Hogyan fejlődik a sporttechnológia?
Egy élsportoló célja ma sem lehet más, mint a fennálló rekordok megdöntése, és a dicső bajnoki cím elnyerése. Csakhogy míg évtizedekkel ezelőtt a tehetség mellett az elvégzett munka jelentett belépőt a sikerek kapuján, ma már a technológia is hozzájárulhat a világraszóló sikerekhez. A 21. századi gladiátorok már nemcsak egymással, hanem algoritmusokkal is versengenek. Itt a jövő, ahol az adat az új dopping. Az Allianz Hungária A jövőről egyszerűen sorozatában ezúttal a sport jövőjét meghatározó izgalmas technológiai trendek kulisszatitkaiba nyújt betekintést.
Évtizedekkel korábban a sportoló kiment egy egyszerű melegítőben a pályára, edzője diktálta neki a tempót, majd elutazott a versenyre és kíváncsian várta, mire lesz elég a befektetett sok energia. A tudomány és a technika fejlődésével azonban megjelent egy komplex iparág, amely sportolót, edzőt, háttérszemélyzetet egyaránt csúcsra járat. A legsikeresebb sportolókat és csapatokat ma már nemcsak edzői és egészségügyi stáb, hanem adatelemzők, táplálkozástudományi és mentális szakemberek, informatikusok, mesterséges intelligencia szakértők is segítik az aranyérem felé vezető úton. Ez a jövő sportvilága.
A szenzorok nem tévednek
A sportvilág élen jár az innovációban. Az ezredfordulón például újdonságként hatott, amikor az olasz AC Milan labdarúgó csapatánál a játékosoknak tartósan kellett érzékelőket viselniük, így minden aktivitásukról pontos képet kapott az edzői stáb. A siker nem maradt el: a csapat erőnléte megnőtt, a sérülések száma csökkent. A mesterséges intelligencia és a ruházatokban vagy akár a bőr alá elhelyezett szenzorok segítségével a jövőben még több és pontosabb adat érkezik a sportolókról, az egészségi mutatóikról, légzésükről, pulzusukról, izommozgásukról, de akár az ízületek működéséről is. Egy egyórás edzésről az eddigiekhez képest többszörös mennyiségű adat halmozódik fel, már csak az a kérdés, hogy a sportoló és az őt körülvevő szakemberek mit kezdenek a kapott információkkal.
A mesterséges intelligencia mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a kiterjesztett valóságra (AR) és a virtuális valóságra (VR) épülő rendszerek: a sportoló a világ bármely pontján edzhet, miközben trénere, akár egy másik kontinensen is elemezheti a kapott adatokat, és pontosan látja az esetleges hibákat, amelyeket javítani kell. Az AR és a VR akár egy mozdulatsor tökéletesítésében is megoldást jelenthet, ahogy a sportorvoslásban és a rehabilitáció során is nagy hasznát veszik: a módszer megmutatja, mi történik az atléta vázrendszerével aktivitás közben. „Az elmúlt 10 évben felgyorsult a sportban használatos „kütyük” fejlődése is. A különböző okosórák segítségével például szinte percre pontosan meghatározhatjuk egy sportoló napi kalóriaszükségletét, vagy éppen a csuklóról/pulzusmérő övvel való pulzusmérés segítségével monitorozni lehet az alvásigényt, illetve a regenerálódási időt egy-egy edzés vagy verseny között. E mellé párosulnak például a triatlonban/kerékpározásban használatos wattmérők, okosgörgők, okos futópadok, melyek segítségével rövidebb idő alatt ugyanazt az edzésmunkát el tudjuk végezni. A másik fontos tényező az okosgörgőt illetően, hogy a sportolók nincsenek kitéve az időjárás okozta nehézségeknek, illetve a közlekedés viszontagságainak. Ez azért is fontos, mert sok profi sportoló, ha egy baleset következtében lesérül, akkor nincs versenyzés, nincs eredmény, nincs media megjelenés, így a szponzor kihátrálhat, veszélyeztetve ezzel a megélhetését. Ezt kikerülve a sportoló az általa kialakított „Paincave”ben (fájdalom barlang, egy hely kialakítva az otthonában, ahol edzeni tud) elvégzi az edzést a különböző okos szerkezetek segítségével, és az edző adott esetben élőben nyomon tudja követni a teljesítményt és kiértékelni azt. Ez az edzésmódszer az elmúlt 1-1,5 évben a pandémia idején éli fénykorát.” – foglalta össze saját tapasztalatait a sportolók technológiai fejlődéséről Boronkay Péter, az Allianz márkanagykövete, sokszoros világ- és Európa-bajnok paratriatlonista.
