A magyar dolgozók fele nem kap béren kívüli juttatást
Magyarországon a SZÉP-kártya és a rugalmas munkaidő a leggyakoribb béren kívüli juttatás, ezzel szemben a munkavállalók a 13. havi fizetésnek és inflációkövető bérkompenzációnak örülnének a legjobban – derült ki a DreamJobs és a foodpanda friss kutatásából.
A legtöbb extra juttatáshoz a multiknál és az IT szektorban lehet hozzájutni, a legkisebb figyelmet pedig az egészségmegőrzéshez kapcsolódó juttatásokra fordítják a cégek. Kihívást fog jelenteni az otthoni munkavégzéshez köthető magasabb rezsiköltség, de erre, valamint az étkezés támogatására, a bérek rendezésére és az egészségügyi témára nagyobb figyelmet szentelnek 2023-ban a vállalatok.
A fennálló gazdasági környezet és az egyre inkább tapasztalható munkaerő-vándorlás időszakában a vállalatok már nem tudnak pusztán a versenyképes fizetés és hibrid munkarend ígéretével dolgozókat megtartani és toborozni. A munkavállalók döntéseit és megélhetését ugyanis jelentősen befolyásolják a munkabéren kívül kapható juttatások mértéke és azok pénzben kifejezhető értéke – ez derült ki a DreamJobs állásportál és a foodpanda közös kutatásában, melyben az érintetteket kérdezték – munkáltatói és alkalmazotti oldalról – a magyarországi munkahelyeken elérhető béren felüli juttatásokról.
Tarol a SZÉP-kártya, hoppon marad az egészség
A felmérés alapján az 5 legnépszerűbb juttatás, amit ma Magyarországon kaphat egy alkalmazott, a SZÉP-kártya, a rugalmas munkaidő és a bónusz biztosítása, valamint a képzések és a tömegközlekedés támogatása. A megkérdezettek ezzel szemben legjobban a 13. havi fizetésnek, az inflációkövető bérkompenzációnak és a magánegészségügyi ellátáshoz való hozzáférésnek örülnének.
Az egészségmegőrzéshez köthető extrák amúgy is a legelhanyagoltabb területnek bizonyultak: az 500 fő feletti cégméretnél jelennek csak meg, nagyobb részt az említett magánegészségügyi ellátás (50%), egészség-, élet- és balesetbiztosítás (25%) és egészségpénztári hozzájárulás (20%) formájában, máshol a dolgozók mindössze 10-15%-a számíthat legfeljebb masszázsra, jógaórára vagy gyümölcsnapra a munkahelyén.
A kutatásban résztvevők háromnegyede egyébként nem elégedett a jelenlegi munkahelyén kapható béren kívüli juttatások mennyiségével és értékével, amit a fentieken túl magyarázhat az is, hogy a felmérés szerint a magyar munkahelyek közel felénél (46%) nem áll rendelkezésre semmilyen jövedelmen kívüli kiegészítés.
A multinál dolgozók és az IT-sok járnak a legjobban
Ahogy az az egészséghez kapcsolódó béren kívüli juttatásoknál is jól látszik, ha extra juttatásokról van szó, akkor az ötszáz, még inkább az ezernél több embert foglalkoztató cégek a legnagyvonalúbbak. Az itt dolgozók üzemanyag-támogatásban, kultúra- és sportutalványokban részesülnek, de nem ritka az óvodai és iskolakezdési, valamint gyermekszületési támogatás vagy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás sem.
Szakmákat tekintve egyértelműen az IT-soknak van a legjobb dolguk: ők a rugalmas munkaidő mellett plusz szabadnapokkal is számolhatnak, idegennyelv-oktatásban és képzésekben részesülhetnek, a sporton túl dolgozói jólétet szolgáló juttatások, pl. masszázs jár nekik, és home office esetén sok esetben még a rezsiköltségbe is beszállnak a munkáltatók.
Növekvő home office költségek
A válaszadók 65%-a már most részben vagy teljes egészében otthonából dolgozik, ráadásul ez az arány a hideg időjárás beköszöntével tovább nőhet. Jogosan fogalmazhatta meg ezért a megkérdezettek kétharmada azt az elvárást, hogy a munkáltató fedezze az otthoni rezsiköltségek egy részét, továbbá a munkaállomás ergonomikus kialakításában is számítanának munkahelyükre.
Kávé, üdítő, gyümölcs – már másra éhesek a munkavállalók
A legtöbb cég (több mint 60%) biztosít szűrt/ballonos vizet és kávét az irodában dolgozóknak, de ezek annyira gyakoriak, hogy szinte már juttatásnak sem tekintik a munkavállalók; így arra sem feltétlenül alkalmasak, hogy a toborzásban vagy a megtartásban szerepük legyen.
