Törvény-előkészítéshez: egységes vélemény

Alternatív Távközlési Kerekasztal

Guttray László Guttray László, 2000. március 22. 14:28
Szokatlan fórumot nyitott a hazai távközlési piac öt szereplője, amikor e hét elején kerekasztal-beszélgetés keretében hozták nyilvánosságra egymással egyeztetett álláspontjukat. Minderre annak kapcsán került sor, hogy az Egységes Hírközlési Törvény előkészítési fázisa olyan állomásához érkezett, amelynél az alternatív távközlési szolgáltatók - azaz a ma még monopolhelyzetben lévő Matáv jelenlegi partnerei, egyben későbbi konkurensei - fontosnak tartották, hogy egységes állásfoglalásukat kinyilvánítsák.
A március 20-ai időpont sem volt véletlen: ezen a napon a GTS, a Novacom, a PanTel, az UPC és a Vivendi, vagyis az alternatív távközlési társaságok benyújtották a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) Hírközlési Irodájának a készülő egységes hírközlési törvénnyel (EHT) kapcsolatban közösen kialakított véleményüket tartalmazó dokumentumot. Ebben számos, a valódi piaci verseny kialakításához szükséges összetevőt fogalmaztak meg, amelyekből többek között az derült ki, hogy a Matáv jelenlegi - sok tekintetben örökölt, más szempontból vizsgálva azonban önerőből elért, saját érdemeken alapuló - helyzeti előnyét az alternatív távközlési szolgáltatók nem szeretnék az új törvényben hosszú távon is meghagyni.

Habár a tájékoztatón a Matáv neve alig hangzott el, egyértelműen kiderült, hogy az öt cég azt kívánja kifejezni: az új szabályozásnak nem szabadna megengedni, hogy a liberalizáció után a domináns szolgáltatóként jelölt Matáv olyan helyzetből indulhasson, amelyben mégiscsak megőrzi kvázi monopolhelyzetét azzal, hogy hálózatainak használatáról, annak díjazásáról nem rendelkezik az új törvény. Az öt (egyébként egymással versenyző) szolgáltató összefogása azért is indokolt, mert együttes piaci részesedésük is csak 15 százaléka a Matáv-birodalom hatáskörébe tartozó távközlésnek.

Mint ismeretes, múlt év decemberében fogadták el az új hírközlési törvény téziseit, amelyek értelmében az új hírközlési törvény a távközlés és a posta egységes szabályozását tűzte ki célul, s amelyekben a versenypiac kialakulásának kereteit szabják meg. Ez év elején megkezdődött az úgynevezett normaszöveg megfogalmazása, az első munkaanyag március 6-án vált hozzáférhetővé. A kormány a hírközlési törvény gazdasági és társadalmi jelentőségének tudatában kikérte a piaci szereplők véleményét is: az alternatív távközlési társaságok örömmel vették a törvény-előkészítők nyitottságát, az első munkaanyaggal kapcsolatos egységes véleményüket tartalmazó levelüket a kerekasztal megrendezésének napján benyújtották a KHVM Hírközlési Irodájának, ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a piaci szereplők a törvényalkotás további szakaszaiban is megfelelő lehetőséget kapnak véleményük kifejezésére.

A tézisek szerint a törvény megalkotásának egyik fő célja a hatékony versenypiac kialakulásának elősegítése, a domináns szolgáltató befolyásának ellensúlyozása. Ennek érdekében kiemelten fontos a domináns és jelentős piaci részesedéssel bíró vállalatok meghatározása, a hatékony verseny definiálása, amely fogalmak alapvetően meghatározzák a törvény tartalmát és a kitűzött célok elérhetőségét. A liberalizált piac megvalósítása csak egy átmenetileg érvényben lévő, úgynevezett aszimmetrikus piaci szabályozás megteremtésével érhető el.

Az öt távközlési társaság szándékai szerint egy olyan nyitott fórum első rendezvényét tartotta március 20-án, amelynek célja, hogy valós, infrastruktúrán alapuló versenypiaci helyzet alakuljon ki a távközlésben. A fórumon Pesti István, a GTS Hungary vezérigazgatója, Jobbágy Dénes, a Novacom vezérigazgatója, dr. Pártos Ferenc, a PanTel vezérigazgató-helyettese, Kovács Nimród, az UPC vezérigazgatója és Polányi Sándor, a Vivendi vezérigazgatója képviselte a távközlési vállalkozások közösen kialakított álláspontját. "A felhasználók számára olcsóbb árakat és lényegesen jobb minőséget akarunk biztosítani, azonban ehhez a távközlési monopólium tényleges megszüntetése szükséges" - jelentették ki egybehangzóan a társaságok vezetői.

