Prim Hírek

A DVD-lejátszókat árusító, többnyire belvárosi márkaboltok valóban tartanak DVD-filmeket, de csak néhány darabot. Némi nyomozás után a vásárló megtudja, hogy a legnagyobb választékot az Ecobit Kft. üzletében találja, ahol mintegy 300 diszk közül válogathat. A magyar nyelven is elérhetô filmek száma mindössze 50 körül van, de sajnos ezek sem használják ki a DVD adta speciális lehetôségeket - például választás hang és felirat között -, hiszen csupán feliratozva vannak magyarul, szinkronizálva nem.

Magyarországon három nagy és még néhány kisebb forgalmazó látja el filmekkel a mozikat. Ezek közül az InterCom, az UIP-Duna Film és a Flamex döntôen az amerikai tömegfilm-piacról válogat, és mindegyikük foglalkozik videokiadással is, de a DVD-üzletbe eddig csak az InterCom szállt be. A náluk kapható 46 magyar felirattal ellátott DVD-film két nagy hollywoodi stúdió, a Warner és a Columbia repertoárjából került ki. Nagy Beáta, az InterCom DVD-gyártással foglalkozó munkatársa elmondta: nem rajtuk múlott, hogy magyar hang nem került a filmekre, a külföldi forgalmazók döntöttek így. Ám az is kiderült, hogy a legtöbb film esetében nem ment volna egyszerűen a magyar szinkron DVD-s alkalmazása, hiszen a szinkronok többsége a VHS-kiadáshoz készült, annak megfelelô minôségben. Ahhoz, hogy DVD-re is alkalmassá tegyék, némi pénzt kellene beruházni, de a piac jelenlegi méreteit figyelembe véve ez aligha lenne kifizetôdô. Lacházi Hajnalkától, az InterCom értékesítési vezetôjétôl megtudtuk, hogy eddigi eladási rekordjuk 380 darab körül mozog, de egyetlen filmbôl sem adtak el 50-nél kevesebbet. Arra a kérdésre, hogy miért nem jelentek meg még olyan, biztos befutónak számító mozidarabok, mint a Titanic, vagy az utóbbi idôk nagysikerű sorozatkiadása, az Alien és a Star Wars trilógia, elmondta, hogy ez sem rajtuk múlik. A felsorolt alkotások például mind a 20th Century Foxhoz tartoznak, ahol csak jövôre indítják az európai DVD-üzletágat. De így legalább van remény, hogy ezek a filmek már szinkronnal kerülnek az üzletekbe.

Az UIP-Duna Film lekésett a karácsonyi keresletrôl, mert az amerikai tulajdonosok még tavaly eladták az európai DVD-jogokat a Pioneernek, ám úgy hírlik, a szerzôdést felbontották. Csócsics Zsolt, a cég videoforgalmazási üzletágvezetôje elmondta, hogy közel száz film magyar hangját már kiküldték Londonba, ahol az európai gyártás folyik. A gyártó cég nem kért magyar feliratot a filmekhez, így arra lehet következtetni, hogy az UIP-Duna Filmnél éppen fordított lesz a helyzet, mint az InterComnál: náluk csak magyar hangú filmek jelennek majd meg, felirat nélkül. Egyelôre a lista nem nyilvános, de annyit tudni, hogy például - az egyébként UIP-érdekeltségű - Steven Spielbergnek egyetlen filmje sem szerepel rajta, tehát hiába keresünk majd olyan, a DVD lehetôségei szempontjából is érdekes filmeket, mint a Jurassic Park elsô és második része, a Schindler listája vagy a Ryan közlegény.

A szintén elsôsorban a hollywoodi piacról válogató Flamexnél jövôre tervezik a DVD-üzletág beindítását, a legvegyesebb kínálattal rendelkezô MOKÉP pedig egyelôre csak gondolkozik a dolgon, konkrét tervek még nincsenek. Az elsôsorban európai művészfilmeket forgalmazó, a fôvárosi önkormányzat tulajdonában lévô Budapest Film nem haszonra dolgozik: általában a közönség szűkebb rétegeinek szóló alkotásokat mutat be, és fôleg a tulajdonában lévô mozik - többek között a Művész, a Puskin és a Corvin Filmpalota - bevételeibôl él. Az általa forgalmazott filmeket az Odeon-Art Kiadó jelentette meg VHS-en, így a DVD-jogok is náluk vannak. Arra mégse számítsanak a jobb ízlésű filmrajongók, hogy hamarosan Pedro Almodovar, Wim Wenders, Emir Kusturica, David Lynch vagy a Cohen-testvérek alkotásaihoz is hozzájuthatnak DVD-n, ugyanis művészfilmet videón sem éri meg forgalmazni, így a kiadónál azzal vannak elfoglalva, hogy sikerüljön átvészelniük a jövô évet, így fejlesztésekre gondolni sem mernek.

Nem tudom, ki hogy van vele, de ha már az ember egy VHS-kazetta árának többszörösét költi egy filmre, akkor ezt olyanra költi, amelyet egyrészt - művészi értékénél fogva - valóban érdemes hosszú távon megôrizni, másrészt amelynél számít, hogy milyen hanggal, képfelbontással és nem utolsósorban képaránnyal nézhetô meg. Ugyanis a DVD egyik legnagyobb erénye, hogy a kényes filmrajongók - akik adnak arra, hogy a képnek ne csak egynegyedét lássák, hanem az egészet - egyetlen gombnyomással átállíthatják a vetítési képarányt a 4:3-as tévéformátumról a 16:9-es moziformátumra. Ennek viszont csak az olyan filmeknél van jelentôsége, ahol a képnek az aktuális sztár aktuális attrakcióinak bemutatásánál valamivel több szerepe van, azaz legalább a látvány megkomponálására rámondható: művészi színvonalú. A listákat végigböngészve azt vehetjük észre, leginkább az utóbbi évek középszintű sikereit lehet pillanatnyilag megvásárolni, amelyek között csak elvétve akad olyan értékesebb film, mint a Száll a kakukk fészkére, az Értelem és érzelem, a Bíborszín vagy a Kapcsolat. Úgy tűnik, az igazi nagy sikerek vagy a valamilyen oknál fogva öröknek nevezhetô alkotások - az E. T.-tôl a Titanicig, a Zeffirelli-féle Rómeó és Júliától a Baz Luhrmann-féléig - megjelentetése várat magára. Ha a mostani ezer-ezerötszáz asztali DVD-lejátszónál több lesz a hazai háztartásokban, nyilván a filmválaszték is rohamosan nôni fog. Már csak az a kérdés: ha ez bekövetkezik, magával hozza-e a mozi haláláról szóló, még a televízió megjelenése idejébôl származó régi jóslat beigazolódását? Hiszen egy DVD-lejátszóval, a hozzá csatlakoztatott, széles képernyôs tévékészülékkel és digitális hifi-berendezéssel tökéletes házi mozit varázsolhatunk magunknak, és még jegyért sem kell sorba állni!