A TikTok és a YouTube a tinédzserek első számú mobilos platformja
Mintegy négy órát töltenek telefonjuk képernyője előtt egy átlagos napon a 16–35 évesek, ennek csaknem felét közösségi médiumok alkalmazásai teszik ki – egyebek mellett ez derült ki az NMHH friss kutatásából. A fiatal felnőttek digitáliseszköz-használati szokásait vizsgáló reprezentatív tanulmány a megszokott online kérdőíves felmérés mellett szoftveres adatgyűjtéssel, objektív készülékhasználati adatok elemzésével is dolgozott a minél megbízhatóbb eredmények érdekében.
A tanulmány online kérdőíves felmérésében több mint ezer fiatal vett részt, az androidos felhasználók ezenkívül készülékhasználati adataik önkéntes szoftveres megosztásával is hozzájárulhattak a kutatás sikeréhez. Az eredmények alapján a 16–35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik. A vizsgált telefonokat általában 22 óra környékén használták a legtöbben – ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt. A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki: a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.
A 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek. A tinédzserlányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték – ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és „csupán” 15 százalékát a TikTok. Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a favorit. Az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.
A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított az alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat – a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód. Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás. Érdekes adat, hogy a közhelyszerű sztereotípiákkal ellentétben a hölgyek közül többen tartoznak a játékhasználók kategóriájába (26%), mint a férfiak közül (18%), illetve a 25 éven felüliek között is több a játékközpontú felhasználó (25%), mint a 16–19 évesek között (10%).
A kérdőíves felmérésben a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában. Érdekes adat, hogy azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban nyilatkozták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők. Bár általában lenne lehetőség az álhírek jelentésére, ezzel a válaszadók csupán 27 százaléka szokott élni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik. Csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.
Az alábbi videóban dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Hatósági eljárások megindításáról döntött a Médiatanács
- Idén is példaértékű életműveket díjazott az NMHH elnöke
- A gyermekeket is megszólította az Internet Hotline őszi kampánya
- A Black Friday-akciók veszélyeire figyelmeztet az NMHH
- Egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva
- Szerződéses vállalások megsértése miatt bírságolt a Médiatanács
- Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok
- Így tudósított a nagyvilágról a hazai sajtó negyvenöt éve és ma
- Pedagógusokkal épít közösséget a médiatudatosság növelése érdekében az NMHH
- A valóságshow-gyártás kulisszatitkait mutatja be az NMHH friss tanulmánykötete
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A HONOR leleplezi a stílusos és erős teljesítményű HONOR X8c-t
A HONOR bejelentette, hogy januárban érkezik Magyarországra a HONOR X8c, egy olyan okostelefon, amely ötvözi a stílust a csúcstechnológiával. A lenyűgöző 108MP-es és 50MP-es ultra-tiszta éjszakai fényképezési képességgel, innovatív AI-élménnyel és kiemelkedő tartóssággal felszerelt HONOR X8c azoknak készült, akik a rendkívülire törekszenek.
A technológia, ami visszahozhatja a fejlesztéseket Európába
Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen fejlődött az additív gyártás, amely ma már nemcsak az ipar, hanem az élet számos más területén is jelen van. A 3D nyomtatás – ahogy a köznyelvben elterjedt – egyre több lehetőséget kínál a fenntartható és hatékony termelésre, ráadásul a globális gazdasági kihívásokra is megoldást nyújthat.
Nem minden közügy, amiről a média beszámol
Helytelen közügynek minősíteni egy történést pusztán azért, mert azt médiafigyelem övezi – egyebek mellett erre mutat rá a Koltay András és Szomora Zsolt által szerkesztett új könyv. A kötet hazai bíróságok több száz egyedi döntésén keresztül mutatja be a szólásszabadság és a személyiségvédelem ütközésének kérdéseit, rávilágítva arra is, hogy egy közlés nem jogellenes önmagában azért, mert valótlan tényállítást tartalmaz, illetve hogy a vélemények rendkívül széles körben védettek a joggyakorlatban.
Új logisztikai vezető a Schneider Electric gyöngyösi gyárában
A Schneider Electric gyöngyösi gyárában 2024. november elejétől Soltész Nikolett felel a logisztikai feladatokért. Az újonnan kinevezett ellátási lánc menedzser a hatékonyság további növelése mellett tervei szerint kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy munkatársai számára még vonzóbb munkahelyi környezetet alakítson ki.
Omnichannel Retail Media Kalauzt adott ki az IAB Hungary
Az IAB Hungary Dokumentumtárából ingyenesen letölthető Omnichannel Retail Media Kalauz az IAB Europe 2024. októberben megjelentetett kiadványának magyar nyelvű változata, amit az IAB Hungary Retail Media Munkacsoportja készített el. Ahol hasznosnak ítélték meg, ott az eredeti anyagot kiegészítve praktikus magyarázatokat fűztek az egyes szakkifejezésekhez, és egyértelműsítettek bizonyos fogalmakat. Éppen ezért a Kalauzt érdeklődéssel és haszonnal lapozhatják gyakorló szakemberek és friss érdeklődők egyaránt.