Prim Hírek

Valahol mindenkinek el kell kezdeni - ez lehetne a HP megalapításának mottója, hiszen ha megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 63 év alatt hogyan lett a világ legnagyobb cégeinek egyike, akkor azt kell mondanunk: még sok olyan garázsra lenne szükség, mint ahol Bill Hewlett és Dave Packard a vállalatot 1939-ben megalapította Kalifornia állam ma már műemlékké nyilvánított helyén.

A HP első terméke egy hangfelvevő készülékek tesztelésére használt elektronikai eszköz, egy hangoszcillátor volt, amely sok tekintetben áttörést hozott. De nemcsak a cég első terméke volt különleges, hanem David Packard menedzseri koncepciója is, a "sétáló menedzser" (Management by Walking Around, MBWA) elve. A HP még az 1940-es években, tehát az alapítást követően azonnal bevezette az úgynevezett "nyitott ajtók politikáját", amely azt volt hivatott biztosítani, hogy a menedzsment bármely beosztású munkatárs számára elérhető, nyitott és fogékony legyen. A cég célkitűzéseit ugyanakkor egy kicsit később, 1957-ben vetették papírra.

1951-ben a HP máris újabb világújdonsággal rukkolt elő, nagy sebességű frekvenciaszámlálót fejlesztett ki, amellyel sikerült jelentősen csökkenteni a nagy frekvenciák pontos méréséhez szükséges időt.

1958-ban alakult ki a divízióstruktúra és a részlegenkénti nyereségelszámolási rendszer. Minden termékcsoport önellátó szervezetté alakult át, önálló feladatuk saját termékeik fejlesztése, gyártása és értékesítése lett. Hogy biztosítsák a gyorsaságot, ha egy részleg 1500 fősnél nagyobbra nőtt, automatikusan két önálló egységre osztódott.

1959-ben vált a HP globális vállalattá, gyárat nyitott a németországi Böblingenben, és megnyitotta európai központját a svájci Genfben is. Ekkor már több mint 120 országban tartott fenn irodát. A vállalat elsőként dolgozott ki sikeres profitmegosztási programot, amelyet azonnal be is vezetett: a részvényvásárlási program a HP alkalmazotti juttatáscsomagjának része lett.

1966-ban alakult meg a vállalat központi kutatóintézete, a HP Laboratories, amely később a világ vezető vállalati kutatóközpontjainak egyikévé vált.

1968-ban a világ első elektronikus asztali számológépének bemutatásával szereztek hírnevet a cég fejlesztői. Ez a programozható asztali számológép integrált áramkörök és lemezegységek nélkül működött, a programokat mágneskártyán tárolták. Ugyanebben az évben decentralizációt hajtottak végre, így a döntéshozás a vállalat alelnökeitől átkerült a csoportok vezérigazgatóihoz.

A világ első tudományos kéziszámológépének 1972-es bemutatása is a Hewlett-Packard nevéhez köthető. A vállalat ezekben az években kezdett az üzleti számítástechnika felé is terjeszkedni. Tíz évvel később már az első asztali mainframe-számítógépet mutatta be az addigra már nagy múltú és hírű cég.

1984-ben újabb világújdonsággal lepte meg a piacot, ekkor tört be tintasugaras és lézerprintereivel a nyomtatópiacra is. Ekkor mutatták be a HP LaserJet készüléket, amely a világ legelterjedtebb asztali lézernyomtatójává - és a HP történetének legsikeresebb termékévé - vált. 1999 közepéig sikerült több mint 35 millió ilyen típusú készüléket értékesíteniük.

1985-ben a HP Precision Architecture néven mutatta be a számítógéprendszerek új családját, amely a piacon elsőként használta a CISC-t (Complex Instruction-Set Computing - komplex parancskészletű számítástechnika) leváltó RISC (Reduced Instruction-Set Computing - csökkentett parancskészletű számítástechnika) architektúrát. A HP természetesen 1985-ben is tovább terjeszkedett, ekkor alakította meg Kína első hight-tech vegyes vállalatát, a China Hewlett-Packardot (CHP).

Az 1990-es években egy másik újdonságuk az egészségügyben dolgozók életét könnyítette meg, a cég echokardiográf-fejlesztése lehetővé tette az érintés nélküli kardiológiai vizsgálatokat. A berendezéssel a szívspecialisták az ultrahanghullámok feldolgozásával végezhetik el a kvantitatív szívritmuselemzést.

