Prim Hírek

Felzárkóztatás kormánymódra

A Széchenyi-tervhez kapcsolódó információs gazdaságfejlesztési elképzeléseket Vargáné Csorba Éva, a GM főosztályvezetője ismertette. Szerinte a globális társadalmat jellemző tudás alapú hálózati gazdaság és az információs társadalom alatt valójában az információ birtoklását, az ennek alapján történő termelést, illetve a keletkezett vagy megszerzett tudás értékesítését kell érteni. Ahhoz azonban, hogy e fikcióból valóság legyen, elsősorban a globális társadalom egységét képező információs régiókat kellene fejleszteni.

A prioritásokat viszonylag egységesen kezelő Széchenyi-tervben olyan kérdésekre (is) keresik a választ, hogy miképpen lehet az információkhoz hozzájutni, s ehhez milyen technológiai fejlesztések szükségesek. Ide tartozik többek között az elektronikus könyvtárak, a teleházak, a tudásbázisok létrehozásának és működtetésének kérdése, vagy például az idegen nyelvi fordítóközpontok témaköre is. Kiemelt figyelemmel kell kezelni a globalizáció kapcsán különösen veszélyeztetett kis- és középvállalkozásokat. Ezek talpon maradására és fejlesztésére virtuális összekacsolásuk az egyik lehetőség. A nemzetközi és nemzeti e-gazdaság kialakítását érintő konkrét programok közül a logisztikai és a törvényalkotási - nevezetesen az elektronikus aláírás bevezetésével foglalkozó - projekteket, az elektronikus kereskedelemmel, valamint az intelligens régiókkal kapcsolatos kormányzati programot említette a GM főosztályvezetője.

Potenciális munkahely

A 2000 januárjában a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett, a MVA koordinálásával folyó integrátori beszállítói program a többnyire multinacionális vállalkozások, mint például a GE Lighting, az Audi, a Suzuki, a General Motors, köré koncentrálódott elsődleges és másodlagos beszállítók körét érinti. Olyan - a Széchenyi-tervben is megjelenő, s így a kormány által a korábbi 1,5 milliárd helyett körülbelül 18-20 milliárd forinttal támogatott -, a hazai beszállítók fejlesztését szolgáló információs és integrációs beszállítói központok létrehozásáról van szó, amelyek jól illeszkednek majd a clustereknek nevezett, nagyvállalatok körül szerveződő termelési együttműködésekbe.

"Az 1998-ban megkezdett beszállítói program a multik körül már működő beszállítói körökre - problémáik, kondícióik megismerésére - helyezi a hangsúlyt" - mondja Becskeházi Attila lapunknak adott interjújában. "Nekik, beszállítókká válva, folyamatosan meg kell felelniük a nemzetközi standardoknak, s követniük kell a multik termékfejlesztéseit. Egyes beszállítók helyett valójában azok hálózatáról beszélhetünk. A kiindulópont azonban mindig a nagyvállalat elvárás- és normarendszere, s nem a kisvállalkozóé. Így például a csaknem 2500 magyar beszállítóval dolgozó GE Lighting, hogy megismerje a körülötte lévő beszállítói kör állapotát, minősítést, ratinget, sőt pénzügyi ratinget készíttet. Így ez lesz - nemcsak a GE esetében - az integrátori beszállítói program egyik központi projektje. A minősítés a kisvállalkozó számára is hasznos lesz, hiszen így arra is választ kap, milyen eséllyel pályázhat a forrásokért. Ha nincs esélye, megtudhatja, mit és hogyan kell javítania annak érdekében, hogy sikerrel pályázhasson."

"Az idén létrejövő hét információs és integrációs központban a kis- és középvállalkozások alkotta beszállítói réteg információhoz jutását elősegítő információs brókereket szeretnénk alkalmazni. Ezek a központok egyben az elektronikus gazdaság helyi, térségi központjai is lesznek, hiszen a beszerzések 20-30%-a már a közeljövőben internetplatformra helyeződik, s ez az arány évről évre emelkedni fog. Ezért én az információs brókereket nem csupán az információk adásvételét intéző embereknek képzelem. Ők olyan tanácsadók, akik a vállalkozás gazdaságos és eredményes működéséhez szükséges információk megszerzésén túl annak a beszerzés, gyártás és kiszállítás mentén történő menedzselésére is képesek."

"A brókerek dolga lenne, hogy megszerezzenek a feladat minél zökkenőmentesebb és gazdaságosabb végrehajtásához szükséges minden információt. Választ adva arra, hogy hol mennyibe kerül a gyártáshoz az alapanyag, a vásárláshoz esetleg szükséges hitelhez melyik banknál milyen fedezetet kell biztosítani, ki fog segíteni a szerződés elkészítésében, és mennyiért. Elgondolásaink szerint az információs brókerek betagozódnak majd a munkaadóikként szolgáló, virtuális vállalatokként működő beszállítói információs központokba."

"A kvázi virtuális vállalati funkció ellátására várhatóan a központokba bekapcsolódó könyvelőcégek, illetve pénzügyi tanácsadók a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkenthetik. Remélhetőleg egészen a hamarosan megvalósuló elektronikus úton történő adóívbeküldésig. Ehhez persze szükséges a kormányzati, adóigazgatási akarat is. A nagy és közepes vállalatok pedig egymaguk is képesek lesznek - saját szervezetükbe beültetve - ezt az újfajta szolgáltatást és szolgáltatót megfizetni, aki megszerez, s számukra emészthetővé és felhasználhatóvá gyúr a már említetteken túl is minden, a működésüket és fejlődésüket elősegítő információt."

A konferencia érdekes, napirenden kívüli színfoltja volt egy finn professzor témához kapcsolódó adatsora. Mint mondta, náluk a lakosság több mint 10 százalékának van elektronikus vásárlással kapcsolatos tapasztalata, az e-bankolást tekintve az arány még magasabb (30%), s mindkettő folyamatosan nő. A teljes gazdaságot tekintve 0,4 százalék az interneten keresztüli kiskereskedelmi vásárlás, míg a B2B tekintetében - mint mondta, az USA-val megegyezően -1,2%. A B2C-vel - elsősorban a felhasználók inkompatibilitása miatt - bizony vannak gondok, amelyek leküzdéséhez az EU-tagállamoknak számos - többek között technikai, szociális és oktatáspolitikai - feladatot kell teljesíteniük. Ezek az eEurope koncepció 2002-re kitűzött megvalósítására vonatkozó tervek között is szerepelnek. S bár a határidők rettentő szorosak, az amerikaiakkal való verseny miatt mégis törekedni kell betartásukra.