Az információs társadalom társadalmasítása
Annak az információs társadalomnak, amelyben a megszerzett információ, vagyis tágabb értelemben a tudás a legfontosabb hatalom, aminek következtében a gazdaság legfontosabb húzóerejévé azok az iparágak válnak, amelyek magukat az információkat közvetítik. Az információs technológia mindeddig önálló életet élő részei - a számítástechnika, a telekommunikáció, a médiaipar - mostantól összemosódnak, egyre kibogozhatatlanabbul összefonódnak, vagyis konvergálnak, és a globális piac mamutjaiként gyűrik maguk alá azokat, akik útjukba akarnak állni.
Az információs technológia fénysebességgel fejlődik, miközben akarva-akaratlanul mi magunk is az információs társadalom részévé válunk. Magyarországon hárommillióan vagyunk telefontulajdonosok, félmillióan rendszeresen internetezünk. A Sulinet program keretében az ország összes középiskolája rácsatlakozott a világhálóra, és lassan már százra nő azoknak a teleházaknak a száma, ahol főként a kistelepülések lakói kapnak hozzáférést a hálózati információkhoz. Ezen a héten immár a harmadik mobilszolgáltató kezdte meg működését, tucatnyi kábeltévé-társaság és más szolgáltató várja a Matáv monopóliumának 2002-es lejártát. Egy tízmilliós országban egy-egy népszerű tévésorozatot egyszerre két-három millióan nézünk. Az Európai Unióban arra számítanak, hogy az audiovizuális ipar piaca a következő 10 évben 70%-kal növekszik.
Ez az információs társadalom, és ennek fejlettségi szintje nem mindenütt azonos, s természetesen nemcsak hasznos következményei, hanem káros vadhajtásai is láthatóvá válnak. Hogy csak egyetlen adatot említsünk az információs társadalom egyik, sokat emlegetett veszélyének, a kulturális szakadék elmélyülésének alátámasztására: egy idei kutatás szerint Magyarországon az anyagi helyzetnél, a lakóhelynél, sőt még az iskolázottságnál is meghatározóbb az apa iskola végzettsége abban, hogy egy fiatal aktív internetezőnek számít-e, vagy sem.
Ahhoz, hogy az információs társadalom előnyeit és hátrányait értékelni tudjuk, hogy esetlegesen összehasonlítást tudjunk végezni az egyes országok között, egységes nemzetközi adatbázisra van szükség. Ezt ismerte fel az Európai Unió brüsszeli bizottságának Információs Társadalom Fejlesztő Irodája (ISPO), amely 1997 elején elindította az Információs Társadalom Európai Kutatása (ESIS) elnevezésű programot. Ennek célja, hogy leltárt készítsen mindazokról a projektekről, amelyeket az információs társadalom fejlesztése vagy népszerűsítése érdekében indítanak, beleértve a nemzeti szintű kormányzati projekteket, a hálózati szolgáltatók és más gazdasági társaságok fejlesztéseit, valamint a civil szervezetek programjait. A leltár valamennyi adata az összes partnerország számára nyilvános, és további feldolgozásra felhasználható.
Az Európai Unióban tehát már két évvel ezelőtt megkezdődött az adatgyűjtés, idén viszont már Magyarország is bekapcsolódott a munkába, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a programot kiterjeszti Közép- és Kelet-Európa, valamint a mediterráneum országaira is. Az unió partnerségi pályázatát Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetem keretében az UNESCO támogatásával működő Információs Társadalom és Trendkutató Központ nyerte el, és így létrehozta az ESIS Magyar Irodát. Ez az iroda célul tűzte ki, hogy egyrészt - a magyar érdekeket messzemenőkig szem előtt tartva - megbízható és magas színvonalú partnere lesz az Európai Bizottságnak, másrészt pedig meghatározó koordinátorává válik az információs társadalom szereplőinek Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy az ESIS Magyar Iroda igyekszik utolérni, és leltárba venni az információs társadalommal összefüggő valamennyi hazai projektet és szereplőt, továbbá igyekszik közös pályára terelni mindazokat, akik akár a tudomány, akár a közigazgatás, akár a gazdasági élet, a civil szféra vagy éppen a sajtó területén cselekvő részesei lehetnek az információs társadalom építésének.