A HP és az Intel 1994-től együttműködött az egységes 64 bites mikroprocesszor-architektúra kifejlesztésében. A HP ekkor Pavilion PC fantázianéven rendkívül sikeres otthoni személyi számítógépeket is forgalmazni kezdett.

1994 óta fokozatosan világszerte a távmunkát kezdték előnyben részesíteni kirendeltségeiknél, miáltal a munkatársak otthonról is dolgozhatnak, vagy bejelentkezhetnek a belső hálózatra a távoli HP-irodákból. A cég számára állítólag ennek előnye azonnal megmutatkozott, a kisebb irodahelyiség-szükséglet mellett javultak a munkatárs-megtartási mutatók is, ráadásul ezáltal meg tudták őket kímélni a fölösleges utazgatástól és az ezzel járó kellemetlenségektől. A HP intranetje a világ legnagyobb belső hálózati rendszere, amely összeköti a földrajzilag távoli szervezeteket is.

A terjeszkedés azóta sem állt meg, 2002 májusában például Jugoszláviában is kirendeltséget nyitottak.

Rossz hír viszont, hogy az új Hewlett-Packard, a Compaqkal való közelmúltbeli egyesülés után létrejött óriáscég már 2002 nyarán megkezdi mintegy 15 ezer dolgozójának elbocsátását, amit Carly Fiorina vezérigazgató is megerősített. A 10 százalékos létszámleépítésre már a következő hat-kilenc hónapban sor kerül - mondta. Mindezt költségmegtakarítási szándékra hivatkozva teszik. Az új HP a személyi számítógépek piacán ugyanakkor megelőzi a Dell Computert, és vezető szerepét a nyomtatók piacán is tovább kívánja erősíteni. A tervek szerint a Hewlett-Packard az IBM és az Electronic Data Systems után a harmadik legnagyobb számítógép-szolgáltató lesz.

A cég a világ teljes informatikai piacának 7, míg Magyarországon 16 százalékát tudhatja magáénak. Ez a mutató az asztali PC-k tekintetében 21, illetve 27, a hordozható eszközöknél 15 és 36 százalékos. A tintasugaras nyomtatóknál 43 és 61, míg a lézernyomtatók esetében 45 és 65 százalékos. Nem kevésbé erős az Intel-szerverek terén szerzett részarány, amely világméretekben 33, Magyarországon pedig 46 százalékot mutat. A Unix-szerverek terén 28 és 48, míg a tárolóknál 26 és 39 százalékos az induló részesedés.

A legtöbb tennivaló nemzetközi szinten a szolgáltatások terén lesz, ahol jelenleg a harmadik helyezésre elég az összesített eredmény, míg Magyarországon jelentősen, a második helyezetthez képest majdnem kétszeres részesedéssel vezet az új HP. A Hewlett-Packard Magyarországon több mint húsz éve van jelen, 1987-ben nyílt meg a budapesti képviseleti iroda. Az egyesülés előtt a cég itthon több mint 100 főt foglalkoztatott, forgalma már az 1998-as pénzügyi évben is meghaladta a 80 millió dollárt.

Piteüzletből a tőzsdére

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy houstoni pitekereskedés, egy, a boltban kutyafuttában papírra vetett üzleti terv, három menedzser és a zsebükben ezer-ezer dollár. 1982-ben járunk - ezek a Compaq cég alapításának kellékei.

A Compaq története legalább olyan különlegesen indult, mint riválisaié, ha nem érdekesebben. Húsz esztendővel ezelőtt a három alapító, a korábban a Texas Instrumentsnek dolgozó Rod Canion, Jim Harris és Bill Murto egy papírgalacsinon vázolta fel a jövőben felállítandó cég üzleti tervét Houstonban. A későbbi alapítók megosztották elképzeléseiket egy "high-techre" szakosodott kockázati befektető vállalat elnökével, Ben Rosennel is, aki akkoriban a Sevin-Rosen Partnerts első embere volt. A trió nagy hatást gyakorolt a tőkés befektetőkre, és kölcsönösen egyetértettek abban, hogy ötletükre alapozva érdemes lenne vállalatot alapítani. Még ugyanabban az évben megszületett a Compaq - a név a "Computer" és "Quality" ötvözetéből származik.

