Ál-vírusirtók emelt díjas áron, nyereményről szóló üzenetek

forrás: Prím Online, 2017. október 13. 15:11

Egyre több előfizetőt érintenek, fenyegetnek mobilinterneten megjelenő ál-vírusirtó reklámok, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményben is felhívja a felhasználók figyelmét a körültekintő magatartásra, és a szolgáltatókkal együttműködve lépéseket tesz a felhasználók védelme érdekében.

Az utóbbi időben egyre gyakoribb probléma, hogy egyes csalók a gyors és könnyű pénzszerzés reményében olyan, a telefonon online felugró ablakokkal hirdetnek, amelyek az emberi nyereményvágyra alapozva a haszon illúzióját vagy az azonnali fenyegetettséget a félelemérzetre alapozva teremtik meg. Ilyenkor a nem kellően figyelmes okostelefon-használók – sokszor gyermekek, jóhiszemű idősek – olyan szolgáltatásra fizetnek elő egy böngészőben felugró ablak hatására, amelyre nem is akartak költeni. Az internet-SMS átjárást, összekapcsolást biztosító okostelefonok – átlag felhasználó számára nehezen átlátható és kontrollálható – képességein alapulnak. Az emelt díjas csalások lényege, hogy a figyelmetlen előfizetőt szándéka nélkül terhelik költségekkel. 

 

Az NMHH a terjedő „vírusirtó reklámos” visszaélések miatt három esetben – ideiglenes intézkedéssel – már elrendelte azoknak az emelt díjas telefonszámoknak a felfüggesztését, amelyekkel elkövették a csalásokat (ez a három szám tizenegy tartalomszolgáltató legalább ennyi különböző szolgáltatásához biztosított hozzáférést). Más emelt díjas számokról azonban újabb és újabb csalási kísérletek bukkanhatnak fel, amelyeknek felderítése időt vesz igénybe, ezért a felhasználók számára fontos a jelenség ismerete, és hogy hogyan lehet védekezni ellene. Ahány csaló, annyi féle csalási módszer, de egy mindenképpen közös bennük: fenyegetéssel vagy nyereménnyel való kecsegtetéssel pénzt kérnek az előfizetőtől.

 

Ál-vírusirtók emelt díjas áron, felugró ablakok, ismeretlen e-mailek

A telefon-előfizetők számára kevésbé megszokott, hogy nagyon hasonló visszaélésekkel találkozhatnak okostelefonjaikon, mint a már hosszabb múltú asztali számítógépek felhasználói. A kellően vonzó vagy ijesztő reklámok alkalmasak arra, hogy egyetlen kattintással vagy gombnyomással elindítsanak egy folyamatot, amelynek végén a gyanútlan telefontulajdonos olyan emelt díjas szolgáltatás előfizetője lesz, amire véletlenül, figyelmetlenül iratkozott fel. A szövegekben azt állítják, hogy a telefon vírussal fertőzött – pedig nem biztos, hogy az –, és rögtön, felkínálva a megoldást is, „vírusirtás” elindítását javasolják és ajánlják fel. Elhallgatják vagy szinte észrevehetetlenül elrejtik, hogy az ajánlat valójában sms küldését jelenti egy 06-90 vagy 06-91 előhívójú, emelt díjas számra. Kattintással ez előfizető nemcsak a kétes értékű „vírusirtást” hagyja jóvá – amivel akár épp az ellenkező hatást elérve maga fertőzheti meg a készülékét valamilyen vírussal –, hanem az sms elküldésével valójában megrendel egy olyan haszontalan sms-küldő szolgáltatást, amely során a naponta vagy hetente érkező üzenetek fogadásáért egyenként akár több ezer forint kifizetésére is kötelezi magát. 

 

Ezeket a magyarországi emelt díjas számról küldött, de általában külföldi székhelyű szolgáltatásokat nem, vagy csak nagyon nehezen lehet lemondani, a díjakkal gyakran csak utólag, a számlán lehet szembesülni, és a probléma megoldását nehezíti, hogy az apró betűs részben megadott ügyfélszolgálati elérhetőségek a valóságban sokszor nem is elérhetők. 

 

Hatósági lépések

Az NMHH jogi eszközökkel is mindent megtesz a csalások visszaszorításáért: jelenleg is folyik az eljárás a visszaélések miatt. Feltehető azonban, hogy sokkal több visszaélés fordul elő, mint amiről a hatóság tudomást szerez. Emellett a jogi út időigénye miatt a hatóság a nyilvánosság közvetlen tájékoztatásával is ösztönözni kívánja a hírközlési eszközök körültekintő, tudatos használatát.

