Kilenc tipikus adatközpont tervezési hiba
Egy sikeres szervezet működéséhez nagymértékben hozzájárul egy jól működő adatközpont megtervezése és kiépítése. A tervezés során felmerülő figyelmetlenségekből fakadóan azonban sokszor nem tud megvalósulni, különösen, ha a vállalatok nem megfelelően mérik fel az üzleti igényeket. A Schneider Electric arra a kilenc leggyakrabban előforduló hibára hívja fel a figyelmet, amelyeket a vállalatoknak el kell kerülniük a siker érdekében.
„Sok vállalkozás üzemelteti az informatikai infrastruktúráját a biztonságos korlátokon kívül, ami nem vagy csak alig hagy lehetőséget bővítésre. Ráadásul sok túlzsúfolt vagy elavultnak mondható adatközpont akadályozza a szervezetek növekedését. A gyakran zavaros tervezésnek köszönhetően sok adatközpont már a felépítésekor sem felel meg a kor elvárásainak, ami hátráltatja a sikeres vállalatokra jellemző gyors piacra lépési stratégiát. Ezért ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásában kiemelt szerepet játszik a megfelelő adatközpont tervezés” – mondta Nagy-Huszár Imre, az APC by Schneider Electric magyarországi vezetője.
A kilenc legkritikusabb hiba, amelyet a vállalatoknak javasolt elkerülniük az adatközpontok építésekor vagy bővítésekor:
1. A TCO, azaz a teljes bekerülési költség beszámításának elmulasztása
A kizárólag a bekerülési ár alapján meghozott döntések általában költségesnek bizonyulnak. A működési és karbantartási költségeket (OpEx) szintén számításba kell venni a tervezés során minden kritikus infrastruktúrát üzemeltető létesítményben. A megtérülési (ROI) modellek alkalmazása kulcsfontosságú a sikeres vállalati döntéshozatalban, ehhez pedig számításba kell venni a 3-7 éves időszakra eső operatív és karbantartási költségeket is. Így tehát a legjobb megközelítés egy kritikus fontosságú adatközpont tervezésénél vagy bővítésénél, ha a döntéseket a három legfontosabb TCO paraméter – a bekerülési költség, az üzemeltetési és karbantartási költségek, valamint az energiaköltségek – alapján hozzuk meg.
2. Alábecsült építési költségek
Egy másik tipikus hiba a nem megfelelő alapon elvégzett, és ebből kifolyólag téves becslés. Sok építésre vonatkozó költségbecslés túl alacsony, ezért károsan befolyásolja a döntési folyamatokat, hiszen a vezetés által elfogadott büdzsé nem elegendő a szükséges infrastruktúra kiépítésére. További pénzügyi források előteremtése késedelemhez vezet, a szükségesnél kevesebb pénzből épített adatközpontok pedig hosszú távon bizonyulnak költségesnek.
3. Tévesen meghatározott tervezési peremfeltételek és követelmények
A túl magas építési követelmények befektetési veszteséget jelentenek. A felültervezett és túlméretezett kapacitásokkal megépített infrastruktúrát sokszor nem alapozzák meg üzleti igények. Kulcsfontosságú tehát, hogy a beruházási és működési költségek allokálása előtt, a valós üzleti igények alapján kerüljenek meghatározásra a peremfeltételek és kapacitási követelmények.
4. A helyszín kiválasztása a tervezési peremfeltételek meghatározása előtt
A szervezetek gyakran már a tervezési peremfeltételek és a kapacitási követelmények meghatározása előtt elkezdik keresni a tökéletes építési helyszínt. A helyszín túl korai kiválasztása sokszor problémát okoz, hiszen gyakran nem felel meg a tervezési követelményeknek. A több bérlős adatközpontokban jelentős költségnövekedést eredményezhet egy kritikus üzleti folyamatok támogatását célzó, hosszú követelménylista teljesítése, illetve a jövőbeni bővülések biztosítása.
5. A helyigény túl korai meghatározása
Egy adatközpont fizikai infrastruktúra komponenseinek helyigénye a tervezési peremfeltételektől függ, és meglehetősen nagy is lehet. Sok szervezet azonban csak az informatikai eszközök helyfoglalása alapján határozza meg alapterület igényét, és nem veszi figyelembe, hogy az energiaellátási és épületgépészeti rendszereknek is jelentős lehet a helyigénye. Kritikus fontosságú tehát, hogy minden peremfeltétel és üzleti igény meghatározásra kerüljön, és figyelembe vehető legyen már a koncepcióterv kialakításakor is.