A cég elsőként egy olyan hordozható számítógéppel rukkolt elő, amely képes volt valamennyi IBM-PC-re kifejlesztett szoftveralkalmazás futtatására is. Az új, innovatív fejlesztés nagy előnye volt, hogy miközben megőrizte kompatibilitását a meglévő szabvánnyal, a készüléket mégis szállítani lehetett. Ben Rosen egyébként egészen 2000 szeptemberéig a Compaq igazgatótanácsának elnöki tisztségét is betöltötte. Ezt követően Michael Capellast, a Compaq CEO-ját (elnök-vezérigazgatóját) választották egyhangúlag erre a posztra.

A Compaq már az alapítás utáni első évben, 1983-ban komoly hírnevet szerzett magának, ebben az esztendőben például mintegy 53 000 hordozható PC-t tudott értékesíteni.

1984-ben már az Amerikai Egyesült Államok üzleti életét is sikerült megbolygatniuk, amikor amerikai szemmel nézve is rekordnak számító bevételt értek el, mintegy 111,2 millió dollárt. Tavasszal már Európát is elérte a "Compaq-láz": áprilisban mutatták be a Compaq személyi számítógépeit az öreg kontinensen, és a Deskpro márkanevű asztali számítógép is ekkor debütált.

1985-ben már mintegy 329 millió dollárnyi bevétel szerepelt a vállalat éves jelentésében, amely iparági rekordnak számított. Év végén megkezdődött a cég értékpapírjaival történő kereskedés a New York-i tőzsdén, s a cég központja azóta Houstonban van.

1986-ban, a harmadik éves eredményeket nyilvánosságra hozva kiderült, hogy a cég 503,9 millió dolláros bevétellel az amerikai vállalatok versenyében az első helyezést érte el. Hihetetlenül hamar, már áprilisban felkerültek a Fortune 500-as listára, s abban az évben értékesítették az ötszázezredik PC-t. Októberben a cég már Szingapúrban is terjeszkedett, ekkor nyitották meg a vállalat nyomtatottáramkör-összeszerelő műhelyét.

Egy évvel később már az egymilliomodik személyi számítógép értékesítésén is túl voltak, s már Skóciában is működött egy összeszerelő-üzem.

1989-ben (alig 7 évvel az alapítás után) a Compaq olyan meghatározó cégeket utasított maga mögé, mint az Apple és az Olivetti, s a PC-üzletben második helyezést ért el. Az október és a november sem telhetett el újdonságok bejelentése nélkül, ekkor jelent meg az első szerver, a Compaq Systempro.

1990-ben Németországban és Norvégiában is irodát nyitott a cég.

1991-ben a menedzsment kissé átalakult, a német Eckhard Pfeiffert nevezték ki vezérigazgatónak. Ugyanebben az esztendőben jelent meg a Compaq Japánban, bemutatták az első moduláris PC-t, a Compaq Deskpro/M családot. Ekkor jelentették be, hogy Eckhard Pfeiffer váltja fel Rod Canion elnök-vezérigazgatót. Újdonság volt a VAR program bejelentése, és nyilvánosságra hozták, hogy a cég megállapodott a TechData és a Merisel vállalattal a disztribútori feladatokról.

Egy évvel később került piacra az első olcsó PC-kategóriájú család, a ProLinea, valamint a Contura. A Compaq 1992 szeptemberében nyomtatókkal kezdett foglalkozni, év végén pedig bejelentette, hogy valamennyi PC-jére hároméves garanciát vállal, és 24 órás technikai ügyfélszolgálatot biztosít.

1993-ban szállították az első Pentium processzorral szerelt számítógépet. Bejelentették, hogy a cég PC-divíziója két üzletágra oszlik, az asztali PC-k és a notebook-PC-k csoportjára. Ekkor hozták ki a Compaq "toronygépeit", a Presariót és a Prolineát - és megszüntették a nyomtatóüzletágat.

1994-ben több mint 50 millió dolláros fejlesztést hajtottak végre a cég szingapúri gyárában, tovább növelték a houstoni üzem méretét, és Brazíliában is gyárat nyitottak.

1995-ben a PC-piacon további sikereket értek el. Gyárat nyitottak Kínában, és megvették a NetWorth nevű céget, hogy az internetes üzletágban és a hálózati eszközök piacán is erősítsenek.

1996-ban 120 megabájtos floppymeghajtót mutattak be.

