Domainliberalizáció kérdőjelekkel, kettősponttal

Rendszerváltás a magyar kibertérben?

Dr. Verebics, 2000. április 6. 08:27
Valaki az 1989-es politikai rendszerváltáshoz hasonlította a március 1-jén hatályba lépett új domainregisztrációs rendszert. A párhuzam bár talán kicsit túlzó, de mindenképp találó. Még ha az illető azonnal hozzátette is: ez is, az is felemásan sikerült... Amit ehhez én fűztem hozzá: ha annak idején a politikusok csak úgy vágtak volna neki a demokráciának, hogy minden kérdést előre és pontosan tisztáznak, minden új törvény előkészítésre, minden régi átigazításra kerül, alighanem még mindig a kerek asztal körül ülnének a felek, s ki tudja, Grósz Károly hányadik utóda jelenthetné ki az Iljicstől elsajátított hamiskás mosollyal: mi, elvtársak, ugye mindenre nyitottak vagyunk, de amíg az ellenzék egymás között sem tud megegyezni, ennek a rendszerváltásnak, elvtársak, még valószínűleg egy csöppet érnie kell...
Az, amit magunk között itt, a weben domainliberónak nevezünk, véleményem szerint szükségszerű lépés volt. Szükségszerű, de nem feltétlenül azért, amit az ISZT sokat idézett, első sajtóközleményében (amit bizonyára azért értettek oly sokan félre, mert félreérthető is volt) a középpontba állított. Az alaphang (az elektronikus kereskedelem fellendülésének elősegítése) helyes. De ahogy a malacbanda sem azért húzza együtt, mert magában a brácsás hamisan, a kontrás meg gyöngén muzsikálna, úgy valószínűleg nem elsősorban a domainnév-kereskedelem, a domain-grabbing virágzó üzletággá fejlesztése viszi hamar előre a magyar e-commerce ügyét.

A liberalizáció bejelentése, mit bejelentése: berobbantása azonban (végre) felkavarta a poshadt állóvizet, súlyos klinkertégla csobbant ezerrel a virtuális pocsolya kellős közepébe. Meglehet, nem ez volt az elsődlegesen kitűzött cél, de a hatás nem maradt el: a magyar cégek végre felkapták a fejüket, azok is tudomásul vették, hogy van egy World Wide Web, van a kereskedésnek egy más módja is, amelyből ha valaki kimarad, az lemarad, akik az internetben idáig talán csak a gyerekek játszóterét vagy esetleg még rosszabbat láttak...

Mi a különbség a domain és dobott nőnk között, akire a haver már rátette a kezét? Semmi, mind a kettő akkor lesz újra izgalmassá, ha küzdeni kell érte. A jáksólacis sútka mély bölcsességet hordoz: a birtoklás, a kizárólagos birtoklás igénye (amikor csak a miénk valami, mindenki más meg húzzon a...), az, hogy valamiért meg kell küzdeni, teszi értékessé a zsákmányt. Amíg a miénk volt, talán nem becsültük eléggé. De most... Okos nők ilyenkor vetik fel a házasság gondolatát: az erős hím pedig belesüllyed, mint a kukactévé sorozatában dinó a mocsárba...

Igen sok magyar cég fedezte fel magának hirtelen az internetet, s kész harcba szállni, hogy a virtuális világban is megőrizze megszerzett, kemény munkával, nem kevés költséggel kiharcolt jogait. Esélyük, nagy esélyük van arra, hogy - a még kevés jó szóval illetett regisztrációs és delegációs szabályzat garanciális rendelkezéseinek hála - érvényesíteni tudják ezt a jogukat. Panaszt tesznek, akár pereskednek is, aztán meglesz a domain. Hurrá, elszedtük a mocsoktól, főnök, most aztán mit csináljunk? Nyissátok ki a pezsgőt... Hát, tegyetek föl alá valamit, de adjatok egy kiskanalat, kikeverem a buborékot: ma még vezetek.

Talán ennyi, talán több. Sok ezer új site elindulása várható. S ha egyszer egy webüzlet beindul, ki tudja, hol áll meg? Esetleg még pénzt is lehet csinálni belőle... Ha már annyit feccöltünk bele.

A liberó kapcsán a legtöbb pofont persze az Internet Szolgáltatók Tanácsa kapta. Az Internettón György György, az EuroAstrán Pósvári Sanyi barátom, a Prím Online-on Vértes János Andor sorozta rájuk a bal- és jobbegyeneseket.

