Így forradalmasította a Sony a televíziógyártást az elmúlt 60 évben
Az elmúlt 60 év során a Sony televíziók számos változáson mentek keresztül, kezdve a helyigényes, fekete-fehér, monokróm kijelzős TV8-301 készüléktől a legújabb, ultravékony kialakítású BRAVIA A1 OLED sorozatig, amelynek legfőbb érdekessége, hogy a hang közvetlenül a képernyőből érkezik.
Az egyetlen dolog, ami nem változott az évtizedek során, hogy a Sony mindig a lehető legfejlettebb, a vásárlók igényeit maximálisan kielégítő termékeket alkotott meg. A BRAVIA család tagjai nem csak egyszerű televíziók, egyedi kialakításukkal, páratlan kép- és hangminőségükkel különleges tartozékaivá válnak nappalinknak. Most visszarepülünk az időben, hogy bemutassuk, hogyan változtatták meg a Sony termékei az életünket, valamint hogyan váltak ezek a tárgyak életünk részévé.
A BRAVIA születése
Hogy teljesen megértsük a BRAVIA életérzést, több mint 60 évet kell visszautaznunk az időben. Ekkor dobta piacra a Sony a világ első, hordozható tranzisztoros tévékészülékét, a TV8-301-et. A Sony számára az igazi áttörést az 1968-ban bemutatott KV-1310 hozta el, amely a vállalat történetének első színes, Trinitron kijelzős televíziója volt. Megjelenése után egy évvel, 1969. július 20-án 500 millióan követték figyelemmel világszerte élőben, ahogy Neil Armstrong megteszi első lépéseit a Holdon. A Holdra szállás azóta is az egyik legfontosabb esemény az emberiség történelmében, amelyet élőben közvetítettek a televízióban. A folyamatos technológiai fejlesztéseknek és finomításoknak köszönhetően 1997-ben a Sony újabb mérföldkőhöz érkezett, amikor bemutatta a WEGA sorozat első tagját, a KW-32HDF9 HDTV FD Trinitron képcsöves televíziót (a Sony 2005 nyaráig a WEGA elnevezést használta televízióira), amely akkor fényévekkel előzte meg a korát.
2005-ben debütált a világhírű BRAVIA (Best Resolution Audio Visual Integrated Architecture) sorozat első modellje, a KDL-46X1000, amely megalapozta a modern házimozizás élményét speciális háttérmegvilágítási rendszerével és full HD felbontásával. 2005 óta minden nagy felbontású, síkképernyős Sony LCD televízió viseli a BRAVIA márkajelzést.
Amikor a rádió csillagának leáldozott
A modern társadalom rendkívül gyorsan alkalmazkodott a technológiai fejlődés gyors üteméhez, hiszen míg a ’70-es években az egyesült királyságbeli háztartások 31 százaléka hűtőszekrénnyel, 10 százalékuk pedig beltéri fürdőhelyiséggel sem rendelkezett, addig az otthonok 91 százalékában már voltak televíziókészülékek. 1980-ban olyan speciális témájú csatornákkal indult világhódító útjára a műholdas és kábeltelevízió-sugárzás, mint az MTV. A sors iróniája, hogy az első zenei videoklip a csatornán a “Video Killed the Radio Star” volt a The Buggles-tól.
A Sony lendülete nem állt meg a következő évtizedben sem, a vállalat 1996-ban létrehozta az első horizontálisan és vertikálisan is teljesen síkképernyős televíziót. Ez idő tájt már több mint 1 milliárd háztartásban volt televízió világszerte. Csupán 2 évvel később, 1998-ban a DVD technológia és a nagy felbontású televíziók is elérhetővé váltak a vásárlók számára. 1998. december 20-án Japánban jelentek meg az első DVD kiadású filmek, köztük a Bérgyilkosnő, a Szárnyas fejvadász, a Végképp eltörölni és a Szökevény.
Az okostelevíziók aranykora
A televíziók külsőleg és belsőleg is rengeteg változáson mentek keresztül a kezdeti koncepciók óta. A tudósoknak az 1920-as években sikerült megtalálniuk a módját, hogyan lehetséges képeket és hangokat sugározni. A mai értelemben vett „televízió” születése John Logie Baird-nek köszönhető, akinek 1926-ban rádiójelek használatával sikerült egy mozgó és felismerhető emberi arcképet sugároznia televizorján.
1914-ben mutatták be Charlie Chaplin, a némafilmek koronázatlan királyának első filmjét, a Making a Living-et. Chaplin akkor még nem tudhatta, hogy 100 évvel később a modern televíziók az élethű színek mellett háromdimenziós surround hangzást is sugároznak, amelynek köszönhetően a nézők az akció közepén érezhetik magukat. 2014-ben piacvezető technológiává vált a 4K felbontás, ekkor a TV képernyő horizontális felbontása elérte a 3840 képpontot. Csupán két évvel később, 2016-ban jelent meg a HDR (nagy dinamikatartományú kép) képjavító csúcstechnológia, amelynek segítségével a televíziók az emberi szemhez hasonló fénysűrűségi tartományban képesek a képeket megjeleníteni. A 4K, a HDR és a Sony egyedi Motionflow mozgásjavító funkciója együttesen teszik lehetővé, hogy gyorsmozgású sportközvetítéseket és látványos akciófilmeket utánhúzás-mentesen, természetes és élethű színekkel élvezhessük.
