Még mindig hatékonyabbak a külföldi rendszergazdák magyar társaiknál, igaz, jobbak is a körülményeik
„Noha az árbevétel-arányos informatikai kiadások tekintetében az elmúlt időszakban nem mértünk csökkenést, ez így is azt jelenti, hogy sok helyen kevesebb pénz jutott informatikára. A nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is tudatosabbá váltak az IT költések. A vállalatok és közintézmények informatikai felhasználói egyre inkább tudni szeretnék, hogy milyen IT szolgáltatásokat, milyen rendelkezésre állással, milyen biztonsági szinten, és milyen költséggel vehetnek igénybe” – foglalta össze a helyzetet Drótos György a Corvinus Egyetem docense, egyben az IFUA Horváth & Partners partnere.
7-ből 6 cég előre rögzíti a szoftverekkel kapcsolatos elvárásait
A tudatosság a számokban is tetten érhető: a vizsgált szervezetek 65 százaléka ma már belső vagy külső informatikai szolgáltatóval kötött Szolgáltatási Szint Megállapodás (Service Level Agreement – SLA) alapján vásárol informatikai szolgáltatást. Ráadásul a szervezetek közel fele pénzügyileg is szankcionálja, ha az SLA elvárások nem teljesülnek. Bár a megkérdezett vállalatok 21 százalékánál nincs részletes SLA, a megrendelés itt is rögzített szolgáltatáskatalógus alapján történik. Azon szervezetek aránya, ahol semmilyen formában nincs kibontva a szolgáltatás konkrét tartalma már csupán 14 százalékot tesz ki.
Költségcsökkentésnél javasolt az újratárgyalás
A kutatásból egyebek mellett az is kiderül, hogy az IT költségvetésen belül az elmúlt évben tovább erősödött az üzemeltetés részaránya (a teljes IT költés 51 százalékáról 55 százalékra) a fejlesztési és az irányítási feladatok rovására. „A nem nélkülözhetetlen fejlesztések leállítását követően a vállalatok most az üzemeltetési kiadások területén keresik a megtakarítási lehetőségeket. Rövidtávon csábító lépés lehet a szolgáltatási szintek százalékos csökkentése, de a közép és hosszú távú következmények gyakran túl negatívak; esetenként például felhasználói frusztrációt, vagy hatékonyságvesztést okozhatnak. A valódi megoldást ezzel szemben inkább a korábban kötött szolgáltatási szerződések teljes újratárgyalása jelentheti, mert csak ez biztosítja a válság következtében megváltozott megrendelő szervezetek technikailag optimális, és esetleg olcsóbb kiszolgálását is” – mondta dr. Drótos György.
Kétszer olyan hatékonyak a nyugati rendszergazdák?
A felmérés eredménye alapján úgy tűnik, hogy az IT üzemeltetés is komoly hatékonyságnövelési potenciált rejt magában. Míg a nemzetközi legjobb gyakorlat szerint például egy üzemeltető munkatársra átlagosan 100-120 munkaállomás jut, addig a magyarországi minta szervezeteiben csak 54. „A magas üzemeltetői létszám számos okra vezethető vissza. Hazánkban például az IT szervezetben dolgozó munkatársak egy része az üzemeltetésen kívül fejlesztési projektekben is részt vesz, így csak részben tud üzemeltetési feladatokat ellátni. De legalább ilyen erős befolyásoló tényező a heterogén, gyakran elavult informatikai infrastruktúra, amely nem teszi lehetővé az üzemeltetési és karbantartási munkálatok összehangolt, standardizált elvégzését” – mutatott rá dr. Drótos György.
Kapcsolódó cikkek
- „Felhőben” képzelik el jövőjüket a magyar kisvállalkozások
- Az internet növeli a gazdaság teljesítményét és segít a munkaerő megtartásában
- Virtualizáció és felhő elfogadási trendek
- Mi várható a memóriapiacon 2012-ben?
- Ezermilliárd dollár fölé nőhet a szórakoztató elektronikai ipar bevétele az idén
- Online ügyfélszerzés és ügyfélmegtartás recesszióban
- Az előfizetők 20 százalékának van okostelefonja
- Felhőszolgáltatás – Az új üzleti modell
- Cisco: négy év alatt tizenkétszeresére nő a cloud-adatforgalom
- A hirdetési piac jövője miatt aggódik a kínai Sina Corp.
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.
K&H: állandó társsá vált a mesterséges intelligencia a banki ügyfeleknél
Egy év alatt több mint egymillió beszélgetést és havonta hatezer átutalást végeztetnek Kate-tel, a K&H, az ország egyetlen hangalapú, mesterséges intelligenciával működő digitális pénzügyi asszisztensével, amely már kétszáz funkciót tud. A mobilbanki ügyfelek tizede már rendszeresen használja. A siker az intelligens, beszédfelismerésen és természetes nyelvi feldolgozáson alapuló funkcióinak köszönhető, amelyek révén az ügyfelek kényelmesen, emberi módon kommunikálhatnak a bankkal.
A hazai szállítmányozásban is kopogtat az e-mobilitás
Hazánkban az e-mobilitás a többség számára a személygépjárművek elektrifikációját jelenti, pedig a szállítmányozás területén is jelentős potenciál rejlik benne. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szakkiállításokon egyre-másra mutatkoznak be a nagy gyártók e-kamionjai és e-furgonjai, Magyarországon viszont ezen a területen a piaci szerepek éppen csak kialakulóban vannak.
A Széchenyi István Egyetem közreműködésével magyar műhold vizsgálja az aszályos területeket
Hiánypótló kutatás zajlik a győri Széchenyi István Egyetem részvételével, amelynek keretében egy műhold ad rendszeresen távérzékelt adatokat Magyarország területéről. A konzorciumban megvalósuló európai uniós projekt során az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara az űrből érkező információkat elemzi és kontrollálja az aszályos időszakok hatásainak enyhítése érdekében.
Számos MI-t használó alkalmazással ismerkedhettek meg a résztvevők a Mobile Broadband Forum kiállításon
Már több mint három millió mesterséges intelligenciára képes alkalmazás készült világszerte, túlszárnyalva a hagyományos alkalmazások számát – derült ki a 2024-es Isztambulban megrendezett Global Mobile Broadband Forum (MBBF) során.