IVSZ: Damoklesz kardja lebeg a magyar szoftveripar felett

Az IVSZ javaslata: szoftverszabadalom helyett maradjon a szerzői jog

forrás Prim Online, 2004. augusztus 26. 12:00
Annak ellenére, hogy elvileg nem lehet szoftvereket, algoritmusokat és üzleti eljárásokat szabadalmaztatni, az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) már több mint 30.000 ilyen szabadalmat jegyzett be. Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége álláspontja szerint, amennyiben az Európai Unió Versenyképességi Tanácsában, a kérdésről folyó szavazás eredményeként a szabadalmi jogok szoftverekre is kiterjeszthetőekké válnak, a magyar szoftverfejlesztési iparág teljes egészében ellehetetlenülhet. Ennek nyomán egy ígéretes, az ország számára fontos húzóágazat semmisülhet meg. A kis és közepes méretű magyar szoftvercégek ugyanis szabadalmaikat tőkeerő hiányában nem tudják majd bejegyezni, illetve bármely fejlesztés során bejegyzett szabadalmak tízezreire kell figyelemmel lenniük, amelyek visszafoghatják a fejlesztéséket.
A "szoftverszabadalom" lényege, hogy az ötlet gazdája a kifejlesztésbe ölt erőforrások eredményeként az alkalmazás ideiglenes monopóliumát birtokolja. Ennek szabályozására hozták létre az EU szoftverszabadalmi direktíváját, amelynek kidolgozása folyik jelenleg Brüsszelben. Ez a direktíva a számítógépen megvalósított ötletek szabadalmaztathatóságának körét határozza meg, és az erre vonatkozó szabályokat teszi egyértelművé. Az Európai Parlament komoly lépéseket tett egy átfogó szabályrendszer kialakítására, ennek ellenére az Európai Unió Tanácsa egy olyan szövegről tárgyal jelenleg, amely nem definiálja a szabadalmaztathatóság határait, ezáltal nem segíti a szabályok egyértelművé tételét sem.

Az IVSZ álláspontja szerint a szoftverekhez kapcsolódó jogok védelmére kielégítő biztosítékot jelentenek a szerzői jogok. A szabadalmi jogok ma a hatályos magyar szabadalmi törvény szerint nem vonatkoztathatóak szoftverekre. Ezt az elvet és álláspontot képviseli az EU összes tagországa és az EPO is, ennek ellenére az EPO több ezer szoftverszabadalmat jegyzett be, illetve a tervezett direktíva szöveg nem fogalmaz a kérdésben egyértelműen.

Ezért az IVSZ, mint a magyarországi informatikai vállalkozások érdekképviseleti szerve felkérést intézett a Magyar Kormányzat képviselőihez, hogy az Európai Unió szabadalmi direktívájának szavazásakor és az ahhoz kapcsolódó eljárásokban a Szövetség tagszervezeteinek érdekének megfelelően álláspontját képviselje.

Ezen kívül felhívta a Tanácsban és a Parlamentben dolgozó magyar tisztviselők és képviselők figyelmét arra, hogy a homályos megfogalmazású direktíva szöveg miatt az egész ígéretes, és reménybeli húzóágazatként emlegetett magyar szoftverfejlesztési iparág örökre alvállalkozói szerepre kényszerülhet.

"Jelenleg a szoftverek védelmét a Berni Konvenció alapján a szerzői jog garantálja. A szerzői jogi védelem a szoftverek védelmére bevált, működő dolog, és nem hordozza azt a veszélyt, hogy szabadalmi cápák élősködjenek a szoftverfejlesztőkön" - mondta Szekfű Balázs, az IVSZ igazgatója.

HÁTTÉRANYAG:

1. A szoftverszabadalmi kérdés lényege

A szoftverszabadalmak kérdése elsősorban gazdasági kérdés. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy kinek lesz joga szoftvert fejleszteni.

2. Hogyan érinti ez a kérdés a magyar szoftverfejlesztő cégeket?

Amennyiben lehetséges a szoftverek szabadalmaztatása, amerikai mintára egyes cégek több ezer eljárást, módszert, szoftverrutint védenének le. Ezen cégekkel szemben csak azok a cégek lesznek tárgyalóképesek (tudják viszontper kilátásba helyezésével sakkban tartani az adott céget, illetve elkerülni a hasonló kellemetlenségeket), akik maguk is hasonló méretű portfoliót alakítanak ki. Mivel gyakorlatilag nincsen olyan magyar szoftvercég, amely erre képes lenne (lásd az 5. kérdést), minden magyar szoftverfejlesztőnek elemi érdeke, hogy ne lehessen a fejlesztés jogát a szabadalmakon keresztül kisajátítani.