A kerekasztal résztvevői fontosnak tartották annak hangsúlyozását, hogy csakis az egyes szabályozási kérdések tisztázása teremtheti meg a valós versenypiaci helyzet kialakulásának feltételeit. Az öt társaság a következő témakörökben fejtette ki közös álláspontját: az infrastruktúra alapú verseny feltételeinek kialakítása, az egyenlő esélyű piacra lépés megkönnyítése, az engedélyeztetési folyamatok egyszerűsítése, az egyetemes szolgáltatások fogalmának pontosítása, valamint a korlátozott és korlátos erőforrások felhasználási módjának és a szakmai bizottságok felelősségi és működési alapelveinek meghatározása. Érezhető volt, hogy a közösen kialakított álláspont tartalmi részleteinek ismertetését a résztvevők mindegyike egyforma meggyőződéssel képviselte.

Pesti István arra helyezte a hangsúlyt, hogy az előterjesztett törvényjavaslat változatlanul monopolhelyzetet teremt, ennek ellenére az alternatív szolgáltatók nem támogatják a koncessziós jogok 2002 előtti megszüntetését, amennyiben szempontjaikat figyelembe veszik a törvényalkotók. Jobbágy Dénes vezetőtársaihoz hasonlóan jelezte, hogy tulajdonképpen konkurensek foglalnak helyet a kerekasztal mellett, de a kialakult helyzetben egyformán vesztesek lehetnek, a törvénynek pedig éppen az esélyegyenlőséget kell majd megteremtenie. "Liberalizációról akkor beszélhetünk, ha versenyhelyzet alakulhat ki a piacon. Amikor az Európai Unió országaiban megszüntették a monopolhelyzetet, akkor azonnal valódi versenyhelyzetet teremtettek. Nekünk, az alternatív távközlési szolgáltatóknak is ugyanilyen elvárással kell fellépnünk" - fejtette ki álláspontját, majd hozzátette, hogy mindez csak aszimmetrikus szabályozással érhető el, vagyis a jelenleg monopolhelyzetben lévő Matávra más szabályokat kell érvényesíteni, mint az alternatív szolgáltatókra, hiszen olyan versenyelőnnyel rendelkezik, amelyet lehetetlen behozni például az infrastruktúra használatának egyforma szabályozásával. Pártos Ferenc azt hangsúlyozta, hogy az alternatív távközlési cégek szerint a szabályozás csak látszólag demokratikus folyamat, a hálózatok összekapcsolhatósága egyelőre csak elvi lehetőség; a gyakorlat azt mutatja, hogy monopolhelyzetben van az (és ez az adottsága meg is marad), aki nagyobb, kiterjedtebb infrastruktúrával rendelkezik. Fontos lenne tehát az aszimmetrikus szabályozás, valamint a hálózatok igénybevételénél a valóban költség alapú árak érvényesíthetősége.

Kovács Nimród a piacra lépés feltételeiről szólt: a szabad és fair verseny kívánalmainak megfelelően a piac felszabadítása önmagában nem elegendő - mondta. Ha valóban kialakul a versenyhelyzet, akkor csökkenő árak és bővülő szolgáltatások jellemzik majd a magyarországi távközlési piacot, de valószínűleg be kell vonni a Gazdasági Versenyhivatalt is a szükséges állásfoglalások meghozatalához.

Polányi Sándor kiemelte, hogy a befektetők versenyezni jöttek Magyarországra, nem pedig egy monopólium árnyékában kialakítani saját ügyfélkörüket. Hangsúlyozta, hogy most kell megalkotni egy minden piaci résztvevő számára megfelelő hírközlési törvényt, hiszen az hosszabb távon befolyásolja a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeit, majd ismét megerősítette, hogy a résztvevők aszimmetrikus szabályozást szeretnének.

Az öt cég képviselői rámutattak arra is, hogy az elmúlt években a távközlés a gazdaság húzóágazatává vált szerte a világon, így nálunk is. A készülő törvény évtizedekre eldöntheti a modern infokommunikációs ipar fejlődését, valamint megkönnyítheti hazánk EU-csatlakozását is. Egyúttal az információs társadalom kiépítésének, az elkövetkező időszak magyar gazdaságának egyik legfőbb törvényének kell lennie.

A valódi verseny egyik alapfeltétele a fogyasztók hatékony elérése - mondták ki a résztvevők. A szabályozásnak lehetővé kell tennie az egyes szolgáltatók hálózatainak összekapcsolását, hálózataikhoz való hozzáférését, illetve a domináns szolgáltató tulajdonában lévő hálózatok megnyitását a verseny előtt. A lakossági felhasználóknak így lehetőségük nyílik arra, hogy a különböző cégek infrastruktúrái és szolgáltatásai között az ár és a minőség alapján válasszanak.

Mint elhangzott, nincs hálózat- összekapcsolási tilalom - ugyanakkor nincs olyan szabály sem, amely előírja, hogyan kell annak megtörténnie, és amennyiben a Matáv nem kívánja hálózatainak összekapcsolását, úgy nem lehet arra kötelezni.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Ingyenes digitális platform segít a tanároknak és diákoknak az érettségire való felkészülésben

2024. április 20. 11:36

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50