Az IT-biztonsági oktatás kérdését boncolgatta a Hacktivity rendhagyó kerekasztal-beszélgetése

Czipperer Dia, 2015. október 14. 08:02

A Hacktivity színes, ugyanakkor kifejezetten szakmai programja és a számos érdeklődő azt sugallja, minden rendben van az IT biztonsági képzettség terén, ugyanakkor érdekes ellentmondás tapasztalható ezen a téren. Vajon mennyire rossz a helyzet a hazai IT-oktatás terén hazánkban? Van-e elég képzett szakember? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a Hacktivity rendhagyó kerekasztal-beszélgetésén. 

A Bedő Iván (HVG) vezette kerekasztal-beszélgetésen sok probléma, kérdés felmerült, melyek megpróbálták megvilágítani, mi jelenleg a helyzet Magyarországon az informatikai oktatás, képzettség, munkaerőpiac terén.
 


Buttyán Levente, a CrySyS Lab vezetője és a BME docense egyetlen egyetemi oldalt képviselő szereplőként elmondta, hogy az ipar és az oktatás kapcsolata még mindig hagy kivetnivalót maga után hazánkban: míg az intézmények az ipartól várják a támogatást, addig a másik oldalnak képzett szakemberekre van szüksége. Mint kifejtette: „egymásra várunk”.

 

A képzettség azonban nem feltétlenül egyenlő a diplomával.  Ahogy Antal Lajos, a Deloitte Zrt. kiberbiztonsági üzletágának vezetője elmondta, a tudást nem feltétlenül diplomában mérik, hiszen hiába kerül ki valaki az iskolapadból egy megalapozott elméleti tudással, ha azt a gyakorlatban nem tudja megfelelően alkalmazni.

 

„Amennyi szakembert jelenleg ki tud magából préselni a hazai informatikai oktatás, nem elegendő, nagyon kevés” – mondta. Másrészt szerinte probléma van azzal is, hogy milyen minőség kerül ki az iskolapadokból. Kezd a szakadék egyre nagyobb lenni.

 

Kiderült, hogy a Deloitte IT-biztonsági csapatában dolgozók jelentős része nem rendelkezik diplomával, ők képzik tovább őket: különféle tanfolyamokra, vizsgákra küldik őket. Ez erőforrásigényes feladat, de megéri a befektetett munkát.

 

Az informatika szerinte bizonyos szempontból különlegesnek számít az oktatásban, hiszen egy gyorsan változó és fejlődő területről van szó, a változásokat pedig nagyon nehéz lekövetni oktatási szempontból is. Azonban érdemes lenne az alapoktól indulni, hiszen ugyanolyan fontos a középiskolai speciális informatikai oktatás megléte.

 

Buttyán Levente kifejtette, hogy az együttműködés hiánya figyelhető meg a két terület között. Ez többek között ott érhető tetten, hogy egyes cégek ad-hoc projektre vadásznak embereket mindenféle kooperációs törekvés nélkül, vagy alternatív tanfolyamokkal próbálják elcsábítani a hallgatókat.

 

Jó példák természetesen akadnak, csak egyelőre még kevés ezek száma. Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója például úgy véli, az üzleti és az egyetemi világ között hatalmas mentális szakadék tátong. „Meg kellene értenünk egymást” – mondta.

 

Az alap azonban szerinte is a középiskolában kezdődik. Ha pedig utána az egyetemi oktatás nem elég jó, azt lehet pótolni, a középiskolait azonban nem. Ő maga úgy véli, hogy az egyetemi oktatás támogatása kétélű fegyver, hiszen a jól képzett szakemberek később a konkurenciához is elmehetnek.

 

Találni jó szakembereket, csak kevés van belőlük. Azonban Buttyán Levente álláspontja szerint az egyetem lassan fejlődik, nem lehet egyik napról a másikra átalakítani a tematikát. Bojár Gábor azonban arról beszélt, hogy nem az aktuális tudást kell megtanítani a diákoknak, hanem a tudás megszerzésének képességét.

 

Ragó István, az ERSTE Bank IT biztonsági vezetője a bankszektor képviselőjeként úgy véli, a munkatársakat és ügyfeleket is folyamatosan oktatni kell ezen a téren, fontos a biztonságtudatosságának fejlesztése. Bár külön képzéseket is tartanak, szerinte jóval korábban el kellene kezdeni ezt tanítani, kell, hogy része legyen a képzésnek, megtanítani, hogyan kell biztonságosan közlekedni a kibertérben.
 


