Prim Hírek

Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ (ITTK) tanulmánya a távmunkáról ezúttal a fogyatékkal élők szemszögéből közelíti meg ezt az új munkavégzési formát, amelynek elterjedése nemcsak az ő munkaerő-piaci helyzetüket javíthatja, hanem a munkaerőpiac egyes területein tapasztalható hiányra is megoldást jelenthet. Az elemzés a legjobb, példaértékkel bíró, európai és észak-amerikai eredményekről nyújt körképet.

A hazai, gyakori internetezők internetes vásárlási szokásait mérte fel az NRC a múlt év végén - többnyire elégedettséget tapasztalt az online vásárlók körében, és úgy találta, hogy vannak olyan termékek és szolgáltatások, amelyek esetében az internet már most komoly lehetőségeket rejt magában. A BKÁE E-business Kutatóközpontja az elektronikus kereskedelem egy speciális ágát, a külföldön működtetett mezőgazdasági e-piactereket vette szemügyre, eközben - az agrárinformatikát egyelőre igen csekély mértékben hasznosító - hazai mezőgazdaság számára keresve a megvalósítási lehetőségeket.

Két írás is foglalkozik a gyermekekkel és speciális szerepükkel, helyzetükkel az információs társadalomban. A D&T Marketing Kutató és Tanácsadó Iroda kutatása azt vizsgálta, hogy a gyermekek milyen módon lehetnek az információs társadalom kisközösségeken - elsősorban családokon - belüli terjesztői. A Textana Bt. óvodákban végzett felmérése pedig azt az elgondolást igazolja, hogy a gyermekek számítógéppel való megismertetését minél fiatalabb korban, még az iskoláskor előtt meg kell kezdeni, többek között azért, mert megfelelő használata már rövid távon is mérhető fejlődést eredményez.

Verebics János internetjogász az európai jogharmonizáció lépéseit és a magyar jogharmonizációs folyamat eredményeit tekinti át az információs társadalom sajátos viszonyait érintő jogi szabályozási kérdésekben, elsősorban a tudásalapú gazdaság és az elektronikus kereskedelem területein.

A kiadványban szerepel egy alapos elemzés az indiai információs társadalom speciális helyzetéről - hiszen az ország szoftveripara sikeressége mellett súlyos társadalmi-gazdasági gondokkal és modernizációs lemaradással küzd. A tanulmány nemcsak az információs társadalom kiépítését célzó kormányzati programokat és az infokommunikációs ipar működését mutatja be, hanem a magyar-indiai kapcsolatrendszer lehetséges irányait is feltérképezi az IKT terén. (szerzők: Széchenyi István Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Trinety Bt., Információs Társadalom- és Trendkutató Központ).