A Vatera és az eNET felmérése a magyar otthonokban fellelhető értékekről

forrás: Prím Online, 2018. június 14. 08:33

Közel százezret kereshetne egy átlag magyar a felesleges tárgyainak eladásával, ez közel 3 millió embert érint. 

Ennyien vannak ugyanis azok, akik az otthonukban felhalmozott tárgyakat nem szokták eladni, inkább elajándékozzák vagy kidobják, esetleg őrizgetik – többek között ez is kiderül az eNET és a Vatera közös kutatásából, amelyben a magyar netezők otthonában fellelhető kincseket vizsgálták. Haszontalanná vált holmija szinte minden felnőtt magyar internetezőnek van, azonban csak 44 százalékuk szokta ezeket értékesíteni. A használt tárgyak eladásának első számú színhelyévé az internet (93%) vált, az offline értékesítési csatornák iránt egyre kisebb az érdeklődés, bár a válaszadók harmadának (36%) az ismeretségi körében még gazdára talál egy-egy fölösleges holmi. 

 

Mennyit ér, ami a padláson van?

Nagy a bizonytalanság a felesleges tárgyaink összértékét illetően, ezt mutatja az is, hogy a piackutató és az online piactér felnőtt internetezőkre vonatkozóan reprezentatív felmérése*1 során a hazai netezők körülbelül harmada (36%) tudta csak megbecsülni felesleges eszközeinek értékét. Ezen válaszok alapján a hazai háztartásokban nem használt eszközök összértéke átlagosan 98 ezer forint. Akik nem tudták spontán megválaszolni a kérdést, azok kategorizálva is megbecsülhették azt: a két típus összesített eredménye alapján kimondható, hogy a magyarok fele (48%) 10 001   100 000 Ft közötti összértékűnek véli felesleges tárgyait, 13 százaléka pedig több mint 100 ezer forintnyi vagyonon ül. 

 

A megkérdezettek szerint a régiségek, antik tárgyak, festmények (69%) és a gyűjtemények (62%) értéke nő a leginkább az idő múlásával, ennek megfelelően a háztartásaikban megtalálható régiségeket, antik tárgyakat becsülték a legmagasabbra (~100 ezer Ft). Ezt követték a szerszámok (~58 ezer Ft); az építkezéshez, felújításhoz szükséges anyagok (~35 ezer Ft) illetve az órák és ékszerek (34 ezer Ft). 

 

„A felmérésből kiderült, hogy sokak számára jelent nehézséget a tárgyak valós értékének meghatározása. Számukra jó hír, hogy az eladási ár akár lényegesen magasabb is lehet, mint ahogy azt elsőre gondolnák. Az online értékesítési csatornákon egyszerűen képet kaphatunk arról, hogy egy adott terméktípust körülbelül milyen áron tudnánk eladni, és magát az adásvételt is könnyen lebonyolíthatjuk. Emellett akár aukciót is indíthatunk, ebben az esetben az érdeklődők egymásra licitálnak majd, így a piac beárazza a terméket” – mondta Szanitter Áron, a Vatera vezetője.

 

 

Milyen tárgyakat halmozunk fel?

A háztartásokban a feleslegessé vált tárgyak általában a kopó-elromló darabok. Ezt alátámasztja, hogy a válaszadók kétharmadának szekrényében nem használt felnőttruhák, cipők, kiegészítők, illetve sportruházatok sorakoznak. Gyakoriság szempontjából ezeket követik a számítástechnikai eszközök és alkatrészek (36%); a könyvek (29%); a játékok (24%); valamint a gyermek és babaruhák; illetve a mobiltelefonok (23-23%). Hasztalanságuk fő oka, hogy nem jó a ruha mérete (52%), nem működik vagy tönkrement az eszköz (50%), illetve lecserélték modernebbre a kütyüt (47%). Darabszámot tekintve pedig könyvekből (81 db); gyermek és babaruhából (74 db) és újságból, folyóiratból, képregényből (64 db) áll a legtöbb felesleges darab rendelkezésre. 

 

A szívünkre hallgatunk, és „valamire jó lesz még”

A friss kutatás szerint a felesleges tárgyakkal rendelkező netezők harmada (32%) meg szokta tartani, őrizgeti használaton kívüli tárgyait. Ennek legjellemzőbb oka az, hogy nincs szívük megválni a régi kincseiktől (66%), illetve, úgy gondolják, hogy azok biztosan jók lesznek még valamire (66%). Ezek mellett további fontos szempont, hogy többnyire úgy vélik, nem hozna számukra annyi bevételt az adásvétel, hogy megérje a vesződséget (42%).

 

Ugyanakkor összességében a netezők 40 százaléka állította, hogy szívesen eladja a feleslegessé vált tárgyait, és 19 százalékuk gondolja úgy, hogy vannak olyan tárgyai, amelyek eladásából jelentős extra jövedelemhez jutna. Mindemellett a válaszadók szerint a régiségek, antik tárgyak, festmények (69%) és a gyűjtemények (62%) értéke nő a leginkább az idő múlásával, vagyis ezek azok a holmik, amiket érdemes évekig őrizgetni.

 

Használt cikkeket is online veszünk 

A felmérés szerint a felnőtt magyar internetezők 78 százaléka vásárolt már használt terméket. A vásárlás gyakoriságát tekintve 19 százalékuk legalább havonta egyszer, harmaduk negyedévente-félévente, 42 százalékuk ennél ritkábban szokott használt terméket vásárolni. 

