A vállalatok háromnegyedének nincs kerete energetikai beruházásra
Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei első rendezvénye az energia (politika) jövőjéről, illetve a jövő energiájáról szólt. Az eseményen Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója és Dr. Futó Péter, az MGYOSZ-BusinessHungary elnöke beszélt az ország energiaszektort érintő kihívásairól, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
Hogyan érinti a magyar vállalatokat az energiaválság? Mi lehet a megoldás az energiafüggőség csökkentésére? – a résztvevők ezekre a kérdésekre keresték a választ.
Dr. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ- BusinessHungary) elnöke nyitotta meg az eseményt. Üdvözölte, hogy az aktuális kormányzatban az energiaszektor külön minisztériumot kapott, majd beszámolt arról, hogy a MGYOSZ-nak, mint a legnagyobb magyar vállalati érdekképviseletnek szintén kiemelten fontos, hogy a tagjaik milyen álláspontot képviselnek a kérdésben. Megosztotta egy friss kutatás eredményeit, mely azt vizsgálta, hogy milyen közép és hosszú távú tervekkel rendelkeznek a tagjaik, illetve tagszövetségeik az energiaválság hatásának csökkentésére.
• Egyharmaduk a megújuló energiába
• egyötödük egyéb energiahatékonyság-növelő fejlesztésekbe tervez beruházni
• a cégek 20%-a pedig az energiafelhasználás optimalizálásával kíván javítani energiapiaci helyzetén
• a földgáz kiváltására a vállalkozások több mint fele a megújuló energiahordozókat preferálja
• egytizedük pedig a saját kiserőmű beruházás mellett voksol
• Sajnálatos azonban, hogy a válaszadók 72%-a szerint egyáltalán nincs, vagy kis eséllyel lesz forrása arra, hogy komolyabb energetikai beruházást tudjon megvalósítani a közeljövőben.
Dr. Futó Péter rámutatott arra, hogy a válság hazánkban is felgyorsítja az energiapiac átalakulását: mely során háttérbe kerül a fosszilis energia, és egyre nagyobb teret nyer a megújuló energia, és ez nemcsak környezeti szempontból, a klímaváltozás miatt lényeges, hanem az energiafüggőség csökkentése okán is.
Dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy mi várható az elkövetkezendő évtizedben, illetve 2050-ig.
2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető: a magyar energetikai stratégia az atom és a megújuló energia kettősségére épülő energiapolitikában látja a megoldást, a földgázról való leválás útját pedig az elektrifikációban.
A közigazgatási államtitkár rámutatott arra, hogy hazánk jó irányba tart, köszönhetően az átgondolt és fenntarthatóságra törekvő energiapolitikai akciótervnek. Fel vannak készülve arra, hogy 2030-ra kb. 55%-kal növekszik a villamosenergia-felhasználás a mai fogyasztáshoz képest, és mivel a gazdaság növekedéséhez a folyamatos és biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen, így a megoldást a diverzifikációban látják.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak meg kell változtatnia az energiatermelés és beszerzés szerkezetét, a megújuló energiaforrások miatt jelentősen fejleszteni kell a villamosenergia hálózatot is.
• Tovább nő a naperőművek, napelemes rendszerek száma
• korszerűsítik a Mátrai Erőművet
• felülvizsgálják a szélerőművek telepítésének szabályozását
• növelik a belföldi földgáztermelést
• vizsgálják a vízerőművek kiépítésének lehetőségét
• Paks II. mellett tervezik meghosszabbítani Paks I. üzemidejét is.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint kulcsfontosságú a lakosság védelme, a vállalkozások és az önkormányzatok támogatása.
Kapcsolódó cikkek
- 2023-as energiagazdálkodási trendek az építőipari szektorban
- A számlák alapján követhetetlen a cégek energiafogyasztása
- A jelenlegi 2-3-szorosára kellene gyorsítani az épületfelújítások ütemét Európában
- 1,2 milliárd forintos tőkebefektetés a Navitasoftnál
- Energia átállást sürget a Santander
- Energetikai korszerűsítés valósult meg a MATE kutatóhelyein
- Az otthon termelt áram lenne a tökéletes alternatíva az energiafüggőségre?
- Forradalmasítja a lakossági energetikai felújításokat a RenoPont
- Ingyenes energetikai tanácsadás a lakosságnak és a vállalkozásoknak
- Online konferenciát tartott az Okos Jövő Innovációs Klaszter
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.