"Hogyan tovább, Műegyetem?" – Tanácskozás a jövő Műegyeteméről
Péceli Gábor, a BME rektora ezzel kapcsolatban elmondta, hogy “Ez a megújulási program országos jelentőségű, mert a Műegyetemre – egyedülálló küldetésénél fogva – kiemelt szerep hárul az ország versenyképességét és fenntartható fejlődését elősegíteni képes szakértelem és szakembergárda biztosításában. Élvonalbeli, egyes területeken pedig nemzetközileg is jegyzett kutató és alkotó tevékenységet kell folytatunk, hogy folyamatosan képesek legyünk kreatív, innovatív K+F problémák megoldására, új termékek kidolgozására és kivitelezésére, valamint vállalkozásra is képes reálértelmiségiek magas színvonalú képzésére.
A konferencia résztvevőit Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Denk András, a Magyar Mérnöki Kamara Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte. Hozzászólásukban a tudományos kutatás, a felsőoktatás és a mérnöki szakmák Műegyetemmel szembeni elvárásait foglalták össze.
A tanácskozás résztvevői megvitatták a BME öt kiemelt kutatási területének jövőbeni programját. Ezek a következők: (1) Fenntartható energetika, (2) Járműtechnika, közlekedés és logisztika, (3) Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem, (4) Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány, (5) Intelligens környezetek és e-technológiák. A programokat előzetesen az egyes területek legjobb szakértői véleményezték, és a helyszínen szóban is kommentálták.
A rektor hangsúlyozta, hogy “A program karokon és szervezeti egységeken átívelő, az egyetemi szellemi potenciál jelentős részét megmozgató K+F projekteket nevesít, melynek megvalósítása a belső és külső partnerek együttműködésén alapul. A jövőre vonatkozó tervek újrapozícionálják a Műegyetemet a partnerei számára, számos egészen új lehetőséget tárnak fel. A konferencia legfőbb célja a partnerkapcsolatok új alapokra helyezése.”
A jövő Műegyetemét megvalósító, belső cselekvési program legfontosabb pillérei következők:
“(1) A szervezeti és gazdálkodási kultúra folyamatos fejlesztése és monitorozása; (2) A képzési programok folyamatos fejlesztése és minőségbiztosítása; (3) A tudományos teljesítmény és alkotóképesség, valamint a K+F infrastruktúra és feltételrendszer fejlesztése; (4) Elismert, és az ország versenyképessége szempontjából kiemelt K+F területek megfelelően fókuszált, minőségi fejlesztése; (5) A tehetséggondozás és a kutatói-fejlesztői utánpótlás nevelés megerősítése; (6) A gazdasági szempontból is mérhető K+F tevékenység és kapcsolatrendszer fenntartása és bővítése.”
A BME a jövő Műegyeteméről konzultáció sorozatot indít, melynek eredményeiről különböző csatornákon, kiadványokban és hasonló rendezvények keretében folyamatos tájékoztatni kívánja a közvéleményt.
A program megvalósítását a Minőségorientált, összehangolt oktatási és K+F+I stratégia, valamint működési modell kidolgozása a Műegyetemen c. TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR 2010-0002 pályázat segíti.
Bővebb információ:
www.bme.hu, www.kutatas.bme.hu
Kapcsolódó cikkek
- Közös Nokia és Microsoft fejlesztői laboratórium nyílik
- IT Services Hungary: új K+F központ 70 új IT munkahellyel
- SAP fejlesztőközpont nyílik Oroszországban
- A Műegyetemen fejleszt az Ericsson
- Egyedülálló laboratóriumokat mutattak be az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
- Infotér konferencia - Magyarország jól áll a szélessávú internet-elérésében
- Ingyenes képzés IT üzemeltetőknek – újra itt az Open Academy
- Jelentősen átrendeződnek a hazai kutatás-fejlesztés szabályai
- Folyamatosan növelik a K+F-re fordítható összegeket Kínában
- Új generációs internetes kutatások a Budapesti Műszaki Egyetemen
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megváltás lehetne, a bankok mégis hadilábon állnak a mesterséges intelligenciával
A bankok mindössze 6%-a készített ütemtervet a mesterséges intelligencia tömeges méretű kiaknázására. Míg a banki alkalmazottak tárt karokkal fogadják az MI beépítését, a bankok nehezen integrálják azt.
K&H: Kate tiszta nyereség
Tavasztól a kis- és középvállalkozásokat is segíti Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense. A mesterséges intelligencia-alapú megoldás egyetlenként az országban hangalapú utasításokat is megért és végrehajt, egyben felveszi a versenyt a legfejlett technológiákkal.
Nagy a magyar cégek lemaradása a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az országban körülbelül 300 ezer főnyi potenciális munkaerő áll rendelkezésre, bár ez a szám régiónként változó. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelt szükség van a kisgyermeket nevelő anyák munkaerőpiaci reintegrálásának fokozott támogatására.
Hannover Messe 2024: A Bosch fenntartható megoldásokat mutatott be
Az ipari gyártás minden gazdaság motorja, a gyártóknak azonban egy jelentős kihívásra is kell megoldást találniuk: a klímaváltozás miatt a gyáraknak fenntarthatóvá kell válniuk és kímélni kell az erőforrásokat. A Bosch, a gyártási és ipari megoldások egyik vezető szállítója, a gyárautomatizáláshoz, a hidrogéngazdasághoz, a digitalizációhoz és a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó megoldások széles portfóliójával segíti az ipari vállalatokat a zöld átalakulás megvalósításában.
Újabb rangos szakmai díjat nyert a Prologis!
A Prologis Park Budapest-Sziget II beruházás nyerte idén a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által életre hívott, „Év logisztikai fejlesztése” elismerést. A legkiemelkedőbb hazai logisztikai fejlesztéseket díjazó kitüntetést 2023 óta ítéli oda a szervezet 11 tagú testülete a közúti-, vasúti-, vízi-, légi- és intermodális fuvarozás, valamint a vámolási és raktározási területek meghatározó szereplői részére.