A TikTok és a YouTube a tinédzserek első számú mobilos platformja
Mintegy négy órát töltenek telefonjuk képernyője előtt egy átlagos napon a 16–35 évesek, ennek csaknem felét közösségi médiumok alkalmazásai teszik ki – egyebek mellett ez derült ki az NMHH friss kutatásából. A fiatal felnőttek digitáliseszköz-használati szokásait vizsgáló reprezentatív tanulmány a megszokott online kérdőíves felmérés mellett szoftveres adatgyűjtéssel, objektív készülékhasználati adatok elemzésével is dolgozott a minél megbízhatóbb eredmények érdekében.
A tanulmány online kérdőíves felmérésében több mint ezer fiatal vett részt, az androidos felhasználók ezenkívül készülékhasználati adataik önkéntes szoftveres megosztásával is hozzájárulhattak a kutatás sikeréhez. Az eredmények alapján a 16–35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik. A vizsgált telefonokat általában 22 óra környékén használták a legtöbben – ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt. A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki: a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.
A 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek. A tinédzserlányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték – ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és „csupán” 15 százalékát a TikTok. Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a favorit. Az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.
A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított az alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat – a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód. Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás. Érdekes adat, hogy a közhelyszerű sztereotípiákkal ellentétben a hölgyek közül többen tartoznak a játékhasználók kategóriájába (26%), mint a férfiak közül (18%), illetve a 25 éven felüliek között is több a játékközpontú felhasználó (25%), mint a 16–19 évesek között (10%).
A kérdőíves felmérésben a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában. Érdekes adat, hogy azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban nyilatkozták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők. Bár általában lenne lehetőség az álhírek jelentésére, ezzel a válaszadók csupán 27 százaléka szokott élni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik. Csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.
Az alábbi videóban dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Hatósági eljárások megindításáról döntött a Médiatanács
- Idén is példaértékű életműveket díjazott az NMHH elnöke
- A gyermekeket is megszólította az Internet Hotline őszi kampánya
- A Black Friday-akciók veszélyeire figyelmeztet az NMHH
- Egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva
- Szerződéses vállalások megsértése miatt bírságolt a Médiatanács
- Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok
- Így tudósított a nagyvilágról a hazai sajtó negyvenöt éve és ma
- Pedagógusokkal épít közösséget a médiatudatosság növelése érdekében az NMHH
- A valóságshow-gyártás kulisszatitkait mutatja be az NMHH friss tanulmánykötete
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
NMHH Podcast: hogyan készítsük fel a gyerekeket a digitális jövőre?
A szülőknek nemcsak azért érdemes beszélgetniük gyerekeikkel a médiatudatosságról, hogy elkerüljék az online átveréseket, hanem azért is, mert felnőttként okoseszközök által vezérelt környezetben, a virtuális térben fognak élni – hangsúlyozza Rab Árpád jövőkutató az NMHH deepfake-ekkel foglalkozó podcastsorozatának záróepizódjában. A beszélgetés másik szakértője, Pelle Veronika médiatudatosság-specialista az otthonról hozott értékek meghatározó szerepét emeli ki.
QR-kód, jóváhagyás, kész – így fizethetnek mostantól a vásárlók a Praktikerben
A Praktiker országos hálózatában néhány másodperc alatt, teljesen ingyenesen fizethetnek a vásárlók a qvik mobilfizetési megoldással. Az új funkció révén mostantól még több gyors, kényelmes és bankkártyamentes fizetési lehetőség érhető el. A magyar tulajdonú barkácslánc december elejétől fokozatosan vezette be a szolgáltatást, amely december 11-től már mind a 23 áruházban elérhető. A webshopban a qvik fizetés már augusztus óta használható.
Így változott a diákok élete a mobiltilalom után
A 2024 szeptemberében bevezetett iskolai mobiltilalom sokakat meglepett: a diákok egy része csalódott volt, és aggódott, hogy szükség esetén nem tudja elérni a szüleit. Azóta azonban a helyzet jelentősen változott: a szakképző intézményekben javult a fegyelem, miközben a tantestületekben markáns generációs különbségek rajzolódtak ki. A Jójegy kutatása több mint 5 000 diák és pedagógus véleményét vizsgálta az intézkedés hatásairól.
Tartsd meg az értékes pillanatokat a Honorral!
Az ünnepi időszakban a személyes kapcsolatok még különlegesebb jelentőséget kapnak. A HONOR legújabb kampánya a valódi emberi kapcsolatok erejére és a támogató technológia szerepére hívja fel a figyelmet. A kampány középpontjában a márka 2025 legnépszerűbb készülékei állnak: a prémium kategóriás, összehajtható HONOR Magic V5 és a sokoldalú HONOR 400 széria.
A DPD csomagjai már a GLS automatákból is átvehetők
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai logisztikai piac: a GLS Hungary megnyitotta csomagautomata-hálózatát más szolgáltatók számára, és az első partner, aki csatlakozik ehhez a rendszerhez, a DPD Hungary. Ennek köszönhetően a jövőben a DPD által szállított csomagok jelentős része már a GLS automatákból is átvehető lesz. A partnerség nemcsak a vásárlói kényelem növelését szolgálja, hanem hatékonyabbá teszi a csomagátvételt, és hozzájárul az e-kereskedelem növekvő igényeinek fenntartható kielégítéséhez.