Korkép után terápia?

 

Horváth Ádám az IVSZ oktatási munkacsoportjának elnöke hozzátette a felsőoktatási diploma folyamatosan elveszti relevanciáját a munkaerő piacon. Az informatika nagyon rétegzetté vált, melyek nem oktathatóak egyetlen képzési struktúrán belül. Erre a hazai felsőoktatás még nem áll készen. A diverzifikálódás felé kellene elmozdulni.

 

Úgy véli, a bajok forrása sokszor onnan ered, hogy ma már nem a hallgatókat, hanem az oktatásokat „lopják” el az egyetemekről. Kevés a jól képzett egyetemi tanár.

 

Sajnos a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve sokkal kevesebben jelentkeznek informatikára, mint amennyire szükség lenne, és ez nagyban köszönhető a szülőknek is, akik vajmi keveset tudnak az informatikáról, a munkaerő piaci lehetőségekről.

 

Szóval jócskán akad tennivaló mindkét oldalon, és nem lehet csupán az egyik oldalt felelőssé tenni a hiányosságért. Az oktatási intézményeknek lépést kell tartani a trendekkel, irányokkal, munkaerőpiaci elvárásokkal, elszakadni a berögzött irányoktól, azonban az ipar feladata, hogy a kopogtató, befogadásra váró diákok tárt ajtókkal találkozzanak.

Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Átadták az Év Informatikai Vezetője díjat

A hagyományokhoz híven idén is a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) éves konferenciáján, az INFOhajón adták át az Év Informatikai Vezetője díjat, valamint a 35 év alatti informatikai vezetők számára 2016-ban alapított Braun Péter-díjat.

2019. augusztus 30. 17:43

A Fujitsu felveszi a harcot a digitális csalás és kalózkodás ellen

A Fujitsu könnyen kezelhető DocumentFlow csalásellenes webalkalmazása blokklánc-technológiával ellenőrzi bármely digitális fájl vagy tartalom – dokumentum, video- vagy hangfájl, kép vagy szinte bármely alkalmazásból származó állomány – érvényességét. A DocumentFlow a Fujitsu szolgáltatásként nyújtott „Flow” blokklánc portfoliójának új tagja – a számlacsalás elleni védekezést segítő InvoiceFlow alkalmazással együtt.

2019. augusztus 26. 13:59

Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?

Négyéves a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szélessávú szolgáltatásokat összehasonlító portálja, a Szélessáv.net, amely az elmúlt egy évben 211 kihelyezett mérőeszközzel több mint 1,3 millió mérést végzett el. Ezzel kapcsolatban a hatóság egy reprezentatív felméréséből az is kiderült, hogy 2018-ban az internetezők – 58 százaléka – leginkább az otthoni internetes telefonálásra panaszkodott, amit a videotelefonálásra (56%) és az online filmnézésre (52%) vonatkozó elégedetlenség követett.

2019. augusztus 19. 09:35

A Magyar Telekom 2019. második negyedéves eredményei

A Magyar Telekom ma közzétette 2019. második negyedévre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

2019. augusztus 8. 11:32

Új tulajdonosa van a UPC-nek

Sikeresen lezárult a Vodafone Csoport és a Liberty Global közötti tranzakció, melynek köszönhetően a Vodafone Magyarország lett a UPC Magyarország 100%-os tulajdonosa. A két szolgáltató mostantól egy cégcsoportként közösen bővíti gigabit képes szolgáltatásait, hozzájárulva ezáltal Magyarország digitális fejlődéséhez. A Vodafone és a UPC egyelőre különálló vállalatként működnek tovább,  az ügyfeleket pedig változatlanul, az eddig megszokott ügyfélszolgálati csatornákon szolgálja ki.

2019. augusztus 1. 12:20

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Mától rendelhetők az Apple legújabb termékei

Nem omlik össze az ekereskedelem: egy év haladék az erős ügyfélhitelesítésre

2019. szeptember 11. 08:34

A budapesti ITU Telecom World kulcsszava az 5G

2019. szeptember 9. 23:51

Az ESET az egyetlen kihívó a végpontvédelem területén

2019. szeptember 3. 13:26

30 év a hazai KKV vállalkozások fejlesztéséért

2019. szeptember 1. 13:27
online sportfogadás