Ennek részeként szervezte meg az iroda Az információs társadalom társadalmasítása című műhelykonferenciát. A résztvevők ezúttal elsősorban a tudomány, a sajtó és a civil szervezetek részéről veszik számba azokat a lehetséges lépéseket, amelyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy minél szélesebb rétegek kapcsolódjanak be az információs társadalom tudatos építésébe. A társadalom bevonása (vagyis a folyamat "társadalmasítása") lehetőséget nyújt arra, hogy az ország ki tudja használni az információs társadalom nyújtotta kitörési alkalmakat, lehetőséget ad a nemzeti érdekek erőteljesebb érvényesítésére, a folyamatok fokozottabb ellenőrzésére, valamint arra, hogy közösen hárítsuk el a társadalmi és gazdasági veszélyeket (kulturális szakadék elmélyülése, lobbicsoportok térnyerése az információs technológia kihasználásában, az ország kiszolgáltatottsága a globális piacnak).
Az Európai Unió programja összességében tehát újabb esélyt ad Magyarországnak arra, hogy kiemelkedő színvonalú kulturális és tudományos hagyományaira támaszkodva megfellebbezhetetlenül felzárkózzon a világ legfejlettebb régióihoz, a tudás alapú gazdaság növekedésének köszönhetően. Az ESIS ennek érdekében arra törekszik, hogy a kutatási projekt segítségével új programok induljanak, a résztvevők kicseréljék tapasztalataikat, a politikacsinálók kezébe megbízható navigációs eszköz kerüljön, és végül, de nem utolsósorban az információs társadalom tudatos építői nyilvánossághoz jussanak.
Kapcsolódó cikkek
- ETAPS: magyar jelentkezőket várnak
- Kihasználatlan csodafegyver a zsebünkben?
- Internet Hungary mottója: Digitális ér(t)etlenség?
- Konferencia a fejlett IT-infrastruktúrákról
- Multimédia a tanteremben: konferencia a főiskolán
- Digitális örökség, információ-felügyelet és-tárolás, tartalomkezelés
- A Káoszból kivezető út - a reklám- és médiapiac jövője
- Tőzsde helyett akvizíció - Internet Hungary 2006
- Magyarországon lesz az OECD informatikai bizottságának ülése
- Nagy volt érdeklődés az IVSZ 13-ik Menedzser Találkozója iránt
Magyar klíma-körkép: a többség klíma nélkül várja a kánikulát
A magyarok 67 százalékának nincs otthon klímája, legnagyobb arányban ventilátorral hűtenek a nyári melegben. Akik mégis vásárolnak, azok egyértelműen az ár és az energiafogyasztás alapján hozzák meg a döntésüket – derül ki a Hisense friss reprezentatív kutatásából.
Stratégiai összefogás az AWS és a Deloitte közt
Több éves, átfogó, stratégiai együttműködésbe kezdett a világ legnagyobb vezetési tanácsadó cége, a Deloitte, valamint a világ legnagyobb nyilvános felhőszolgáltatója, az Amazon Web Services (AWS). A kooperációjuk célja, hogy felgyorsítsák a vállalatok digitális transzformációját, az üzleti műveleteik felhőbe terelésével felkészítsék őket az egyre élesedő versenyre, valamint maximalizálják számukra a felhőalapú technológia üzleti előnyeit.
A SteelSeries bemutatja a fehér színű Arctis Nova Pro sorozatot
A SteelSeries, a gaming kategóriában legtöbbet díjazott Arctis audiótermékek megalkotója, az eredeti esport márka, amely egyesíti a gaminget a kultúrával, ma bemutatta a díjnyertes Arctis Nova Pro sorozatú headset vadonatúj fehér változatát.
Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?
A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.
Cégmarketing trendek – 2024. Legyünk jelen egyszerre mindenhol!
Legyünk ott mindenhol! Ez a jelszava mostanában a cégeknek. Mindenütt látszódni, hallatszódni kell, hogy a nagy kommunikációs zajban észrevegyenek. A PP Konferenciaközpont és a BKIK „Cégmarketing trendek – 2024 Legyünk jelen egyszerre mindenhol!” című, május 30-án megrendezendő hibrid konferenciájának előadói választ adnak arra, hogy hogyan juttassuk el üzeneteinket a vevőinknek a rendkívül felpörgetett, zajos online és offline térben 2024-ben.