?
- Hatékonyságnövelés, közösségi média és a nők internetes szerepe
- Az EU-Bizottság új szabályokkal könnyíti az internetes értékesítést
- A lelküket is eladják a figyelmetlen online vásárlók
- Vállalatok a Facebookon: szabályok nélkül
- Online zenebolttal érkezik az Ubuntu 10.04
- Válságban is jó üzlet a webshop
- Magyarul elérhető az egyik legnépszerűbb online kereskedési rendszer
- Ritkábban küldik vissza az interneten vásárolt termékeket
- Jön az orosz eBay
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.