Prim Hírek

Sorozatunk 2-6. részében az (érdek)házasságok eme anyakönyvét adtuk közre. A 7. résztől kezdve az adatok elemzésével foglalkozunk, a belőlük levont következtetéseket tekintjük át.

Mit szóljunk ahhoz, ha a Walt Disney 465 millió dollárt költ arra, hogy megvegye az Infoseek webkapu nagyjából felét? Vagy amikor az NBC tévétársaság felszippantja egy másik webkapu, a Snap nem egészen ötödét? (Lásd nagy táblázat, 59., illetve 178. sor.) (Webkapunak, angolul portálsite-nak mondjuk azokat az - általában keresőgéppel társított - világháló-csomópontokat, amelyekről számtalan más kibertéri kikötőbe eljuthatunk.)

Ezek a felvásárlások is a médiakonvergencia jelei a javából, ámde azon belül egy fontos, az utóbbi hónapokra különösen jellemző jelenséget képviselnek.

(9. tétel)

Tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy ha egy vállalat nem veti meg a lábát alaposan a weben, az hamarosan kiszorul a porondról. Vad versengés indult meg a ma legértékesebbnek tekintett kiberbirtokok, a webkapuk megszerzéséért. Eközben maguk a webkapuk is más internetes cégek megvásárlásával igyekeznek egymás elébe vágni. Dúl a webkapu-háború.

Különös értekezletet tartottak tavaly nyáron, Los Angeles-i központjukban a Warner Bros Online vezetői. "Mindannyian egy hatalmas tévéképernyőre meredtek. De nem Bugs Bunny, Daffy Duck vagy valamelyik más híres Warner-rajzfilmhős kötötte le figyelmüket. Nem. Egy a cégnél készített diasorozatot néztek. A képeken egy sárga óriás habzsolta a kibervilág javait. Neve: Yahoo. Célpontja: csaknem minden."

Így meséli el a Business Week, hogyan s miért határozták el magukat a Warner médiabirodalom főnökei, hogy visszavágnak, nem engedik, hogy a Yahooé legyen a webüzletek legjava.

A legzsírosabb világhálós üzletekkel pedig - legalábbis egyelőre - a web leglátogatottabb, azaz belépési pontjai, a webkapuk kecsegtetnek. A hirdetők a kikötőkbe betérő szörfösök száma alapján hirdetnek-fizetnek.

Nem véletlen tehát, hogy egyik felvásárlás követte a másikat ebben a szektorban. Senki nem akart lemaradni. Az NBC-Snap megállapodás után alig több mint egy héttel már a Walt Disney-Infoseek üzletről értesülhettünk.

Újabb fordulatot vett a webkapuk háborúja, amikor az America Online novemberben több mint 4 milliárd dollárért megvette a Netscape-et. Ez olyan kihívás volt, amelyet a többiek nem nézhettek tétlenül. Január 19-én az @Home lenyelte az Excite-ot, január 28-án a Yahoo a Geocitiest, február 10-én pedig az USA Networks jelentette be: fel kívánja vásárolni a Lycost. Három hét alatt körülbelül 15 milliárd dollárnyi webvagyon cserélt - volna - gazdát, ha utóbb, jóval adatbázisunk lezárása s cikkünk első részeinek megjelenése után, a Lycos részvényeseinek és a piac ellenérzéseinek hatására az USA Networks vissza nem lép az üzlettől.

Vajon a létrejött frigyekkel véget ért a világhálós csillagok háborúja?

Tény: mint táblázatunk mutatja, az elmúlt öt negyedév felvásárlásai jócskán átrendezték és egyszerűsítették a web csomópontjainak térképét. Összesen nyolc jelentős kapu áll még, a tulajdonos cégek betűrendjében:

* @Home + Excite,

* America Online (AOL) + Netscape,

* Compaq + AltaVista + Shopping.com,

* Microsoft (Microsoft Network, MSN),

* NBC + Snap,

* Walt Disney + Infoseek,

* Yahoo + Geocities, s végül az egyedül pártában maradt

* Lycos.

De ők nyolcan könnyen úgy érezhetik: túl sokan vannak. S ha netán nem is igyekeznek majd egymást bekebelezni, biztos új erővel fognak majd a kiszorítósdiba. Kétség nem férhet hozzá például, hogy a Microsoft mindent megmozgat majd a Sun által is támogatott America Online-Netscape páros ellen. Mégpedig nyilván nemcsak a világháló szálain. (Persze Bill Gates cégének lehetőségei nem kis mértékben attól függnek majd, hogy mi lesz a vállalat ellen folyó monopóliumellenes eljárás kimenetele.)

Hja, és hogy el ne felejtsük: azt rebesgetik, hogy a Sony is webkapu nyitására készül...

Egy szó, mint száz: még a webkapu-háborúból is újabb csatáknak nézhetünk elébe, az egyéb internetes felvásárlások tömegéről nem is beszélve.

(10., avagy záró tétel)

Gyorsul a technológiák generációváltási üteme. Ez pedig újabb üzletkötésekre sarkall.

Vessünk egy pillantást az ábrára! Azt szemléltettük itt, hány évre volt szükség ahhoz, hogy egy forradalmian új technológiából hétköznapi jelenség váljék. Marconi múlt század végi kísérletei után közel negyven esztendőnek kellett eltelnie, hogy glóbuszunkon 50 milliósra duzzadjon a rádiózók tábora. A tévének és a PC-nek már alig másfél évtized alatt sikerült ennyi felhasználót magához vonzania. A web pedig szinte egy szempillantás alatt kiterjesztette csápjait a világra.

Mi lesz a következő lépés? Lehet, hogy ábránk négy piramisa nemsokára ledől, de csak azért, hogy az összes kő egyetlen, páratlan gyorsasággal növekvő új építményben támadjon megint életre...