Hűtővásárlási csúcsszezon van a kereskedelemben

forrás: Prím Online, 2018. augusztus 10. 15:39

Hagyományosan az év legmelegebb időszaka augusztus eleje, ilyenkor a legmagasabb a napi átlagos középhőmérséklet, ezért sokan csak az év ezen időszakában eszmélnek rá, hogy hűtőjük már nem (vagy csak nagyon nagy fogyasztás és zaj árán) képes leadni az elvárt hűtési teljesítményt. 

Az idei szezon emellett más szempontból is csúcsot dönt: a tavalyi hűtőcsere programot leszámítva 2008-óta nem volt ekkora hűtőgép vásárlási kedv az országban – derül ki a GKI és az Euronics közös piaci jelentéséből.



Az ország legnagyobb magyar tulajdonú műszaki áruházlánca és a kutatócég közös jelentése szerint a hűtővásárlásoknak kedvez, hogy 2018-ra csökkent a lakosság jövedelmi, megtakarítási helyzetében korábban tapasztalt nagymértékű ingadozás. A javuló jövedelmi helyzet és a pozitívabb lakossági hangulat eredményeként pedig bátrabban költünk nagy értékű műszaki cikkekre is.





Az idei hűtőszezonnak emellett a termék hosszú életciklusa is jót tesz:

Egy átlagos magyar háztartás 9,5 évente cseréli le hűtőszekrényét. Ezzel ennek a műszaki cikknek a leghosszabb az élettartama a háztartásokban. 



A tavalyi állami csereprogram előtt az utolsó igazán kiugró cserehullám a gazdasági válság előtt söpört végig az országon. Az akkoriban vásárolt készülékek pedig mostanra lassan élettartamuk végére érnek. Emellett a mostanra tetőző lakás-boom is kedvezően hat a hűtőgéppiacra.

 

A GKI és az Euronics közös jelentése szerint a cserék oka legtöbbször nem is a modernizálásban keresendő, hanem a lecsökkent hűtési teljesítményben és az ebből fakadó meghibásodásokban, amit a nyári meleg és a párás levegő jobban felszínre hoz. 

 

A gépek élettartamára jellemző, hogy a cserére szánt hűtők többségét még tovább tudják értékesíteni az eredeti tulajdonosok, vagy bekerülnek a háztartáson belül egy – hűtőteljesítmény szempontjából – kevésbé kényes helyre (pl.: garázs, pince, kamra, hétvégi ház stb.) másodlagos hűtőként.



Milyen hűtőt vegyünk?

A GKI rendszeresen készített fogyasztói mérései szerint a vásárlás előtt álló háztartások idén átlagosan 68 ezer Ft körüli összeget szánnak hűtőre.    A hosszú élettartam miatt a vásárlást tervezők többsége nehezen igazodik ki az éppen aktuális trendek és hangzatos funkciók tengerében. Ráadásul az összehasonlíthatóság a gyártóknak sem feltétlenül érdeke.



Emiatt sokszor már annak eldöntése is nehéz, hogy egyáltalán mennyibe kerül manapság egy „jó” hűtő, és mi számít valójában jó befektetésnek? 



Az országos hálózattal rendelkező Euronics szakértői nap mint nap találkoznak a vásárlás előtt álló családok ezirányú dilemmáival:

“Vásárlóink jellemzően 70-80 ezer Ft értékben keresnek nálunk hűtőszekrényt, így ebben a szegmensben tartjuk boltjainkban a legnagyobb választékot. Mivel azonban nagy értékű fogyasztási cikkről beszélünk, az értékesített hűtőgépek átlagára és tudásszintje nagyban függ a vásárlók lakhelyétől és anyagi lehetőségeitől. Az ország nyugati felében és a fővárosban lévő üzleteinkben keresettebbek a drágább készülékek, míg online inkább az olcsóbb árfekvésű termékek mennek” – jellemzi a piacot Hunyady László, az Euronics marketing és értékesítési igazgatója.

 

Sok múlik az energiabesoroláson

A méreten, kialakításon és tárolókapacitáson felül a megfelelő hűtőszekrény kiválasztásában az egyik legkézenfekvőbb kiindulási alap az energia-besorolás:

A GKI friss – 2018 júliusában készített – 1200 fős lakossági felmérése szerint a vásárlóknak egyre fontosabb a környezettudatosság és a műszaki cikkek energia-besorolási szintje is. 5-ből 4 vásárló számára az ár után már a fogyasztási adat a második legfontosabb szempont a döntésben!







Ezt a trendet támasztják alá az Euronics értékesítési adatai is, egyre nagyobb az igény a jobb energiakategóriába eső hűtők iránt. Az Euronics által július végéig értékesített A+ energiabesorolású hűtőszekrények átlagára 60 ezer forint körül alakult, míg az eggyel jobb, A++ minősítésű hűtők esetén ez az árszint már mintegy 20 ezer forinttal magasabb volt, elérve a 80 ezer forintos sávot.

 



Egy normál méretű alulfagyasztós hűtőszekrény áramfogyasztását figyelembe véve az A+ és az A++ energiabesorolás közötti átlagos árkülönbség kb. 7 év alatt térül meg – azaz, ha elbírja a pénztárca, érdemes a magasabb besorolású hűtőt választani – foglalja össze a döntési pontot az Euronics marketing és értékesítési igazgatója.