 

Ma már a használt cikkek piacán is az internet dominál (60%), de az offline csatornák is jellemzőek. Piacokon, vásárokon (40%); használt tárgyakat áruló üzletekben (30%); ismerősöktől, barátoktól, családtagoktól (26%); antikváriumban (25%); garázsvásárokban pedig 8% szokott használt termékeket vásárolni. A hatalmas kínálat és az egyszerű ár-összehasonlítás mellett az online felületek további vonzereje, hogy számos ritkaságra, „igazi kincsekre” is bukkanhatunk ezeken az oldalakon.

 

Semmi nem vész kárba

A nemzetközi trendekhez igazodva hazánkban is egyre többen gondolkodnak környezettudatosan: a felmérésben részt vevők többsége számára kimondottan fontos a fölöslegessé vált használt termékek újrahasznosítása (68%). Emellett lényegesnek tartják, hogy megunt dolgaikat eladják vagy elajándékozzák, hogy más még tudja használni őket (63%).

 

Újrahasznosítási tevékenységet a válaszadók kétharmada szokott végezni: leggyakoribb a bútorok felújítása, újrafestése (38%), valamint a műanyagok újrafelhasználása (32%). Szintén kétharmadukat az is érdekelné, ha kidobásra szánt tárgyaihoz kapnának inspirációt, miként tudnák ezeket felújítani vagy újrahasznosítani. Az így újjászületett tárgyak egy részét maguk használnák tovább, egy részét pedig értékesítenék (64%), míg olyanok is akadnak, akik mindet maguk használnák tovább (26%). 

 

„A hazai háztartásokban felhalmozott tárgyak sorsát nyomon követve a felmérés a közösségi megosztásra, vagyis a sharing economy-ra is kitért. Bár ez a trend hazánkban egyelőre kevésbé terjedt el, ugyanakkor a válaszadók többsége szerint jó ötlet (61%) a tárgyak közösségi megosztása és bizonyos területeken hasznosnak bizonyulhat, és sokan hajlandók lennének átmeneti időre megosztani tárgyaikat (59%) – mondta Kis Gergely, az eNET szakértője.

 

 

________________

* A kutatás módszere: online kutatás az eNET online panelén (Véleményem van – VeVa online kutatási közösség). A VeVa kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor és régió alapján.

Kulcsszavak: felmérés eNET Vatera

Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Díjazták a legérdekesebb tíz magyar innovációt

Látványos gálaműsor keretében díjazták a legérdekesebb magyar innovációkat Budapesten. A rendezvényen a gazdaságpolitika és a tudományos élet szereplői is képviseltették magukat, az esemény egyben jótékonysági est is volt, amelynek bevételeiből a szervezők a törökbálinti Tábitha Gyermekhospice ház munkáját és bővítését támogatják.

2019. január 17. 17:21

Hazánk jövőbeni teljesítményében segíthet a digitalizáció

Az év végi elemzések szerint Magyarország a GDP növekedésben az uniós országok élmezőnyéhez tartozott 2018-ban. A gazdasági bővülésre ható tényezők közül talán kevesebbet foglalkoznak az elemezések a digitális transzformációval. Az e-aláírás és digitalizációs technológiák fejlesztésére szakosodott NETLOCK szerint fontos és meghatározó szerepe lehet mindennek Magyarország jövőbeni teljesítményét tekintve. 

2019. január 17. 12:44

2018 második felében is határozottan nőtt az álláspiac

Nőtt a hirdetők és a jelentkezések száma is az álláspiacon 2018-ban az előző évhez képest. Legjobban a sofőrök és a gépkezelők jártak a munkaerőhiánnyal, de a szak- és fizikai munkások is napról-napra több lehetőség közül választhatnak. A jó munkaerő megszerzéséért folyó küzdelemben egyre több cég teszi nyilvánossá az adott pozícióhoz tartozó fizetést is. Ez mindenképpen megéri, az ilyen hirdetéseket akár 72 százalékkal is többen nyitják meg.

2019. január 17. 11:03

A digitális korban gyakran összeér a munka és a magánélet

A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése kiemelt életvezetési feladat és sokaknak, ha csak időszakosan is, de kisebb-nagyobb problémái adódnak belőle. A munkahelyi feladatokat, más nemzetekhez hasonlóan, mi, magyarok is gyakran engedjük túlnyúlni a munkaidőn, melyet csak egyszerűbbé tesz a folyamatos online aktivitás lehetősége – többek között ez derül ki a Samsung Electronics hazai felméréséből*.

2019. január 17. 09:56

Ezek a várható 2019-es marketing trendek

A 2016 év végén alakult, ma több, mint 20 tagot és 15 márkát képviselő, és a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) tagozataként működő Marketing Döntéshozók Klubja ezúttal harmadik alkalommal adja közre, hogy tagjai miben látják az előttünk álló esztendő meghatározó marketing és kommunikációs trendjeit. 

2019. január 17. 08:48

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Technológiával az örökélet felé

2019. január 14. 10:53

Az LG és a Microsoft közösen forradalmasítja az autóipart

2019. január 12. 10:47

Új technológiák az online játékgépekhez

2018. december 28. 08:02

123 magyarországi ALDI áruháznál állít üzembe elektromosautó-töltőket az E.ON

2018. december 19. 14:13
cloudappsportal.com