Tízéves az informatika egyedülálló hazai múzeuma
2013 óta több tízezren tekintették meg a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában működő Informatika Történeti Kiállítást (ITK), amely két legendás hazai informatikus, Muszka Dániel és Kovács Győző alapította gyűjtemény bemutatására, a Neumann Társaság üzemeltetésében és hathatós anyagi szerepvállalásával jött létre. A világszinten is egyedülállónak számító állandó kiállítás és számos informatikatörténeti ritkaságot tartalmazó raktár Szeged önkormányzata és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jelentős támogatásával maradhatott fenn már egy évtizede. Az informatikai múzeumot egy nemzeti ügynek tartja a Neumann Társaság – a fenntartáshoz és fejlesztéshez folyamatosan támogatókat, együttműködőket keres.
Jubileumi eseménnyel ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállítása október 11-én, szerdán. Az eseményen Nagy Sándor, Szeged város alpolgármestere és Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese is kiemelték, hogy Szeged számára érték, hogy az ország legátfogóbb informatikai gyűjteménye abban a városban látogatható, amely Kalmár László professzor munkásságának köszönhetően a hazai informatika egyik első bázisa volt.
Negyven éve is fontos volt az informatikatörténet
A szegedi tárlat európai, de világszinten is egyedülálló informatikatörténeti gyűjteménynek számít, hiszen itt a nyugati tábor legnagyobb márkái mellett az egykori keleti blokkban, embargós körülmények között fejlesztett és gyártott számítógépek és kiegészítőik, valamint hazai fejlesztésű infokommunikációs relikviák is megtalálhatók, ezzel érzékletesen bemutatva a vasfüggöny két oldalának informatikáját.
A kiállítás alapjait Muszka Dániel, a Szegedi Katicabogár robotállat megalkotójaként ismert magyar kibernetikus, informatikus, valamint az első magyar elektronikus számítógép, az M–3 építésében is közreműködő, később az első magyarországi PC-t, a Proper-16-ot fejlesztő SZKI vezetésében is helyet kapó Kovács Győző fektette le a Neumann Társaság keretei között. Ők már a hetvenes években realizálták, hogy a technológiai fejlődés nyomán gyorsan avuló gépeket meg kell őrizni az utókornak. Ebben az egykori Államigazgatási Számítógépes Szolgálat, illetve az Országos Műszaki Múzeum is partnerük volt, így a nyolcvanas évektől kezdve ideiglenes kiállításokon kiállított kollekciójukon keresztül mutatták be a számítástechnika fejlődését.
Laktanyában élt túl a kollekció
A kilencvenes évektől az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány berkein belül találtak módot az infokommunikációs relikviák megőrzésére, amelyeknek a kétezres években már egy Szeged határában lévő korábbi szovjet laktanya adott otthont. 2007-ben már közérdekű muzeális gyűjtemény rangot kapott a kollekció.
Alföldi István, a Neumann Társaság korábbi ügyvezető igazgatója erőfeszítései eredményeként a gyűjtemény kiemelt tárgyai 2013-ban méltó helyre, a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorába kerültek, ahol jelenleg is felkereshető. A jövő múltja című tárlatot Neumann János lánya, Marina von Neumann-Whitman személyesen nyitotta meg, működését Szeged város önkormányzata és a kormányzat is támogatta.
Házi számítógéptől a szobányi őskomputerig
Az ITK-ban élőben meg lehet szemlélni Muszka Dániel robotkaticáját, a keleti és nyugati blokkból származó(h)őskori Razdan, IBM360, R22, PDP és TPA számítógépeket, illetve az első magyar számítógép, az M-3 fennmaradt részegységeit is.
A kiállításon a Kovács Mihály piarista szerzetes által kidolgozott Mikromat kibernetikai építőkészlet, illetve a Lukács testvérek saját fejlesztésű, Aircomp-16 háziszámítógépe, valamint a legelső magyar IBM PC kompatibilis számítógép, a Proper-16 is megtekinthető, számos más iskolai és otthoni számítógép mellett. A tárlat folyamatosan fejlődik, legutóbb a telefónia mérföldköveivel: a jelfogós telefonközponttól a mobiltelefon központig lehet végigkövetni a távközlés fejlődését.
Ahol még a raktár is érdekes
A múzeum számos népszerű időszaki kiállításnak is helyt adott (jelenleg az ördöglakatokról, logikai játékokról látható tárlat), a #neumann120 emlékév kapcsán pedig kibővítették a Neumann János életútját feldolgozó szekciót: a Neumann-tablókiállítás jelenleg az országban vándorol, majd 2024-ben adják át a világhírű tudós megújult emlékszobáját.
Bár az Informatika Történeti Kiállítás legérdekesebb relikviái a Szent-Györgyi Albert Agorában tekinthetők meg, a nyilvánosan nem látogatható, a múzeum hátteréül szolgáló gyűjtemény is rengeteg érdekességet tartalmaz. A nem látogatható gyűjteményi részben egyebek mellett az egykori NDK-ból származó, asztalnyi méretű Robotron komputer, futurisztikus formatervű Videoton munkaállomások, jókora méretű lyukszalagos és mágnesszalagos adattárolók, de még a nyolcvanas évekből származó 2D/3D tervező munkaállomások is helyet kaptak. A Szegedi Tudományegyetem nagy segítséget nyújt saját ingatlanának rendelkezésre bocsátásával a páratlan gyűjtemény raktározásában.