Hunyady László is megerősíti, hogy az ár mellett már a magyar vásárlók számára is egyre fontosabb a jó energiabesorolás:

„Idén eddig csaknem 15%-kal nőtt az A++ besorolású új hűtők részaránya az értékesítésünkben, miközben az A+ iránti érdeklődés 10%-os visszaesést mutat. Az Euronics választékának felső tartományában találhatóak a legjobb energiabesorolású A+++ hűtők. Ennél a kategóriánál azonban az átlagár már 150 ezer forint környékén van, miközben az éves árammegtakarítás mértéke az A+ besoroláshoz képest „mindössze” 6400 Ft körül alakul. Emiatt a vásárlók az A+++ besorolású hűtők kapcsán már nem is elsősorban az elérhető energiamegtakarítás mértékét nézik, hanem a kategóriával járó extra, prémium funkciókat.”

 

Egyre hangsúlyosabb a web

Mint minden műszaki termék esetében, a hűtők kapcsán is egyre nagyobb teret nyer az internetes kereskedelem. 



A 2017-ben 52 milliárd forintos műszaki cikk forgalmat bonyolító Euronics adatai szerint az idei év első 7 hónapjában értékesített hűtőgépek 10%-a már online rendelés formájában kelt el. 



Hunyady szerint azonban a hűtők kapcsán továbbra is nagy hangsúly van a személyes benyomáson, a bolti nézelődésen, valamint a szakértő eladók tanácsain. 



„Sok vásárló csak élőben realizálja egy-egy készülék valódi méreteit vagy tárolási kapacitását, nem beszélve az ár mögött rejlő valós tudás- vagy fogyasztásbeli különbségekről. Míg online a vásárlók az ár-összehasonlításra fókuszálva jellemzően a saját maguk által elképzelt tudáshoz keresik a legolcsóbb megoldást, addig az üzleteinkben vásárlók az eladók tanácsát megfogadva már sokkal kevésbé döntenek pusztán az árcetli alapján. Ennek következménye, hogy az interneten vásárolt hűtőgépek esetében csaknem 10%-kal alacsonyabb átlagos ár figyelhető meg a boltokban vásárolt eszközökhöz képest” – jegyzi meg a vásárlók közötti különbségeket Hunyady.



A GKI online kereskedelemmel foglalkozó idei jelentései szerint a magyar online vásárlóknak régiós szinten is kimagasló a hagyományos boltok iránti igénye. 



Bár hazánkban már 3 millió felett jár az internetről aktívan vásárlók száma, közülük is mintegy 32% – ha teheti – inkább vásárol a kereskedés hagyományos boltjában és a webáruházat, valamint az online felületeket csak a döntés előkészítésére, megalapozására használja.

 

Különösen igaz ez a trend az olyan nagy értékű háztartási gépek esetében, mint a hűtőszekrény vagy a fagyasztó. Emellett a folyamat fordítottan is érvényes: a hagyományos boltban megtekintett, kipróbált terméket online már csak meg kell rendelni, ami sokszor, amellett hogy kényelmesebb, még olcsóbb is.



Családi program a hűtővásárlás

Az Euronics adatai szerint a hűtővásárlási kedv – mind online mind pedig offline – egy egyhavi periódust vizsgálva a hónap első felében fokozatosan erősödik, végül a 10-i fizetés napot követő pár napban tetőzik.

 





2018 egészét nézve pedig a mostani napok dömpingjét talán csak a karácsonyi szezon során tapasztalható roham közelíti majd meg.



A heti csúcsok esetében viszont már érdemi különbségek fedezhetők fel az online és offline értékesítési csatornák között:

„Az üzleteinkben hagyományosan a hétvégi időszakban adjuk el a legtöbb készüléket. Ráadásul – dacára annak, hogy nem minden Euronics üzlet van nyitva vasárnap – a hét utolsó napján mutatkozik a legnagyobb érdeklődés a prémium kategóriás termékek iránt. Online áruházunkban ezzel szemben a kedd-szerda a legerősebb hűtővásárlási időszak, eddigre „érnek be”, és válnak határozott döntéssé a hétvégi nézelődések.” 

 

Érdekesség, hogy a hűtővásárlás (és a megfelelő gép kiválasztása) jellemzően családi döntés.

 




„A legritkább esetben találkozunk magányos érdeklődővel, legtöbbször még a gyerekek is elmondják a véleményüket a finomságok új őrzőjéről”
– zárja értékelését Hunyady.

 

_______________

Az energiabesorolások

Bár a köztudatba régóta beépült a nagyobb háztartási cikkek fogyasztását jelző betűs besorolási rendszer, valójában kevesen tudják, hogy a kategóriák pontosan milyen fogyasztási különbséget jelölnek. Egy A+-os hűtőgép például – hasonló méret, felépítés stb. mellett – a sima “A” jelöléshez képest 20%-kal fogyaszt kevesebb áramot. Az A++ és az A+ kategória között további 25%-os fogyasztási különbség van, míg az A+++ még ennél is ⅓-dal kevesebb áramot fogyaszt. Összességében tehát egy “A” jelölésű géphez képest az A+++ kategóriás eszközök több mint 60%-kal gazdaságosabban üzemeltethetők!

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

A drón vagy a Tesla gyorsul jobban?

2018. szeptember 18. 14:04

Nemzetközi online vásárlási trendek

2018. szeptember 12. 11:54

Hogyan védjük meg céges értékeinket a kiberbűnözőktől?

2018. szeptember 10. 14:57

Robotikával foglalkozik az újonnan megnyílt New York-i MI központ

2018. szeptember 10. 13:55
cloudappsportal.com