3. Mit értünk szoftverszabadalom alatt?

A "szoftverszabadalom" szót a számítógépeken megvalósított ötletekre vonatkozó monopóliumok jelölésére használjuk. A szabadalmak lényege, hogy az ötlet gazdáját a társadalom az ötlet kifejlesztésébe ölt erőforrások viszonzásaként annak kitalálóját az ötlet alkalmazásának ideiglenes monopóliumával jutalmazza.
A szabadalmi jog nem képes figyelembe venni azt, hogy ki talált ki egy ötletet elsőként; a szabadalommal az rendelkezik, aki bejegyezte. A pusztán szoftveres úton megvalósított ötletek a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
- egyetlen szoftverben általában több száz már kitalált ötletre építünk, és ehhez adjuk hozzá a néhány tíz saját ötletet
- a szoftverfejlesztés során az energia túlnyomó része nem az ötletek kitalálására, hanem a hibajavításra, dokumentációra, stb megy el
- ezek az ötletek definíció szerint algoritmusok. Az algoritmusok szabadalmaztathatóságát az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja.
- ezek az ötletek egyben üzleti módszerek. Az üzleti módszerek szabadalmaztathatóságát az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja.

4. Ha a szoftverben implementált ötletek nem szabadalmaztathatóak, akkor mi a probléma?

A probléma az, hogy a fentiek ellenére az Európai Szabadalmi Hivatal már több mint 30,000 ilyen szabadalmat bejegyzett, és néhány nemzetközi monopólium részéről erős nyomás tapasztalható abban az irányban, hogy lehetőség legyen az ezekben biztosított monopólium felhasználására. Ebből a célból hozták létre a szoftverszabadalmi direktívát. Ez a direktíva elvben a számítógépen megvalósított ötletek szabadalmaztathatóságának körét hivatott meghatározni, és az erre vonatkozó szabályokat egyértelművé tenni.

Az Európai Parlamentnek sikerült is ezt a célt elérnie, de a Tanács az összes Parlament által elért előrehaladást eltörölve egy olyan szövegről tárgyal jelenleg, amely nem definiálja a szabadalmaztathatóság határait, ezáltal nem segíti a szabályok egyértelművé tételét.

5. Mi az a szabadalmi portfolió?

A szabadalmi portfolió szabadalmak halmaza. Egy használható szabadalmi portfolió legalább néhány ezer szabadalomból áll, a következők miatt:
Mivel a szoftver sok ötlet egymásra építésével készül, ezért minden szoftverben rengeteg potenciálisan szabadalmazott ötlet van. Példáként lásd a "webshop" ábrát. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek sok ilyen szabadalma van bejegyezve, az gyakorlatilag bármely program fejlesztőjével szemben élhet szabadalmi igénnyel. Ezért az a cég, amelyiknek egy-két szabadalma van, és azokat megpróbálja érvényesíteni egy nagyobb portfolióval rendelkező céggel szemben, hamar azt fogja találni hogy az így megtámadott cég néhány tíz szabadalom bitorlásáért fogja perbe. A fentiek azokra a cégekre nem vonatkoznak, amelyek nem foglalkoznak fejlesztéssel, hanem csupán megvettek néhány szabadalmat, és azok segítségével élősködnek a szoftverfejlesztőkön.

6. Vonatkozik-e a szabadalmi jog a szoftverre "mint olyan"-ra, a forráskódra, és a tárgykódra?

Nem. Soha, semmilyen értelmezés szerint nem vonatkozott.
A "mint olyan" (as such) kifejezés értelme ugyan hosszú ideje elméleti vita tárgya, de mindenesetre minden nemzetközi szerződés kizárja a szabadalmaztathatóság köréből.
A forráskód és a tárgykód pedig minden vitán felül álló módon nem sorolható az "ötlet" kategóriájába, amelyre a szabadalmi védelem vonatkozik. A forráskódot a szerzői jog védi a Berni Konvenció alapján.
Ezen a fogalmaknak a direktívatervezet szövegébe kerülése jól követhető módon azért történt, hogy a szabadalmi jogban járatlan közönség számára a következő csúsztatás legyen közölhető:
"A direktíva kizárja a szoftverek, a forráskód és a tárgykód szabadalmaztathatóságát, ezért kizárja a szoftverszabadalmakat."
Mint láthattuk, a fenti állítás az (igen, nem, nincs kapcsolat) hármassal jellemezhető.

