Szakmai konferencia a tudományos publikációk elektronikus hozzáférhetőségéről

forrás Prim Online, 2006. november 6. 11:29
Elektronikus publikálással és tartalomszolgáltatással foglalkozó konferenciát rendeztek az Elsevier Kiadó szervezésében Budapesten 2006 november 3-án, pénteken. Az Első Elsevier Rektori Konferencia leginkább a felsőoktatásnak, a könyvtáraknak és a tudományos kutatással foglalkozó intézményeknek nyújtott hasznos információkat. A konferencia mottója – „Előrelépés a digitális tudományos világban” – azt a célkitűzést jelenítette meg, hogy a hagyományos, nyomtatott források használata mellett idehaza is egyre nagyobb szerepet kapjanak az elektronikus tartalmak a szakirodalmak elérésében.
Az eseményt Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatásért felelős szakállamtitkára nyitotta meg, aki Magyarország tudományos eredményeiről és a továbblépés lehetőségeiről beszélt. Mint elmondta, a magyar felsőoktatás meglehetősen rövid idő alatt, egy-két területtől eltekintve (mint amilyen a jogi, vagy az orvosi képzés), végrehajtotta a bolognai rendszerre való átállást. A képzési rendszer átalakítása egyben új tanterveket és új tananyagokat is jelent. A képzés megújításának kiemelten fontos területe a hozzáférés kérdése, nem mindegy ugyanis, hogy hogyan lehet elérni az új tananyagokat. A képzési rendszer átalakítása akkor lesz igazán sikeres, ha az oktatási tartalmak felhasználása javul, amire megvan minden esély, hiszen az új tananyagoknak már a 75%-a hozzáférhető elektronikus formában is.

Az államtitkár kiemelte, hogy a szakirodalomhoz való hozzáférés a bolognai folyamat egyik legfontosabb hozadéka. A hozzáférés kézenfekvő megoldása a Scopus rendszer, amelyet szinte az egész Európai Unió használ. A Scopus az Elsevier STM (Scientific, Tehnical, Medical – azaz tudományos, műszaki és orvosi) kivonatoló, illetve katalogizáló adatbázisa, amely a világ legnagyobb tudományos információgyűjteményét teszi elérhetővé kutatók, könyvtárosok, oktatók és egyetemi hallgatók számára, a fent említett témákban. Az adatbázis 1966-ig visszamenőleg 28 millió kivonatot tartalmaz és naponta bővül. 

A megnyitóban elhangzott még, hogy Magyarországnak növelnie kell a tudományos anyagok hozzáférhetőségét, ez adja ugyanis a továbbfejlődés lehetőségét. Ezt a törvényhozás is ösztönzi, például a PhD képzéssel foglalkozó hazai intézményeknek kötelező a doktori disszertációkat elektronikusan tárolni és közzétenni.

A szakállamtitkár jelezte, hogy a minisztérium részéről készek a továbblépés lehetőségéről és az együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyalni az elektronikus adatbázisokhoz való hozzáférés tekintetében.

De mi szükség van egyáltalán a tudományos anyagok elektronikus formában való tárolására és terjesztésére? Provokatívnak tűnhet a kérdés, de ha megfordítjuk, még provokatívabb: mi szükség van még egyáltalán a tudományos szakcikkek nyomtatásban való közlésére?

A lehetséges választ a vitaindító előadás adta meg, amelyet Suzy Szasz Palmer, a University of Louisville (Kentucky, USA) dékánhelyettese tartott a folyóiratok (nyomdai helyett) elektronikus úton történő kiadásának előnyeiről és lehetséges hátrányairól. Bár a nyomtatott forma könnyebben kezelhető (jobban olvasható), viszont az ilyen forrásokhoz való hozzáférés behatároltabb, a tárolás pedig igencsak helyigényes. Az elektronikus forma magában foglalja az egyszerű tárolást, a kereshetőséget, a hozzáférés mérhetőségét (hányan töltötték le), de ennek is vannak árnyoldalai, kevésbé megbízható, például mivel a plagizálás veszélye inkább jellemzi, mint a „kötetbe zárt” nyomtatott kiadványokat. Mindkét esetben felmerül viszont az időtállóság kérdése, hogy meddig őrizhető meg a tartalom, tehát mikor esik szét a könyv, illetve mikor mennek tönkre az elektronikus tárolók?

