Az NMHH-t igazolja az uniós bíróság döntése a Telenor ügyében
Az Európai Unió Bírósága a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogértelmezését osztva iránymutató döntést hozott az uniós, nyílt internetre vonatkozó szabályok értelmezéséről. A Fővárosi Törvényszék azután fordult az EU legfőbb bírói fórumához, miután a Telenor Magyarország Zrt. az NMHH két, 2017-ben született elmarasztaló döntésével szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálatot.
Az uniós bíróság az előzetes döntéshozatali eljárásban az NMHH álláspontját osztotta és kimondta: nem felel meg a hálózatsemlegességi előírásoknak, ha a szolgáltatók bizonyos alkalmazások és szolgáltatások használatához korlátlan adatkeretet biztosítanak, és ezek elérését korlátozás nélkül biztosítják akkor is, ha a többi internetes tartalom a díjcsomagban foglalt adatkeret kimerülése miatt már nem, vagy csak lassítva érhető el.
Az NMHH üdvözli az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatát, és biztos abban, hogy ennek alapján a Fővárosi Törvényszék előtt is hamarosan lezárulhatnak a Telenor által kezdeményezett eljárások. Az uniós bíróság döntése hosszú távon abból a szempontból is fontos, hogy a magyar bíróságnak – és a többi tagállam bíróságainak is – más, tartalmilag hasonló ügyekben is az EU-s határozat alapján kell majd döntenie. Ezért a most született döntés várhatóan hosszabb időre meghatározza majd mind a szolgáltatók, mind a hatóságok jogértelmezését.
Az NMHH 2017-ben kötelezte a Telenort az egyes internetes forgalmak közötti megkülönböztetés megszüntetésére, mivel a szolgáltató a MyChat és MyMusic kiegészítő adatcsomagjaiban az uniós rendelettel ellentétesen, tisztán kereskedelmi alapon különböztette meg a csomagban szereplő és az azon kívüli csevegő, zenei és közösségi alkalmazásokat. A csomagok feltételei szerint a kiemelt alkalmazások használatához kötődő adatforgalmat a szolgáltató nem vonta le az előfizető általános adatforgalmi keretéből – ezt nevezzük nullás díjszabásnak – és az alkalmazások korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradtak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már elfogyott, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni. A cég a hatóság döntései ellen két keresetet indított a Fővárosi Törvényszéken, amely aztán előzetes döntéshozatalért fordult az EU-s bírósághoz a vonatkozó jogszabályok értelmezését kérve.
Az uniós bíróság döntésének részletei
Az uniós bíróság szerint egyrészt a végfelhasználók jogainak korlátozását jelenthetik az olyan csomagok, ahol kombinálják a „nullás díjszabást" és azokat az intézkedéseket, amelyek az egyéb szolgálatások és alkalmazások forgalmát blokkolják vagy lassítják. Ez ugyanis a kiemelt alkalmazások és szolgáltatások használatát fokozza, míg a többi alkalmazás használatát csökkenti, ellehetetleníti. A nyílt internetre vonatkozó szabályok a végfelhasználók védelme körében a fogyasztókon túl a tartalomszolgáltatókat is védik – így például a közösségi és zenei oldalak üzemeltetőit vagy a különféle alkalmazások fejlesztőit is.
Másrészt az uniós bíróság szerint egyértelműen sérti a forgalommal kapcsolatos, egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód általános kötelezettségét az a gyakorlat, hogy egyes alkalmazások – objektív jogi kötelezettség vagy műszaki ok nélkül, pusztán kereskedelmi megfontolásból – korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradnak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már kimerült, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni.
Kapcsolódó cikkek
- Az NMHH elnöke megtartotta a májusban elmaradt Dr. Magyari Endre-díj átadóját
- Újra pályázható lesz a Budapest 92,9 MHz frekvencia
- Lerakták az NMHH Visegrádi utcai műszaki épületbővítésének alapkövét
- A hírmegosztásban int óvatosságra az NMHH szeptemberi kampánya
- Közel 75 millió forintos támogatás rádiós műsorgyártásra
- NMHH-felmérés: jól teljesítenek a hazai hírközlési hálózatok a felhasználók szerint
- Médiatanács: magyar–cseh együttműködés a Film Café és a Comedy Central médiafelügyeletében
- Túl a mélyponton a tévés reklámpiac
- NMHH-felmérés: csökken a hagyományos média fogyasztóinak aránya az internethez képest
- Médiatanács: Tovább szólhat Cegléden a Mária Rádió
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Műszaki-informatikai fejlesztés Szombathelyen
Az ELTE „EFOP-3.6.1-16-2016-00023 azonosító számú, Kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósítása az Eötvös Loránd Tudományegyetem szombathelyi kampuszán" projektje az informatikai és a természettudományi területeken az ELTE budapesti és szombathelyi adottságainak, erőforrásainak, kapacitásainak és lehetőségeinek figyelembe vételével – minden ottani előzmény nélkül – létrehozott és beindított egy jelentős kutatás-fejlesztési és oktatási fejlesztést Szombathelyen.
Egyre több e-autót használnak a magyarok
Az egyik legmodernebb és leginnovatívabb elektromos autó, a Volkswagen ID.3 is bekerült az E.ON Hungária Csoport e-flottájába, jelentette be közös sajtótájékoztatón az energiavállalat, a Porsche Hungaria és Mercarius Flottakezelő. Az e-mobilitásban aktív vállalatok vezetői arra számítanak, hogy az elektromos autók térnyerése az idén is folytatódik.
A Check Point kibővíti egységes felhő-biztonsági platformját
A Check Point Software Technologies Ltd. az új CloudGuard Application Security (AppSec) teljes mértékben automatizált webalkalmazás és API védelmi megoldás bejelentésével bővítette egységesített CloudGuard Cloud Native Security platformjának képességeit.
A Fujitsu és az UNICEF közösen küzd a gyermekek jogaiért
A Fujitsu részt vesz a UNICEF globális kísérleti projektjében, amelynek célja a gyermekek jogainak védelmét és érvényesítését szolgáló szemléletek megismerése és finomítása egy olyan a világban, ahol egyre általánosabbá válik a mesterséges intelligencia használata. A Fujitsu egy Finnországban már működő MI-rendszerben alkalmazza a UNICEF mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatását, és osztja meg első kézből szerzett gyakorlati tapasztalatait az iránymutatás jövőbeni verzióinak tökéletesítéséhez. A projekt célja, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak és a kormányoknak a gyermekek érdekeit lehető legjobban szolgáló jövőbeni MI-megoldások bevezetéséhez.