7. Mit tehet egy átlag magyar szoftverfejlesztő?

Még van rá esély, hogy a direktíva nem kerül ebben a formában elfogadásra. Ezt a célt szolgálja az IVSZ állásfoglalása a témában. Fontos a közvélemény valamint a különböző politikai pártok, és különösen azok európai parlamenti képviselőinek tájékoztatása. Az IVSZ részéről Hutter Ottó és Szittya Tamás, az LME részéről pedig Magosányi Árpád koordinálja az ilyen irányú tevékenységeket.

Általában javasolt védekezési módszer az is, hogy a cég minden munkatársa számára meg kell tiltani mindenféle szabadalmakkal kapcsolatos dokumentumba való betekintést. Ez ugyan nem akadályozza meg azt, hogy a cég ellen szabadalmi igénnyel éljenek, de a per során a jóhiszeműségre való hivatkozással van esély a visszamenőleges jellegű igények mérséklésére.

8. Milyen lehetősége van egy magyar szoftverfejlesztőnek a jogai védelmére?

A szoftverek védelmét a Berni Konvenció alapján a szerzői jog garantálja.
A szerzői jogi védelem a szoftverek védelmére bevált, működő dolog, és nem hordozza azt a veszélyt, hogy valaki a mi befektetésünkön mások élősködjenek.


Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Elkészült az ország legfrissebb randitérképe

Az elmúlt évben a teljes magyar lakosság közel 4%-a használt különböző internetes tárkereső szolgáltatásokat, akár weboldal, akár mobilalkalmazás formájában. Ez azt jelenti, hogy az egyedülállók harmada-negyede próbált meg társat találni az internet segítségével.

2020. február 14. 09:24

A magyar élvonal a VOLTon

A Telekom VOLT – az erős nemzetközi felhozatal mellett – hagyományosan a hazai élvonalban lévő zenekarok és előadók legnagyobb seregszemléje, a most bejelentett nevekkel együtt - csak a két nagyszínpadon - több mint 50 kedvenc lép majd fel a július 1-4-ig tartó soproni fesztiválon.

2020. február 6. 16:34

Unibet – online fogadás a minőség és a biztonság szolgálatában

A nagymúltú bukméker iroda, az Unibet több mint 20 éve van jelen a piacon, ezzel az egyik legrégebbi szerencsejáték szolgáltatónak számít. A fogadóiroda magas kezdőbónuszokkal, színes kínálattal és széleskörű funkcionalitással igyekszik kielégíteni a felhasználók elvárásait és igényeit.

2020. január 29. 20:51

Bet365 – két évtizede a sportfogadás szolgálatában

Közel 20 éves a Bet365 brit bukméker oldal, amely a különféle sportfogadásokon felül kaszinós játékokat is kínál a fogadni vágyó felhasználók számára.

2020. január 23. 20:25

Banksy végre Budapesten!

Isztambul, Amszterdam, Antwerpen, Melbourne, Auckland, Toronto, Berlin, Bukarest, Kolozsvár és Párizs után végre Budapesten is láthatunk Banksy, a földkerekség legismertebb graffiti művészének világát bemutató kiállítást. Az ART OF BANKSY mintegy 70 művön keresztül mutatja be az “ismeretlen zseni” művészetét a Godot Kortárs Művészeti Intézet szervezésében, február 1-től a Tesla Loftban.

2020. január 20. 16:56

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Informatikai szakembereket keres az SAP Labs Hungary

2020. február 14. 10:33

20 éves Magyarország egyik legrégebbi email rendszere

2020. február 7. 09:03

A három legnépszerűbb rádiót négymillió ember hallgatja

2020. február 3. 10:01

Életet menthet az ÉletMentő applikáció

2020. január 23. 14:20
online sportfogadás