Mégis az elektronikus forma kézenfekvő előnye a könnyebb hozzáférhetőség, bár ezt beárnyékolja a digitális megosztottság, vagyis, hogy az elektronikus írástudással nem rendelkezők nem tudják használni ezeket az anyagokat. Ha mindezek miatt a két rendszer együttes működésére szavazunk, az is felvet néhány nem megkerülhető problémát: A felhasználók (egyetemek, könyvtárak) sokszor tehernek érzik a drága elektronikus és papíralapú anyagok párhuzamos megvásárlását, miközben az elektronikus és nyomtatott példányok gyakran nem is teljesen azonosak tartalmilag.

Az is nehezíti a könyvtárak helyzetét, és egy tisztán elektronikus rendszerre való átállást, hogy a folyóiratokat huzamosabb időre, kiadói csomagokban fizetik elő, ezt pedig menet közben a könyvtáraknak nehéz lemondani, mivel a szerződések kötik őket. Ami egykoron előny volt (nagyobb csomagban olcsóbban megrendelt nyomtatott kiadványok), az ma már korlátozza a szabad információáramlást és költséges is, mert a könyvtárak ezen felül sokszor kifizetik az elektronikus hozzáférés díját is. Az anyagiakon túl az is kérdéses, hogy vajon a könyvtárak és a könyvtárosok megfelelően fel vannak-e készülve az elektronikus információszolgáltatásra (pl. internet előfizetés, eszközpark).

A nehézségek ellenére a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy leszámítva a bölcsésztudományokat, illetve a jogtudományt, a kutatók mára egyre inkább az elektronikus anyagokat használják és tekintik mérvadónak, igaz ennek ellenére még szinte minden tudományban létezik az elektronikus és a papír alapú közlés párhuzamossága.

Fokko Covers, az Elsevier Tudományos és Stratégiai igazgatója az Elsevier-stratégiájáról, és a jelenlegi trendekről beszélt előadásában. Mint elmondta, jelenleg legtöbben az akadémiai szektorból használják az Elsevier által működtetett ScienceDirect portált, amely egy – teljes terjedelmű cikkeket magában foglaló – elektronikus adatbázis, 2000 folyóirat anyagával és mintegy 7,5 millió szakcikkel. A portál kidolgozásánál figyelmet szenteltek a különböző célcsoportok, így a szerzők, a könyvtárak, a diákok és a kutatók néha egymástól különböző igényeinek kielégítésére (például míg a diákoknál az egyszerű hozzáférhetőség, addig a kutatóknál az anyagok frissessége az elsődleges szempont). Az előadó szemléletesen mutatta be a rendelkezésre álló tudományos anyagok mennyiségét és az adatbázis bővülési ütemét: a rendszeresen megjelenő friss anyagokon túl archiválás is folyik, így akár 150 éves anyagok is elérhetőek már online.

A fejlődés további célja olyan integrált megoldások kidolgozása, amelyek a kutatói munka egészét segítik. Ehhez bővített tartalmakra van szükség, a kutatói hálózat működésének segítésére, a nyelvi kihívások kezelésére, valamint a helyi minőségi nyelvi tartalmak növelésére. 

A délelőtti program zárásaként Horváth Ádám, az Oktatási és Kulturális Minisztérium informatikai osztályvezető-helyettese ismertette a 2007 és 2013 közötti Nemzeti Fejlesztési Terv elektronikus tartalomszolgáltatással kapcsolatos irányait. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) jelenleg még nem végleges, csak 2007 elején válik nyilvánossá az egyetemek és a tudományos közélet számára, ennek ellenére az alap célkitűzések már jól látszanak. A minisztérium meglátása szerint különösen fontos, hogy a tartalom eljuthasson a végfelhasználókhoz, de ehhez a technikai feltételeken kívül elengedhetetlen a végfelhasználók érdeklődése is. A kérdés az, hogy hol tud ösztönzően beavatkozni a kormányzat és motiválni a fentebb már említett célcsoportokat az idehaza már ma is elérhető rendszerek használatára, mint amilyen például az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ)? A tudatosságnövelés részeként támogatni kell a könyvtárakat, hogy elérhessék az IKT eszközökkel nem rendelkező, de a tartalmak szempontjából fontos felhasználókat is, valamint, hogy megfelelő infrastruktúrát tudjanak kiépíteni és üzemeltetni. Ezen túlmenően pedig szükség van a digitális írástudás növelésére is, mivel a diákok, kutatók egy része még ma sem tud online keresni.
Kulcsszavak: konferencia

Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI

A VOLTra készül Sopron

A hagyományok szerint július 1-től a VOLT színeibe öltözik Sopron elsőszámú jelképe, a Tűztorony. Ez az a nap ugyanis, amikor az eredeti tervek szerint 28. alkalommal indult volna el a város másik jelképének számító esemény, a Telekom VOLT Fesztivál. Az idei VOLT elmarad ugyan, július 4-re azonban egy nagyszabású filmbemutatóval készülnek a szervezők. A “Lesz VOLT” című alkotást szombat este Sopronban és Budapesten szabadtéren vetítik, vasárnbap pedig országos TV-premierként az M2-Petőfi TV tűzi műsorára.

2020. június 29. 15:50

Kutatás: mire vágynak a magyarok az ágyban

Az, hogy mi számít normálisnak a szexuális fétisek közül vagy hogy mennyi az ideális életkor a szüzesség elvesztésére, a szakembereket és a társadalmat is megosztja. Évről-évre születnek a témával foglalkozó felmérések, tudományos kutatások, leggyakrabban azonban kénytelenek vagyunk beérni nemzetközi adatokkal. Ezúttal azonban a legnagyobb hazai szexpartner kereső weboldal, a Szexrandi.hu készített egy nagy országos felmérést, melyen közel 1400-an vettek részt és amin keresztül beláthatunk most a többiek fejébe: azaz ki, mire izgul, ha szexről van szó. Gondolta volna például, hogy a szexpartnert kereső nők egyharmada biszexuális és a férfiaknál is 10% ez az arány? 

2020. június 9. 23:32

Mégis van mozi! Autósmozi nyílik a budapesti Árkád tetején

Jó hírünk van azok számára, akik már a Grease és a Szeretném, ha szeretnél óta tudják, meg akarják tapasztalni az autós mozizás varázsát. Június 13-tól a PANAM autósmoziban forgathatják vissza az idő kerekét. Az autósmozi érintésmentes eszközökkel vár, így a koronavírus ideje alatt sem maradunk biztonságos szórakozás nélkül. A helyszínt a budapesti Árkád bevásárlóközpont tetőtéri parkolója biztosítja, ahol a tervek szerint hosszútávon élvezhetjük majd a szabadtéri filmnézést.

2020. május 26. 10:33

Home office és a mögötte rejlő nehézségek

Manapság egyre több ember végez különféle munkákat otthonról, ami gyökeresen megváltoztatott számos munkamenetet és szokást. Valójában ennyire egyszerű technikailag a home office, és milyen előnyei, illetve hátulütői vannak?

2020. május 20. 13:52

Állati találkozások

Az emberi kíváncsiság az állatvilágra is kiterjed: igyekszünk minél közelebb férkőzni hozzájuk, hogy mindent megtudjunk róluk, és közben olyan felvételeket is készíthessünk, amelyek több száz like-ot érnek majd a közösségi oldalakon. A Viasat Nature természetcsatorna ezúttal vadállatokról elkapott, hihetetlen egyedi képeket mutat be kedden este 8-tól az Elképesztő állati találkozásokban. Soha nem tapasztalt légyottoknak lehetünk szemtanúi ember és állat, állat és állat között, amelyek hol szívszorító, hol győzedelmes véget érnek. És íme néhány dolog, amit jó tudni, ha valaki vadállatok lesére indulna!

2020. május 19. 10:22

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Újdonságok a szegedi informatikatörténeti kiállításon

2020. július 3. 18:53

Új funkcióval bővült a WIWE

2020. június 15. 16:23

Fél évig ingyenes az Adverticum „DataMe DMP adatok" szolgáltatása

2020. április 30. 09:47

Az LG történetének legjobb üzemi eredményét érte el 2020. első negyedében

2020. április 29. 17:15
online sportfogadás