1997-ben több cégfelvásárlásba is belefogtak. Áprilisban megvették a Microcom kommunikációs vállalatot, és augusztusban felvásárolták a Tandem Computert. Ebben az esztendőben jelentették be a TFT-500-as sík képernyős monitort.

1998-ban a Forbes Magazin az 1997-es év vállalkozása címmel illette a Compaqot, amely időközben számos egyéb kitüntetés, díj tulajdonosa lett, a Cadalyst magazin például az iparág legjobb képernyőinek titulálta a cég monitorjait. 1998 júniusában jelentették be az iparág addigi legnagyobb felvásárlását: a Compaq ekkor tett szert a Digital cégre. Ennek köszönhetően jött létre a világ második legnagyobb számítógépes vállalata. Szeptemberben még az AltaVista.com domainnevet is sikerült megszerezniük, s egyúttal számos újítást hajtottak végre az ismert keresőroboton.

A cég 1999-ben egyre inkább az internetes üzletágra kezdett koncentrálni, megalapította az AltaVista Companyt, és a Compaq.com internetoldalon megkezdődött az e-kereskedelem. Felvásárolták a Shopping.com domaint is. Áprilisban Benjamin Rosen, Eckhard Pfeiffer és Earl Mason bejelentette visszavonulását - júniusban a "jó öreg" Michael D. Capellast nevezték ki elnök-vezérigazgatónak.

A Compaq 2000-ben mutatta be az 1 gigahertzes processzorral szerelt Presario internet-PC-t, és bejelentette az iPAQ zsebgépeket is. A Microsoft a céget az év partnerének titulálta, és Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is elismerően szólt a minőségi számítógépek gyártójáról.

2001 szeptemberében a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy a HP és a Compaq hamarosan egyesül. A hosszú, belső vitáktól sem mentes folyamat végére 2002-ben, a Compaq alapításának 20. évfordulójának évében került pont. Az éppen serdülőkorába lépő óriáscég ezentúl a Hewlett-Packard-birodalom részét képezi. A HPQ-t hivatalosan 2002. május 7-én jelentették be.

(A Compaq magyarországi irodáját 1990-ben alapították. A honi leányvállalat 2000-ben 285 fős alkalmazotti gárdával működött.)

Nomen est omen

A Digital Equipment Corporation, ismertebb nevén DEC 1957-ben alakult meg - igaz, akkoriban még a Digital Computer Corporation nevet viselte. A cég 3 alkalmazottal indult Maynardban, egy Massachusetts-beli textilmalomban, de körülbelül 40 éves működése során a világ legsikeresebb vállalkozásainak egyikévé fejlődött, olyannyira, hogy 1998-ban a Compaq elég vonzónak találta ahhoz, hogy a két óriásvállalat egyesüljön.

A DEC történetének első 35 éve teljes egészében alapítója, Ken Olsen nevéhez köthető, akit a Fortune magazin annak idején az "Amerika legsikeresebb vállalkozója" címmel is illetett. Egy olyan iparágban, ahol a személycserék szinte mindennaposak, meglepő teljesítmény, hogy ilyen hosszú ideig sikerült cége élén maradnia, de az is elismerésre méltó, hogy a DEC négy évtizeden át sikeres tudott lenni.

A DEC alapítása előtt Ken Olsen és Harlan Andersen mérnökként dolgozott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Lincoln Laboratoryjában, ahol éveken át ténykedtek nagy mainframe-számítógépek fejlesztésén. Olsen összekötőként munkálkodott az MIT és az IBM között, s eközben jutott arra az elhatározásra, hogy számítógépeket épít - szentül meg volt győződve róla, hogy képes lesz az IBM gépeinél is jobb készülékeket gyártani.

Olsen és Andersen azonban nem sok tapasztalattal rendelkezett az üzleti életben. A Digital beindításához mintegy 70 000 dollárra volt szükségük, ehhez azonban kénytelenek voltak segítséget kérni az ARD (American Research & Development) kockázati befektetőtől. Az ARD ugyan hajlandó volt kölcsönt folyósítani, de kikötötte, hogy ezáltal hetvenszázalékos részesedést szerez a számítógépes cégben, és az ARD első embere, Georges Doriot tábornok valamennyi üzleti ügyben tanácsadói szerepet kap. Így lett az elkövetkező harminc esztendőben Doriot Ken Olsen mentora, tanácsadója s egyben a DEC sikereinek egyik kulcsfigurája. Doriot egyik első tanácsában azt szorgalmazta, hogy az akkoriban még kis "cégecske" egyelőre csak nyomtatott áramköri modulok készítésével foglalkozzon, tehát ne teljes számítógép-konfigurációkat gyártson, és nevezzék át a Digital Computer Corporationt Digital Equipment Companyre. A cég 1957. augusztusi maynardi nyitásakor tehát elektronikai vállalatként indult.