Online is frissül az informatikatörténeti tárlat
Az NJSZT kiemelten foglalkozik az informatikai múlt örökségének megőrzésével, amelyet hazánk kulturális öröksége szerves részének tart. A Társaságon belül a Múlt örökségnek két nagy ága van: a tárgyiasult eszközök kiállítása, az Informatika Történeti Kiállítás (ITK) Szegeden és a digitális örökség bemutatásra készített honlap, az Informatikatörténeti Fórum (iTF), melynek szerves része az Informatikatörténeti Adattár (ITA), amely mintegy 5000 tétel (személyek, intézmények, termékek, írások, rendezvények, videó, portrék) segítségével méltón mutatja be az IT magyarországi értékeit.
Az Informatika Történeti Kiállítást 2013 óta sok tízezer látogató, köztük számos iskolai osztály kereste fel. Az állandó kiállítás, a raktár és a virtuális gyűjtemények összességéből egy professzionális informatikai múzeum áll össze, melynek fejlesztéséhez a Neumann Társaság folyamatosan keresi a támogatókat és együttműködőket. Jelenleg a Digitális Magyarország Ügynökség támogatja a kiállítás fenntartását.
“A múzeum nem működne adományozók, felajánlók és szakértők nélkül. Ezért is ünnepeltünk most együtt a műtárgyak felajánlóival és a kiállításaink szakértőivel, megköszönve munkájukat. A munka folytatódik - és fontos, hogy az informatikai tárgyak és alkotók mellett a társadalmi hatást is bemutassuk, amit az IT gyakorolt a mindennapi életünkre” – emelte ki Szalay Imre, a Neumann Társaság ügyvezetője.
Kapcsolódó cikkek
- Indul az informatikusok országos megmérettetése
- Negyvenéves magyar mikroszámítógépre fejlesztenek új játékokat
- Egy arany- és egy bronzérmet is szereztek a magyar diákok a juniorok informatikai diákolimpiáján
- Hat érmet hoztak haza a magyar diákok a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiáról
- Két ezüstérmet is szerzett a magyar csapat a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián
- Két ezüstérmet szerzett a magyar csapat a harmadik Európai Lány Informatikai Diákolimpián
- Szupercsapatban lett első a magyar minikaticás csapat a RoboCup Junior 2023 világversenyen
- Dróntechnológia, MI, AR az oktatásban – a Neumann Társaság soron következő konferenciájának témái
- Budapesten és Szegeden is jelen lesz a Múzeumok Éjszakáján a Neumann Társaság
- Az ország legnagyobb ördöglakat-tárlata a Neumann Társaság Informatika Történeti Kiállításán
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Banki csalások kivédésére tervezett megoldást a 48-órás programozói verseny győztes csapata
A banki azonosításra használt videók manipulációjának kiszűrése mellett a csapatok olyan fontos kihívásokra keresték a megoldást, mint a sugárkezelésre váró rákbetegek hatékonyabb beosztása vagy a városlakók ökológiai lábnyomának csökkentése. Az ötödik alkalommal megrendezett JunctionX Budapest hackathonon 70 országból több mint száz csapat vett részt, közel felük személyesen.
Kutatás: az európai válaszadók több mint fele nem jár rendszeresen orvosi vizsgálatokra
Egy nyolc európai országban végzett felmérés* szerint a válaszadók 56 százaléka nem jár rendszeresen orvosi vizsgálatra, annak ellenére, hogy több mint 70 százalékuk küzd legalább egy egészségügyi tünettel. A Huawei és az Ipsos friss kutatása alapján a megkérdezettek többsége nincs tisztában a kulcsfontosságú egészségügyi mutatók – vérnyomás, pulzus vagy vércukorszint – ideális tartományával sem. A kutatás szerint az okosóra-használók pedig sokkal nagyobb valószínűséggel ismerik az alapvető egészségmutatók ideális értékét, és ezeket több mint kétszer annyiszor ellenőrzik, mint azok, akik nem rendelkeznek ilyen eszközzel.
Jó példák és megőrzendő hagyományok: digitális kultúra a közoktatásban
40 évvel ezelőtt indult az iskolaszámítógép program, melynek keretében megkezdődött az iskolák számítógépekkel való ellátása – ekkor vált a magyar állam számára is nyilvánvalóvá, hogy a számítástechnikai tudás nélkülözhetetlen része a közoktatásban megszerzendő műveltségnek. A programról és az idén 55 éves Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) négy évtizede hatékonyan működő tehetséggondozási rendszeréről rendezett konferenciát az NJSZT Informatikatörténeti Fórum szakosztálya a nagy szakmai műhelyeket bemutató tanácskozások állandó helyszínén, az Óbudai Egyetem Neumann Karán. Az iskolaszámítógép programtól az informatikai versenymozgalmakig című konferenciára 2023. december elsején került sor.
A Samsung Keith Haring kollekcióját foglalja keretbe a The Frame okostévén
Keith Haring híres munkáinak új kollekciójával bővül a Samsung Art Store* december elején. A gyűjtemény a legendás művész 12* legjelentősebb 20. századi alkotását tartalmazza, így a világ számos otthonába juttathatja el Haring kitörölhetetlen örökségét.
Adatközpont-üzemeltetők digitális átállását gyorsítja fel az Eaton legújabb megoldása
A mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú számítástechnika, a virtualizáció és az energetikai átállás térnyerése révén egyre fontosabb az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az eszközeikkel és az erőforrásokkal. Az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat a rendelkezésre állás további növelésére, a teljesítmény optimalizálására és a fenntarthatóság fokozására tervezett új digitális megoldások portfóliójával támogatja az adatközpontok üzemeltetőit a digitális átállás felgyorsításában.