2015 májusában a Sony bemutatta első BRAVIA okostelevízió-sorozatát. Az Android TV segítségével a felhasználók gyorsan és egyszerűen nézhetik kedvenc tartalmaikat YouTube-on vagy Netflix-en, valamint futtathatnak és telepíthetnek applikációkat és játékokat a Google Áruházból.
Az első tranzisztortól az OLED technológiáig
2007-ben a Sony létrehozta a világ első OLED (szerves fénykibocsátó dióda) televízióját, a XEL-1-t, amely csupán 3 mm-es vastagságával a létező legvékonyabb televízió volt akkoriban. Az utóbbi 10 évben a Sony tovább tökéletesítette a technológiát, amelynek eredményeképpen 2017-ben a las vegasi CES-en bemutatta a vadonatúj A1 sorozatot. Az egyedi Acoustic Surface technológia segítségével a magával ragadó minőségű hang – külső hangszórók használata nélkül – közvetlenül a képernyő felületéről érkezik. Mindemellett a beépített 4K HDR X1 Extreme képfeldolgozó processzornak köszönhetően lenyűgöző kontrasztú, mély fekete, valamint vibráló, természetes színek jelennek meg a kijelzőn. Az A1 újszerű formatervezésének és okos kábelrendezőjének köszönhetően nincsenek felesleges kábelkötegek sem, így a készülék úgy néz ki, mintha lebegne. Csúcstechnológiás OLED televízió-sorozatával a Sony újra bebizonyította, hogy vezető szerepe van a világ televíziógyártói között.
Az elmúlt 60 év során a Sony páratlan termékpalettájával forradalmasította a házimozizás és az otthoni szórakozás élményét. Célja, hogy a piacot meghatározó és elismerésre méltó termékeket mutasson be az elkövetkező évszázadban is.
Kapcsolódó cikkek
- Tévénézési Guinness-világrekord az LG OLED TV-maratonon
- Élőben sugározták az adást az ASTRA műholdon keresztül az LG OLED TV-kre
- A Cannes-i filmfesztivál partnere a Panasonic
- A Sony bemutatta full-frame E-bajonettes objektív termékcsaládjának két legújabb tagját
- Értékelték az LG webOS 3.5 platform személyes adatvédelemben nyújtott kiemelkedő képességeit
- Már előrendelhető az Xperia XZ Premium okostelefon
- A legjobb képminőség érdekében az XE70 ötvözi a Sony legújabb képjavító technológiáit
- A Panasonic látványos EZ1000 és EZ950 4K Pro HDR OLED televíziói új referenciaszintet jelentenek a televíziózás világában 2017-ben
- Európában is bemutatkoztak az LG 2017-es OLED és nanocellás SUPER UHD tévéi
- Új 4K HDR X és A sorozata a Sonytól
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyesültek a hazai e-sport szervezetei a HUNESZ tisztújító közgyűlésén
Beolvadt a Magyar E-sport Szövetségbe (HUNESZ) a korábbi Nemzeti Gaming és Esport Sportági Szövetség (NGES), így egyesültek a hazai e-sport szervezetei. A HUNESZ 2023. szeptember 23-án megtartott tisztújító közgyűlésén az elnökségi tagok mellett egyúttal az új elnököt is megválasztották Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója személyében, a korábbi alapító elnök, Biró Balázs György főtitkárként viszi tovább a Szövetség szakmai vezetését.
A média jövőjéről és a mesterséges intelligencia hatásairól szólt a legutóbbi Médiamítoszok-beszélgetés
A trendek jönnek és mennek a médiában és a kreatív iparban, de a mesterséges intelligencia (MI) most már feltehetőleg velünk marad. Hogyan formálja az MI a média jövőjét, hogyan lehet etikusan használni, és mire figyeljünk oda médiafogyasztóként? A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézete által szervezett Médiamítoszok című beszélgetéssorozat negyedik alkalmán ezeket a kérdéseket járták körbe neves kutatók és piaci szereplők. A beszélgetést prof. dr. Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője moderálta.
Az IoT az alapokkal kezdődik
Számos, egymást kiegészítő technológia fejlődésének köszönhetően az Internet of Things (IoT) egyre gyorsuló növekedési pályán halad. Az 5G megjelenése zökkenőmentesebb végfelhasználói élményt biztosít a nagyobb számú összekapcsolt eszköz számára, a blockchain megkönnyíti az IoT-eszközök nyomon követését, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás pedig könnyebben hozzáférhetővé és alkalmazhatóvá vált, ami az eszközfunkciók szélesebb körét teszi lehetővé az összekapcsolt ökoszisztémában.
Itt a Microsoft MI-alapú virtuális asszisztense
Épp most lépünk be a mesterséges intelligencia által meghatározott korszakba – egy olyan új világba, amelyben alapvetően változik meg a technológiához való viszonyunk, és az is, hogy milyen előnyöket kínál számunkra a technológia.