Prim Hírek

Mint a konferencia sajtótájékoztatóján elhangzott: ma Magyarországon a jó szándék ellenére még az infrastruktúra szintjén sincsenek meg az elektronikus aláírás széles körű elterjedésének feltételei, s még a kormányzati szervek felkészültsége sem megfelelő - bár az APEH informatikai háttere például már megengedné az e-szignó alkalmazását. Ezért legfőképp az elektronikus üzleti élet, elsősorban a B2B résztvevői látják majd először hasznát, akik számára a hitelesítők versenyfüggő árai sem jelentenek komoly megterhelést.

A digitális aláírás technológiai kivitelezésének megoldásai adottak, használatára az elterjedt üzleti szoftverek (például Lotus Notes, MS Outlook) is alkalmasak, ám ennek ellenére nem várható gyors elterjedés. A visszafogottabb első néhány évet követően a piac bizalma fokozatosan növekszik majd, s ehhez a ma még a külföldön és az EU-ban egyaránt most folyó vajúdás eredményeként megszülető jogi keretek is hozzájárulhatnak.

Úgy van, hogy nincs

Mielőtt a fent említettek közül néhányba részletesebben is betekintenénk, pár szót arról, miért különleges az e-business adóztatása, miért rengeti meg alapjaiban az adóztatás klasszikus alapelveit. Elsősorban azért, mert a tartalom forma nélküli értékesítését lehetővé tevő értékesítési csatornán túl egy olyan kereskedelemi tevékenységről van szó, amelyhez az eddigiektől eltérően nem kapcsolódik - a jog és az adózás jelenlegi szabályai szerint meghatározó fontosságú - fizikai jelenlét. Egy honlapon keresztüli tranzakció esetében ugyanis nyitott kérdés, hol a vevő, hol az eladó, és hol képződik az érték. Hagyományos keretek között az értékesítés helye határozza meg, melyik országban adóztatható az üzlet nyeresége. Azonban a tartalom önmagában történő áruba bocsátásakor a hely bizonytalanságán túl az sem egyértelmű, termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról van-e szó, ami már a közvetett adókat is, elsősorban persze az áfát és a vámot érinti. És ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen az elektronikus dokumentumokkal, aláírással, az ügyletek számviteli elszámolásával, illetve ellenőrizhetőségével kapcsolatos kérdések még fel sem vetődtek.

Elektronikus bizonylat - kormányzati szemüvegen át

Hazánk az európai jogalkotáshoz képest nincs komoly lemaradásban - hangoztatta a konferencián a Pénzügyminisztériumot képviselő Kardos Péter is -, de el kell ismerni, rengeteg munka vár még a törvényalkotókra és a tanácsadókra, ha a kormány célkitűzésének megfelelően minden érintett véleményét figyelembe vevő szabályozást akarunk létrehozni.

Előadásában Kardos az e-kereskedelem számviteli vonatkozásait boncolgatta. Mivel egy állandóan változó, naponta megújuló kereskedelmi formáról van szó - amelynek nincsenek hagyományai, nincs mögötte üzleti tapasztalat -, lemásolható példa nélkül csak követő szabályozásról lehet szó. S mert az internet nem, a jog viszont igencsak ismeri és tiszteletben tartja az országhatárokat, még jogharmonizációs kérdések sokaságával is szembe kell nézni. Az internetes tranzakciókra is vonatkozó számviteli törvények, szabályok kidolgozásánál az OECD iránymutatásain, a nemzetközi számviteli és az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos irányelveken túl a már alakulófélben lévő nemzetközi gyakorlatot szintén figyelembe kell vennünk - mondta Kardos Péter.

A bizonylatok kérdését összefoglalva Kardos úgy gondolja, hogy az elektronikus aláírásról szóló törvény gyakorlati alkalmazásakor az elektronikus bizonylatok elektronikus formában történő hiteles küldése ugyan már lehetővé válik, de a magyar szabályozás bonyolult volta miatt csak az érintettek összefogása, együttes munkája alapján születhet a gyakorlatban is működőképes megoldás. Figyelemre méltó próbálkozásnak tartja az elektronikus kereskedelem keretében zajló gazdasági tranzakciók esetében az ún. "utolsó lap" kezdeményezést. E szerint az ilyen tevékenységet kínáló weboldalak utolsó lapja, kvázi bizonylatosítva, tartalmazná a tranzakciót érintő minden adatot, információt (ár, adóhatárok, szállítás, fogyasztóvédelem stb.). Ma azonban az internetes tranzakciókat még papíron kiállított, postai úton elküldött számláknak kell kísérniük.