 

A számhasználatok jogszerűségének átfogó vizsgálata érdekében a hatóság – részletes adatkérés céljából – megkereste az összes magyar telefonszolgáltatót (6 darab: Telekom, Telenor, UPC, Invitech, Calgo, 4Voice) és az első körben látótérbe került DIMOCO nevű, jelenleg ausztriai székhelyű tartalomszolgáltatót. A helyzet részletes értékelése még várat magára a folyamatban lévő elhúzódóan beérkező hiányos válaszok miatt. Az eddig érintettként felmerült 11 tartalomszolgáltató Magyarországtól Olaszországon át Szingapúrig változatos székhelyeken található, ők a tartalom valódi előállítói, de legalábbis a megrendelői. A szabályozás lényege éppen az, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a hírközlési szolgáltatók által közzétett listákon, a ténylegesen nyújtott szolgáltatásaikkal kellene szerepelniük és elérhetőnek lenni az ott megjelölt ügyfélszolgálatokon. Ezek viszont nem valódiak, így a hatóság a telefonszolgáltatókon kéri számon a hírközlés-felügyeleti szempontból releváns, amúgy leginkább üzletszerű csalásnak látszó tevékenységeket.

 

Hogyan kerülhető el az átverés?

A mindannyiunk kényelmét szolgáló eszközök és csatornák a csalóknak is lehetőséget jelentenek, amelyen keresztül bárkit átverhetnek, de kis odafigyeléssel gyorsan leleplezhetők.

1. Fontos, hogy a felhasználók körültekintőek legyenek, és a böngészés közben felugró üzeneteket, linkeket, sms-eket mindig figyelmesen olvassák el. Főleg azokat kezeljék fenntartásokkal, amelyek könnyű megoldást, gyors pénzszerzést, anyagi megtakarítást, értékes nyereményt kínálnak, vagy szerencsétlenség, baleset, kár elkerülésére, azonnali cselekvésre szólítanak fel. Csak akkor klikkeljenek rá ezekre a felhasználók, ha pontosan megértették az üzenetek tartalmát. Sokszor csak a tájékoztató végén – vagy utólag – derül ki a felhasználó számára, hogy egy klikkelés vagy egy „igen” elküldésével olyan sms-eket rendelt meg, amelyeknek a fogadásáért emelt díjat kell fizetnie. Az oldalakat ugyanis gyakran úgy formázzák, hogy a lényeg, az apró betűs rész csak lapozással, görgetéssel látható, és nehezen is olvasható. Az NMHH kéri, hogy ilyen üzeneteket, linkeket, képeket, videókat senki se küldjön tovább másoknak, közösségi hálókon ne osszon meg. 

2. A felhasználók különösen legyenek gyanakvóak, ha ezután olyan sms-üzenetet kapnak, amelyben egy kód vagy szó (pl.: „Ok”, „Igen”) visszaküldését kérik. Az ilyen üzenetekre semmiképpen sem szabad válaszolni.

3. Ha hirtelen vírusfertőzésről szóló üzenettel találkoznak böngészés közben, a felhasználók lehetőség szerint – hacsak nem a saját, ismert vírusirtó figyelmeztet – hagyják figyelmen kívül az üzenetet, és semmiképpen se kattintsanak a benne található linkekre.

 

Ha korábban hivatalosan telepítettek a telefonra saját víruskeresőt, akkor annak segítségével kell ellenőrizni a készüléket. Ha nincs ilyenjük, akkor csakis megbízható forrásból – Play Áruház, Apple Store – töltsenek le víruskereső programot, és azzal ellenőrizzék telefonjukat. 

 

4. Az NMHH javasolja emellett, hogy a felhasználók kapcsolják ki az emelt díjas szolgáltatás igénybevételének lehetőségét az előfizetésükön. Ez ma már gyorsan elvégezhető a mobilszolgáltatók online felületén vagy akár a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. Figyeljenek rá, hogy mind a fogadott, mind az indított emelt díjas szolgáltatásokat tiltsák le. Ugyancsak javasolja a hatóság, hogy ne vegyenek részt olyan játékokban, szavazásokban, amelyek során emelt díjas számokat kell felhívni vagy azokra kell üzenetet küldeni, és ne vegyenek igénybe olyan szolgáltatásokat sem, amelyek miatt például más felhasználókkal való csevegésért, csengőhangok, háttérképek, játékok, zenék, filmek letöltéséért vagy különféle számítógépes, mobiltelefonos játékokban felhasználható extra tárgyakért sms elküldésével kellene fizetni. Az emelt díjas számok használata fizetési módszerként már elavult és nem megbízható.