Mit mondjak? Sok szempontból igazuk van. Az ISZT-t tényleg senki nem ruházta fel isteni jogkörrel, igen, talán jó lenne, ha visszacsinálnánk az egészet, s újra indítanánk a futamot, egyetértek azzal, hogy ha egy szervezet belátja az adott feladat ellátására való alkalmatlanságát, illendő lenne bedobnia a törülközőt. Az ISZT csakugyan elszúrt egyet s mást, a net kegyetlen, de igazságos szabályai szerint majd fizet (és már fizetett is) érte. De megcsinálta.

Bekattant a Beke Kata könyvéből ismert "Jesszusmária, győztünk!" effektus: Martos Balázs elnök március elején lemond, március 17-én rendkívüli közgyűlés, régi-új öttagú elnökség, "mely saját hatáskörében osztja fel tagjai között a megnövekedett feladatokat. Hosszabb távon cél, hogy a regisztrációs tevékenység professzionális ellátását egy, az ISZT által alapítandó közhasznú társaság vegye át, s az ISZT a szabályozási és érdekképviseleti munkára koncentráljon" - áll a sajtóközleményben.

Mikor az első szabadon választott kormány vette át az országot, belebukott. Rendszerváltást nem lehet büntetlenül végrehajtani. Persze lehet újra próbálkozni, kísérletezgetni, régi mechanizmusokat visszacsalogatni, majd a rendszerváltó miniszterelnökről teret elnevezni. Minden bizonnyal most is lehetne dögös jogszabályt alkotni, a domainregisztrációt az új hírközlési törvénybe beépíteni (hogy hogyan, el nem tudom képzelni, mert a domain minden, csak nem hírközlési szolgáltatás), vagy várni a Holdban lakozó elektronikus kereskedelmi törvényre, oda lehetne csapni az egészet valami jó kis állami hivatalhoz. Rendet csinálni.

Számomra döbbenetes, hogy mindezt maga a net követeli - kellőképpen aligha mérve fel, mivel is játszva, milyen szellemet engedve ki a palackból... Nemcsak azért, mert a kísérletezgetésre aligha van újabb 4, 8, 12 éve a magyar internetes társadalomnak, hanem mert Freddy Krüger meg a Múmia után a legveszedelmesebb rémet szabadítanánk rá a honi kibervilágra: a Külső Szabályozót, a Közhatalmat.

1956-ban "valakinek" be kellett hívni az oroszokat. Jutalma nem maradt el: egy korszak fűződik a nevéhez, több mint harminc év politikai hatalom. Nem tudom, hogy azok, akik most a neten "törvényért", "rendért" kiáltoznak, tudják is, hogy amit mernek és tesznek, valójában milyen következményekkel járhat? Ha a net maga nem tud "rendet" tartani, ha az ipar csak pampog az önszabályozásról, aztán elszúr mindent, meg köpköd, mint a bagót rágó turista a párizsi kuplerájban, s ha már maga a kiberpolgár kéri, hogy törvény legyen, hát ugye, uraim, ki tud nemet mondani? Kurjantsuk csak össze a fiúkat, akik a szerzői jogi törvényt csinálták, tán az internyettel is tudnak kezdeni valamit...

Mikor az ISZT-től felkérés jött, hogy független jogászként vállaljam el a Tanácsadó Testület vezetését, volt néhány feltételem.

Ki azt hiszi magáról, hogy valaki, holott senki, megcsalja önmagát - áll az Írásban. Jómagam senki (a semmi halmazába tartozó elemeket definiálva: egyetlen informatikai vagy kormányzati intézményhez, érdekcsoporthoz sem tartozó) vagyok, soha egyetlen cikkben, tanulmányban nem írtam le olyat, amit ne a legjobb szakmai lelkiismeretem, hanem a - bárhonnan jövő - "guruló rubelek" diktáltak volna.

Nem is lettem minisztériumi főosztályvezető, a nagynevű szolgáltatónál jogügyi igazgató, titkos tanácsos, kormány által pénzelt jogi kompetenciaközpont-vezető - de talán ezért tudom ma is vállalni , nézetemet. Viszont mindig igyekeztem a nálamnál okosabbak szavára odafigyelni - a net kollektív bölcsességét pedig, azt hiszem, lehetetlen űberolni.