Az 1960-as években azonban mégis elkezdtek teljes számítógépek értékesítésével kísérletezni, ami olyannyira sikeres próbálkozásnak bizonyult, hogy 1961-re annyi DEC-felhasználó lett szerte a világon, hogy megalakulhatott a DECUS (the Digital Equipment Company User's Society), a Digital-számítógépek használóit tömörítő szerveződés. A cég akkori sikerét, az áttörést annak köszönhette, hogy jóval olcsóbban tudta árulni termékeit, mint a riválisok. Jó példa erre első számítógépük, a PDP-1-es: 120 000 dollárért kínálták akkor, amikor más cégek 1 000 000-t kértek hasonló portékáikért. A cég vezetése és részvényesei abból a sztereotípiából indultak ki, hogy a számítógépek túlságosan nagyok és drágák, üzemeltetésükhöz számítógépközpontra és kezelőszemélyzetre van szükség - törekvésük tehát arra irányult, hogy szakítsanak ezekkel a nem túl előnyös adottságokkal. Ekkor mutatták be a PDP-t (Programmed Data Processors), amely a DEC korabeli dokumentumaiban a DEC számítógépeinek megnevezéseként szerepelt. A DEC teljes termékskálája rengeteg típusú, különböző teljesítményű és árú készüléket ölelt fel. A gépeket "szereld magad" módon is árusították, ilyenkor a vevők maguk állíthatták össze komputereiket a cég részegységeiből.

A DEC 1998-ban vált a Compaq részévé.

A HP-ból a HP-ba

A Tandem Computers története a Hewlett-Packardban kezdődött, és úgy tűnik, ott is fejeződik be. Az 1970-es évek elején egy bizonyos Jimmy Treybig (a Hewlett-Packard alkalmazottja) kilépett a cégtől, és megalapította a Tandem Computerst, amely a kezdetektől a legmagasabb teljesítményű kiszolgálókkal foglalkozott. A vállalkozást 18 évvel később bekebelezte a Compaq, amely nem sokkal később a HP-be olvadt be. Így a Tandem visszajutott oda, ahonnan alapítója elindult: a HP-ból a HP-ba.

A Tandem magas rendelkezésre állású szerverei éppúgy megtalálhatók a New York-i tőzsde elektronikus rendszerében, mint az AOL e-mail szolgáltatásában, ám amikor a Compaq Computer 1997-ben felvásárolta, elveszítette függetlenségét. Most, a HP és a Compaq egyesülése után a HP NonStop Enterprise Divíziójaként működik tovább. Treybignek, a vállalat alapítójának azonban nincs ellenvetése ez ellen: "Ha megkérdezték volna tőlem 1994-ben, hogy mit szeretnék, ki vásárolja fel a Tandemet, akkor azt válaszoltam volna, hogy a HP. Egyszerűen szerettem a HP-t" - mondta.

A Tandem-közösség tagjai közül sokan úgy érvelnek, hogy a HP-ben jobb helye lesz a csúcsgépeket gyártó csapatnak. Gary Bonhiver, a Tandem 24 éves munkatársa fiatalos hévvel úgy nyilatkozott, hogy a compaqos idők számukra egy katasztrófával értek fel.

A NonStop szerverek olyan különleges számítógépek, amelyek képesek akár több száz processzort is kezelni, a világ legkomolyabb rendszereinek informatikai alapját adni, például New York három fő repterének és a bankok ATM-jeinek kezelésére.

A Tandem 1974-ben alakult a HP-ből átcsábított 18 alkalmazottal és máshonnan jövő gurukkal. Treybig 1996-ban otthagyta a céget, s ma a texasi Austin Venturesnál dolgozik. A Tandem 1997-ben világszerte mintegy 7000 főt alkalmazott. A Compaq ugyanabban az évben, augusztusban 3 milliárd dollárért vásárolta fel. Az ezt bejelentő sajtótájékoztatón a Tandem és a Compaq akkori vezetői Magyarországon is egy tandem kerékpáron ülve jelentették be az egybeolvadást.