 

Mit tehet a felhasználó, ha már baj van?

A legfontosabb tanács, hogy ajánlott a lehető leghamarabb felvenni a kapcsolatot a tartalom- és/vagy telefonszolgáltatóval. 

1. Reklamáljon, enyhítse kárát az átverő cégnél. Ha ismeri a tartalomszolgáltató – vagyis a hirdetés, az ál-vírusirtó küldőjének – elérhetőségeit (telefon, e-mail stb.), a cégnél reklamálhat és kérheti a szolgáltatás törlését. A tartalomszolgáltató elérhetőségei esetlegesen megszerezhetők az internetről, a kapott üzenetekből, illetve a telefonszolgáltatók honlapján az emelt díjas szolgáltatásokról szóló információkból.

2. Tegyen feljelentést a rendőrségnél, ha úgy érzi, hogy megtévesztették, csalás áldozata lett. Ehhez lehetőség szerint jegyezzen fel, fényképezzen le minden adatot, weboldalt, üzenetet, amit kapott vagy látott.

3. Tájékozódjon, tegyen panaszt, ismerje a jogait a szolgáltatójánál. Ha a tartalomszolgáltatóval nem lehet felvenni a kapcsolatot, akkor a telefonszolgáltató ügyfélkapcsolatán érdemes tájékozódni. A következő segítséghez lehet jutni: 
– A telefonszolgáltató – nyilvántartási és közzétételi kötelezettsége alapján – információt adhat arról, hogy az emelt díjas szám melyik telefonszolgáltatóhoz tartozik. Ennek a szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie és a honlapján közzé kell tennie az egyes emelt díjas számokon igénybe vehető szolgáltatásokat, például a tartalomszolgáltató adatait, a szolgáltatás megnevezését, leírását, a szolgáltatás igénybevételének és a díj felszámításának módját, mértékét, a szolgáltatás lemondásának módját. Emellett a szolgáltató köteles megkövetelni a tartalomszolgáltatótól a közte és a tartalomszolgáltató között megkötött telefonszám-használati megállapodás betartását, és ha ennek a tartalomszolgáltató nem tesz eleget, köteles a megállapodást felfüggeszteni, ismételt szabályszegés esetén felmondani.
– A telefonszolgáltatónál panaszt lehet tenni, számlareklamációt lehet benyújtani, amit a szolgáltatónak kötelessége kivizsgálni 30 napon belül.
– Az emelt díjas vitatott díj meg nem fizetése miatt a szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat (telefonálás, sms küldése stb.) nem korlátozhatja, nem szüneteltetheti és az előfizetői szerződést erre hivatkozva, rendkívüli felmondással nem szüntetheti meg.
– A jövőbeni további kellemetlenség és még magasabb számla elkerülése érdekében érdemes a szolgáltatónál díjmentesen kérni az emelt díjas szolgáltatások tiltását.

4. Kérje ügyének vizsgálatát az NMHH-nál. Amennyiben a telefonszolgáltató nem vizsgálja ki a panaszt, vagy nem tesz eleget más, jogszabályban előírt kötelezettségének, az előfizető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz is fordulhat.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Idén 35 ezer forintot szánnak az internetezők karácsonyi ajándékokra

Az Árukereső.hu idén is megvizsgálta az internetezők ajándékozási terveit. A felmérésből kiderült, hogy a karácsony közeledtével sokkal nyitottabbak vagyunk az online vásárlásra. 

2017. november 19. 10:19

A gasztronómiát is felforgatják a magyar startupok

Pizza házhozszállítás tizenöt percen belül, naprakész borturisztikai információk egy gombnyomásra, asztalfoglalás a neten az ország legmenőbb éttermeibe – néhány azok közül a megoldások közül, melyekkel magyar startupok hoznak új színt a hazai vendéglátós palettára. 

2017. november 19. 07:46

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

25 éves az LG Magyarország

2017. november 8. 15:19

Izmos Smart City felhozatallal jön a 2018-as CES

2017. október 31. 15:04

Már csak 1 hét van hátra az ’Az Év Honlapja’ pályázat lezárásáig!

2017. október 25. 08:38

Folytatódhat a nevezés - Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2017. október 16. 14:34
cloudappsportal.com