Csak egy valóban független, szakmai szempontoknak alárendelt Tanácsadó Testületben tudom elképzelni a munkát, amelynek tagjai ugyan elsődlegesen a tételes jogra, de egymás s a net szavára is odafigyelve végzik dolgukat. Akkor mondtam végleges igent, amikor meggyőződtem róla: az ISZT nem díszpintyek gittegyletének, bólogató Jánosoknak, jól fizetett apologétáknak képzeli ezt a gyülekezetet, hanem valóban egy szakmai szempontoknak alárendelt, dolgukat értő emberekből álló testületnek. Nem uralkodni akar felette, hanem elfogadja döntési önállóságát, s kész biztosítani ennek feltételeit. Nem a döntés felelőssége elől futamodik meg, hanem a döntést szakmai kompetenciába engedi át.

A most felállításra kerülő Tanácsadó Testület felelőssége nagy. Kényes jogi kérdésekben kell állást foglalnia, viszonylag gyorsan több száz panaszos ügyben döntést hoznia. A döntés - a regisztrációs szabályzat szerint - a szolgáltatóra nézve kötelező, ám az igénylőre nem: a vitát a választott bíróság elé viheti. A TT munkáját árgus szemekkel figyeli majd a net, s szinte biztos, hogy az elégedetlenség, a vádaskodások, a támadások az ISZT-ről napokon belül a Tanácsadó Testületre s annak tagjaira is kiterjednek majd.

Lehet-e, kell-e ez ellen védekezni? Bizonygatni, hogy minden tagja elismert szaktekintélye saját jogterületének, hogy egyikük sem érdekelt a domainbusinessben? Hogy én személy szerint nem kívántam magamnak, kisebbik lányom Tomi névre hallgató papagájának, nagyobbik lányom Puczok névre hallgató tengerimalacának, tesónak-rokonnak-jóbarátnak domaint regisztráltatni, s harmadik éve az Extrán húzom meg magam egy subdomain alatt?... Bizonygatni, hogy a TT nem hideg lelkű paragrafusrágók kamarillája lesz, hanem egy csapat, ahol a "laikus" elem biztosításával az informatikai szakma a nem jogi érvek kifejtésére, érvényesítésére is lehetőséget kap?

Lehet, de felesleges: megette a fene az egészet, ha már előre védekező pozícióba kényszerül az a testület, amelynek még csak a bűnre vezető alkalom adatik meg, s azonkívül, hogy létezni fog, más vétket nem lehet a fejére olvasni... Az állásfoglalásokért a testület jogi értelemben véve nem felel - morálisan azonban minden leírt betűért a net nyilvánossága előtt kell majd számot adnia. Nem is ígérhettem mást a leendő tagoknak, mint amit Churchill annak idején a brit nemzetnek: vért, verítéket és könnyeket.

A magyar domainliberalizáció első stádiuma (a káosz kora) még nem zárult le, a kérdőjelek ott lebegnek mindannyiunk szeme előtt. Ezzel a héttel egy új szakasz is megkezdődik, a kettőspont kora: az írásjel arra utal, hogy valami magyarázat következik, egy állítás kibontása, egy álláspont megalapozása. De a mondat folytatása mindenképpen várható.

Ehhez persze - túl azon, hogy legyen álláspont - némi idő is kell majd, amit vagy megad a net, vagy nem: itt és most akar végleges pontot tenni a mondat (s az ipari önszabályozás honi története) végére.

És már jöhetnek is az oroszok...

Kulcsszavak: domain =marc1

Franciaországban már a mesterséges intelligencia deríti fel a villanyóraleolvasási hibákat

Az ENEDIS, Franciaország villamosenergia-hálózati elosztója az SAP Signavio Process Mining és az SAP Business AI megoldásait választotta annak érdekében, hogy automatizálja a mérőleolvasások során észlelt anomáliák megoldását, és megbízható számlázást garantáljon mintegy 600 000 üzleti ügyfelének.

2024. november 22. 14:58

A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán

A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.

2024. november 22. 13:17

Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz

Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére. 

2024. november 22. 11:39

A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai

Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.

2024. november 22. 10:15

A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet

A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél. 

2024. november 21. 20:54

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Idén is keresi a digitális szakma női példaképeit az IVSZ és a WiTH

2024. november 22. 16:40

Huszadik alkalommal adták át a Hégető Honorka-díjakat

2024. november 21. 16:58

Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2024. november 19. 09:54

Törj be a digitális élvonalba: Nevezz ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 14. 16:36