Itt a reklám, hol a reklám?

Czipperer Dia, 2016. április 12. 16:38

Az elmúlt időszakban a reklámpiac elkezdett reagálni a hirdetésblokkolók egyre növekvő mértékű használatára. Ez a terjedő „trend” ugyanis az oldalak bevételeit csappantja meg, hiszen köztudott, hogy a reklámok képezik a bevételek igen nagy részét. A nyomtatott lapokból nem tudjuk egy installálásra kiiktatni a minket zavaró reklámokat, így hát marad az online médiapiac, amely áldozatul esik a hirdetésblokkolóknak.

Különbség reklám és reklám között

 

Villog, mozog, idegesít – hivatkozik sok felhasználó arra, miért iktatja ki a reklámokat. Nos, valóban vannak olyan display formátumok, melyek nem a legalkalmasabbak egy hírportál nyitó- vagy cikkoldalára, ezen a téren a hirdetőknek is van mit fejlődniük. Meg kell vizsgálniuk, mit „bír el” az adott márkaüzenet, kreatív, és vajon ez mennyire illeszkedik az oldal tematikájába.

 

Éppen ezért egyre népszerűbbek a natív hirdetések, hiszen ezek szinte észrevétlenül épülnek be egy oldal tartalmába, nem bontják meg annak a felépítését. Ezek a visszafogott reklámok a tartalom és a relevancia révén visszafogottabbak keltik fel a fogyasztók figyelmét, mint egy interaktív, egész oldalt betöltő változat. Ezek a felhasználók számára is barátságosabbak, olykor észre sem venni, hogy valóban egy hirdetés közvetíti a márkaüzenetet. A legkedveltebb forma pedig kétségtelenül a videó, hiszen komplett történeteket mesélhetnek el a hirdetők anélkül, hogy nagyon „reklámszagú” lenne.

 

A kulcs tehát abban rejlik, hogy meg kell próbálni a márkaüzenetet összhangba hozni a céloldallal és a fogyasztói preferenciákkal. Nem egyszerű ez, viszont sok kampánynál eleve nem érdemes egyfajta megjelenésben gondolkodni: célcsoportok szerint is érdemes szegmentálni, és megtalálni az arany középutat minden megjelenésnél.

 

A kéréstől a tettekig

 

A legtöbb hirdető úgy próbál védekezni a hirdetésblokkolók használata ellen, hogy ő maga kéri arra fogyasztóit, hogy ne használják a blokkolókat, ezzel támogassák az őket érdeklő és általuk fogyasztott tartalmakat. A Wired például már bevezette a saját hirdetésmentes, előfizetéses modelljét a múlt hónapban, itt a hirdetésekből származó bevételeket az szolgáltatás díja fedezi. A német Bild.de szintén reklámblokkoló ellenes akciót hirdetett még tavaly októberben. A felhasználók eldönthetik, hogy, ahogy ők fogalmaznak, „fehér listára” teszik az oldalt, vagy kifizetik a 2,99 eurós előfizetői díjat, melyért cserébe szinte reklámmentes tartalmat kapnak.

 


Azonban úgy tűnik, akad más megoldás is arra, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A legfrissebb hírek szerint a svéd kiadók és a helyi IAB azt tervezik, hogy nyáron egy hónapig különféle módokon megakadályoznák a reklámblokkolók működését. Ezt az időszakot alaposan megvizsgálnák, az eredményeiket pedig publikálnák is.

 

A cél az, hogy az ország kiadóinak 90%-a megtagadja majd a tartalmaihoz való hozzáférést, ha az adott illető valamilyen blokkolót használ. Lesznek enyhébb módszerek is, például a felhasználó fizethet majd azért, hogy az adott tartalomhoz jusson, illetve egyes tartalomszolgáltatók alacsonyabb minőségű/terjedelmű tartalmat kínálnak majd. A projekt közel sem új keletű, már egy éve tervezik ennek bevezetését, ugyanis gyors ütemben 20%-ról 30%-ra emelkedett a blokkolót használók aránya világszerte.

 

Persze ez csak az érem egyik oldala. A másik oldalon találjuk az okokat. A hirdetések zavaróak, lassítják az oldal betöltődését, és sok esetben nem relevánsak a felhasználók számára. Éppen ezért az is fontos, hogy a piac is átgondolja, merre tovább.

 

A svéd IAB a felhasználói élményt vizsgálva és szem előtt tartva egy LEAN programot hirdetett meg, amely által új kreatív standardokat vezetnének be, melyek sokkal kevesebb erőforrást igényelnének, így az oldalak leterheltségére sem lennének jelentős hatással. Emellett pedig az interaktivitás is ésszerű keretek között maradna, nem zavarva ezzel a fogyasztói élményt. Ez egyben a felhasználókat is abba az irányba terelheti, hogy ne telepítsenek hirdetésblokkolókat.

 

A szigor, és ami mögötte van

 

És hogy a piac miért reagál ilyen hevesen és szigorúan? Nos, nem egészen erről van szó. Ha nincs bevétel, a tartalom előállítás színvonala is csökken. Valójában ma már a legtöbb tartalomszolgáltató tálcán kínálja, vagyis ingyen adja a tartalmat nekünk, a régi előfizetéses modellek megszűnőben vannak. Cserébe csak el kell fogadnunk, hogy a minket érdeklő tartalomhoz reklámok is társulnak.

 

Gondoljunk csak az ingyenes mobilappokra, amelyek a freeware licensz mellé in-app hirdetésekkel teletűzdelve tölthetők le. Itt is sok esetben dönthet úgy a felhasználó, hogy „köszönöm, nem kérek reklámot”. Rendben van, akkor fizess az applikációért, és nem bombázlak reklámokkal. Ha viszont ingyen tartalomra vágysz, viseld a következményeit – szól a fáma.