DNS alapú étkezés a siker középpontjában
A technika azonban önmagában kevés, ha egy sportoló nem pihen eleget és nem megfelelően táplálkozik. Okosórák segítségével pontos adatokat kaphatnak az alvásidő egyes fázisairól, a géntechnológiák segítségével pedig pontosan beállítható az élsportoló étkezése, csupán nyál- vagy vérmintát kell szolgáltatni. A kanadai Athletigen Technology Inc. például személyre szabott DNS-szolgáltatásokkal és ajánlásokkal segíti a sportolókat, hogy kiaknázhassák a genetikai profiljukat. A nutrigenomika terjedése óriási segítség a sportolóknak, hiszen egy jól összeállított étrend elengedhetetlen számukra.
Elektromos agystimuláció javítja a teljesítményt
De mi van akkor, ha egy sportoló elvégzi a szükséges munkát, megfelelően táplálkozik, még arra is ügyel, hogy eleget pihenjen, mégis elbukik a legfontosabb pillanatban? A mentális felkészítés fontos része a sportolói létnek, sokan a meditációt és a vizualizációt alkalmazzák, egyre inkább terjed azonban a neurocoaching. Az amerikai Halo Sport agyi stimulációval foglalkozik, a tudományos kutatásokban NFL és NBA játékosok, illetve olimpikonok vettek részt. Az eredmények impozánsak: az agystimulátor segítségével 45 százalékkal gyorsabban regenerálódtak az izmok, 15 százalékkal javultak az eredményességi mutatók és 12 százalékkal lett jobb az erőnlét. Mindez egy speciális fülhallgató segítségével, amely elektromosságot vezet a koponyába, kockázatok nélkül. A tanulmányok szerint agystimulációval jelentős javulást lehet elérni tanulási képességben, gyors döntéshozatalban, fókuszálásban, állóképességben, a megfelelő erőnlét elérésében. Ugyancsak ezekben segíthet a biohackelés, amely az emberi szervezet képességeinek módosítását jelenti. A jégfürdő és a szakaszos böjt már nem újdonság és nem csak élsportolók alkalmazzák, a jövőben azonban még szélesebb körben várhatóak olyan biológiai kísérletek, amelyek során génszerkesztéssel vagy gyógyszerek, esetleg implantátumok segítségével javítják az élő szervezetek tulajdonságait. „Míg korábban a jégkádak segítették a sportolók regenerálódását, az elmúlt évtizedben rohamosan nőtt az ún. krioszaunák elterjedése.” – folytatja Péter – „A krioterápia serkenti az immunrendszert és regenerációs folyamatokat indít el a testben. Használata általánosságban elterjedt a modern sportgyógyászatban, a krioterápia a sérülések és a keményebb edzések utáni regenerációt segíti elő.”
Tisztán sport
Ne felejtsük el azonban, a technológia és az innovatív megoldások segíthetik az élsportolókat, az egészségügyi és a szakmai stábot, azonban tehetségre, a befektetett munkára, mentális felkészülésre és kitartásra ezután is szükség lesz. A rajtvonalhoz nem robotok, hanem hús-vér emberek állnak ezután is.
Kapcsolódó cikkek
- Jön a hipersportolók kora
- Felhőbe kilőve: indul az Allianz Digitális Mentor pályázata
- Kik azok a digitális szurkolók?
- Kivel és hogyan kötünk biztosítást a jövőben?
- A Facebook új fejlesztése: karszalag az AR eszközök vezérléséhez
- Az Allianz a Sea Shepherd szervezettel védi a tengereket
- A hősökért: Sportolj szabadon!
- Meghatározó animációs stúdióval dolgozik együtt a HTC Viveport
- Fuss, túrázz, evezz és bringázz a GeoGO több mint 600 virtuális útvonalán
- Vb 2022: volt magyar válogatott labdarúgó vizsgája az I. csoportot, két favoritot lát
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.