Ingyenes meleg étkezést csak a válaszadók 3,7%-a kap, és étkezési hozzájárulásnak is csak 7,3% örülhet. Pedig a válaszokból az derül ki, hogy a munkavállalók kétharmada örülne neki, ha munkáltatója irodai munkavégzés esetén ingyenes meleg étkezéssel, vagy otthoni munkavégzés esetén például ételrendelős platformokon felhasználható étkezési támogatással gondoskodna az ebédjéről.
Égető problémákat támogatnak a cégek 2023-ban
A kutatásból kiderült, hogy 10-ből 8 munkavállaló népszerűbbek tartja azt a munkáltatót, ahol van béren kívüli juttatás, ezt a vállalati oldalról is megerősítették a kitöltők. Ennél is beszédesebb azonban, hogy a megkérdezettek 30%-a váltana, további 45%-a fontolóra venné a munkahelyváltást, ha egy másik cégnél magasabb színvonalúak és értékűek lennének a béren kívüli juttatások.
Jó hír, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok közel fele fog bevezetni új juttatásokat 2023-ban, ráadásul a döntéshozók kezdenek a legégetőbb területekre koncentrálni, mint például a rezsiköltségek ellensúlyozása, az étkezés támogatása, az inflációkövető bérkompenzáció kialakítása és az egészségbiztosítás, valamint a magánegészségügyi ellátás biztosítása.
A munkavállalói juttatások kialakításánál az egyik legfontosabb tényező a kölcsönösség. Célszerű kilépni abból a bevett szokásból, hogy “tudjuk, mire van szüksége a dolgozóinknak”, és folyamatosan aktívan kikérni a véleményüket, monitorozni az igénybe vett szolgáltatások felhasználását. A kutatásban közreműködő foodpanda is ezen elv mentén segít kialakítani a dolgozói juttatásokat, folyamatosan finomítva és akár felülvizsgálva is a rendszert.
A kutatás háttere:
A DreamJobs az idén 6. alkalommal megrendezett Szerethető Munkahelyek versenyének keretein belül vizsgálta a foodpandával közösen indított online kutatási felületen a hazai munkavállalók és munkáltatók attitűdjét a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. Az adatfelvételre 2022. augusztus 31. és szeptember 12. között került sor. A kutatás nem reprezentatív a teljes lakosságra nézve, ugyanakkor alkalmas a foglalkoztatók és az irodai dolgozók véleményének feltérképezésére. A 2022-es Szerethető Munkahelyek verseny egyik fő támogatója a foodpanda, a konferenciával egybekötött díjátadóra 2022. november 17-én kerül sor.
Kapcsolódó cikkek
- A pandémia felturbózta a home office és az automatizáció forradalmát hazánkban
- Ideje kikapcsolni: testi-lelki betegségeket előzhet meg a nyári digitális detox
- A vásárlók ötöde egyáltalán nem foglalkozik a biztonsági kérdésekkel
- Nem feltétlenül a fizetés miatt mond fel egy munkavállaló
- Elégedettebbek a magyarok a digitális munkahelyeken
- A dolgozót és a céget is megbetegítheti a rosszul berendezett iroda
- A plafont súrolja a hazai okostelefon-használat
- 300 informatikai munkahelyet hoz Magyarországra az ALDI
- Négyszer annyian rendelnek házhoz a kedvenceknek
- A közösségi média dezinformációi mindannyiunk jövőjét veszélyeztetik
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Új korszak az elektromobilitásban
A Maserati „Folgore Day” névre keresztelt nagyszabású eseményén mutatta be első 100%-ban elektromos kabrióját, a GranCabrio Folgore-t, melyet az úgynevezett „IT TURNS YOU ON” kampánnyal népszerűsítenek, az olasz művész, Damiano David szerepelésével. A modenai székhelyű márka fennállásának 110. évfordulóján a szigonyos márka ismertette ambiciózus céljait az elektromos átállás terén, valamint lerántotta a leplet TRIDENTE elektromos motorcsónakjáról is.
Mesterséges intelligenciával készítik össze az Unilever B2C webshopjának rendeléseit
Közel 800 cikkszámot kezel, illetve mesterséges intelligenciával ellátott eszközökkel végzi a komissiózási feladatokat a Waberer’s Csoport leányvállalata, a WSZL az Unilever Magyarország Unishop elnevezésű B2C webshopjában. Az új megbízásnak köszönhetően a Waberer’s eddigi tevékenysége bővült és egy 14.500 négyzetméteres raktári terület kezelése mellett immár az Unishop raktárlogisztikai és fullfilment kiszolgálását is végzi.
Terjednek az alacsony kódú technológiák
Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról és a szakértők máris a vészharangokat kongatták. A fordulatot a legtöbben a mesterséges intelligencia számlájára írják, ugyanakkor egyre nagyobb szeletet hasítanak a piacból a low-code platformok is. Ezekkel minimális kézi kódolással fejleszthetünk gyorsan és hatékonyan, miközben rugalmasan alkalmazkodhatunk a változó igényekhez és egyszerűen hangolhatjuk össze az üzleti és technológiai szempontokat.