 

Az eMarketer legfrissebb adatai szerint azonban mobilon még nem olyan jelentős a hirdetésblokkolók használata. Az Egyesült Királyságban 26,8%, az Egyesült Államokban pedig 23,9%-os. Igaz, a felhasználók egy része nem tudja, telepített-e már ilyen programot az eszközére (lásd az alábbi ábrán), viszont mindkét régióban a felhasználók még mindig fele sosem telepített ilyen szoftvert.

 

Franciaországban inkább korcsoportok szerint szegmentálódnak a hirdetésblokkolót használók, inkább a 16-24 és a 25-34 éves korosztályra jellemző ezek használata. Itt azonban már fordul a kocka, ugyanis a fiatalabb korosztály 53%-a aktívan használja ezen szoftverek valamelyikét. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban azonban a nemek szerinti megoszlás figyelhető meg inkább. Az adatok alapján inkább a férfiak használják ezeket 28,6% és 22% arányban.

 

Az elmúlt hat évben több mint kilencszeresére nőtt a hirdetésblokkoló programot használók száma globálisan: míg 2009-ben ez a szám 21, addig 2015-ben 198 millióra rúgott. A Business 2 Community infografikája alapján pedig általánosságban – amely az eMarketer adataiból is tükröződik – jellemzően a férfiak használják, és főként 18-34 év közötti korosztályra jellemző.

 

Az arányok tehát egyre aggasztóbbak, és idővel minden főbb platformot elérhet ez a „trend”. Nos, úgy tűnik, a harc elkezdődött, fel kell kötni a gatyát. Minderre reagálva pedig az online médiapiacon szépen lassan visszatérhetnek a régi, előfizetéses modellek, ugyanis a kiadóknak, tartalomszolgáltatóknak lépniük kell, ha gátat akarnak szabni a hirdetésblokkolók terjedésének.

 

A témáról bővebben az Adserver Blogon olvashattok.

 

Kép: adweek.com, npr.org

 

Források:

http://www.emarketer.com/Article.aspx?R=1013730

http://www.business2community.com/infographics/ad-blocking-rise-statistics-trends-01435073#Vq6vUlTAPPlB8UFq.97

http://www.emarketer.com/Article/Ad-Blocking-Will-Push-Native-Advertising-Ahead-2016/1013437

http://www.wired.com/2016/03/heres-how-that-adblocker-youre-using-makes-money/

https://www.mediapiac.com/marketing/A-kiadok-blokkolnak-a-reklamblokkolokat/21426/

http://digiday.com/publishers/2016yearinpreview-ad-blocking-debate-gets-bigger-advertising/

Hirek.com - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Átadták az Év Informatikai Vezetője díjat

A hagyományokhoz híven idén is a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) éves konferenciáján, az INFOhajón adták át az Év Informatikai Vezetője díjat, valamint a 35 év alatti informatikai vezetők számára 2016-ban alapított Braun Péter-díjat.

2019. augusztus 30. 17:43

A Fujitsu felveszi a harcot a digitális csalás és kalózkodás ellen

A Fujitsu könnyen kezelhető DocumentFlow csalásellenes webalkalmazása blokklánc-technológiával ellenőrzi bármely digitális fájl vagy tartalom – dokumentum, video- vagy hangfájl, kép vagy szinte bármely alkalmazásból származó állomány – érvényességét. A DocumentFlow a Fujitsu szolgáltatásként nyújtott „Flow” blokklánc portfoliójának új tagja – a számlacsalás elleni védekezést segítő InvoiceFlow alkalmazással együtt.

2019. augusztus 26. 13:59

Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?

Négyéves a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szélessávú szolgáltatásokat összehasonlító portálja, a Szélessáv.net, amely az elmúlt egy évben 211 kihelyezett mérőeszközzel több mint 1,3 millió mérést végzett el. Ezzel kapcsolatban a hatóság egy reprezentatív felméréséből az is kiderült, hogy 2018-ban az internetezők – 58 százaléka – leginkább az otthoni internetes telefonálásra panaszkodott, amit a videotelefonálásra (56%) és az online filmnézésre (52%) vonatkozó elégedetlenség követett.

2019. augusztus 19. 09:35

A Magyar Telekom 2019. második negyedéves eredményei

A Magyar Telekom ma közzétette 2019. második negyedévre vonatkozó Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerinti konszolidált pénzügyi eredményeit.

2019. augusztus 8. 11:32

Új tulajdonosa van a UPC-nek

Sikeresen lezárult a Vodafone Csoport és a Liberty Global közötti tranzakció, melynek köszönhetően a Vodafone Magyarország lett a UPC Magyarország 100%-os tulajdonosa. A két szolgáltató mostantól egy cégcsoportként közösen bővíti gigabit képes szolgáltatásait, hozzájárulva ezáltal Magyarország digitális fejlődéséhez. A Vodafone és a UPC egyelőre különálló vállalatként működnek tovább,  az ügyfeleket pedig változatlanul, az eddig megszokott ügyfélszolgálati csatornákon szolgálja ki.

2019. augusztus 1. 12:20

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Mától rendelhetők az Apple legújabb termékei

Nem omlik össze az ekereskedelem: egy év haladék az erős ügyfélhitelesítésre

2019. szeptember 11. 08:34

A budapesti ITU Telecom World kulcsszava az 5G

2019. szeptember 9. 23:51

Az ESET az egyetlen kihívó a végpontvédelem területén

2019. szeptember 3. 13:26

30 év a hazai KKV vállalkozások fejlesztéséért

2019. szeptember 1. 13:27
online sportfogadás