6. Zsákutcába vezető tervezés
Jellemzően kudarcba fulladnak azok a próbálkozások, amelyek során a vállalatok igyekeznek megjósolni, milyen módon fejlődik majd az informatikai rendszerük egy adatközpont élettartama alatt, hiszen minden meg tud és meg is szokott változni. Éppen ezért kiemelt szereppel bír a rugalmas, moduláris kialakítást célzó tervezés, amely lehetővé teszi a jövőbeni változtatásokat.
7. A PUE félreértelmezése
Az energiafelhasználás hatékonysága (PUE) egy hatásos eszköz az energiahatékonyság mérésére és annak elősegítésére, ugyanakkor félrevezető is lehet. Egyre több szervezet tűz ki a legjobb szándékkal PUE célt adatközponti projektek esetén, viszont gyakran nem vesznek figyelembe minden szempontot ennek kijelölésekor. A PUE alkalmazása fontos az üzleti célok elérésében, azonban téves, ha ezzel indokoljuk a beruházási és működési költségeket, hiszen ez a mutató csak egy adott szegmensét érinti az adatközpont üzemeltetési költségszerkezetének.
8. Komplikált tervezési megoldások
A pusztán az IT rendelkezésre állási igények és SLA-k alapján meghatározott, fizikai infrastruktúrával szemben támasztott elvárások sokszor vezetnek olyan túlbiztosított rendszerekhez, amelyek beruházási és üzemeltetési költsége indokolatlanul magas. Ráadásul a túlzott redundancia magasabb komplexitást és általában több emberi tévedést is eredményez. Az informatikai hardvereket és szoftver megoldásokat, valamint az adatközpontokat egy komplex rendszerben szemlélve, holisztikus megközelítéssel érdemes tervezni a költségek csökkentése és a rendelkezésre állás növelése érdekében.
9. Elkapkodott tervezés
Az előzetes igényfelmérés és a fent ismertetett, egymásból következő tervezési lépések kihagyása további problémákat eredményez egy adatközpont élettartama alatt. Ennek egyik forrása az idő hiányában nem megfelelően előkészített tervezés szokott lenni, ami később az adatközponti kihívások egyre költségesebb leküzdéséhez vezet.
Azok a szervezetek, amelyek ezen csapdák elkerülésével alaposan előkészítik a tervezést, el tudják érni az adatközponttal kitűzött céljaikat. A tervezési folyamatok támogatásában a Schneider Electric tervező eszközeivel, szoftver megoldásaival és szakértőivel áll az ügyfelek rendelkezésére
Kapcsolódó cikkek
- Macskavizelet szagra panaszkodtak a Dell Latitude 6430u felhasználók
- Telenor Felhőszolgáltatások a sikeres vállalkozásokért
- Mikrochip kerül a mellimplantátumokba
- A Dell PowerEdge VRTX egyre népszerűbb a vállalatok körében
- Dell és SAP megoldások – adatok másodpercek alatt
- Hiba a Facebookon
- IVSZ: Közérthetően a felhőről kis- és középvállalatoknak
- Vállalati felhő megoldások a Microsofttól
- Kékhalál effektus az iPhone 5S-en [Videó]
- HP kutatás: 78 százalékkal emelkedtek a kiberbűnözés okozta költségek
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újra platina minősítést szerzett a Bridgestone
A Bridgestone EMEA 2024-ben már a negyedik egymást követő évben nyerte el a vezető globális fenntarthatósági értékelő platform, az EcoVadis legmagasabb, „platina” minősítését, amellyel a világszerte értékelt mintegy 130 000 vállalat közül a legjobb egy százalékba került.
Új fejezet a Galaxy AI fejlesztéseinek történetében
A Samsung új szintre emeli a mobilélményeket a Galaxy eszközök mesterséges intelligenciával támogatott személyre szabhatóságával. Az adatvédelemre épülő One UI 7 szoftverfrissítés és az új Now Bar funkció a hatékonyság mellett könnyebben kezelhető mindennapokat is ígér. Az AI-alapú újítások pedig úgy segíthetnek a felhasználóknak, hogy közben megőrzik a személyes adataik biztonságát.
Tekintélyes terjedelemmel debütált a jubileumi kiadvány: bemutatták a 30. Logisztikai Évkönyvet
December 16-án az UniZone BGE Hallgatói Centrumban debütált a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) jubileumi Logisztikai Évkönyve, amely a hazai logisztikai szektor egyik legmagasabb szintű tudományos szakmai kiadványa. Az MTA által DOI-számmal is ellátott idei kötetben, ez évben több mint 400 oldal terjedelemben, összesen 27 tanulmány kapott helyet.