Prim Hírek

Számos részlet még nem világos, de szerdán megkezdődött az előzetes jegyzés, amellyel a kisbefektetők előnyt biztosíthatnak a maguk számára mind árban, mind az alokáció tekintetében a részvények későbbi kiosztásánál a remélt túljegyzés esetén. A TA tőzsdei bevezetése Ausztriában minden idők legnagyobb kibocsátása lesz. A TA alaptőkéje mintegy 15 milliárdot tesz ki, ennek 25 százalékát viszik a tőzsdére, s mintegy 40 milliárd schillingre számítanak. Az eddigi első helyezett az Erste Bank volt, amely 7,030 milliárdnyi tőkéhez jutott tőzsdére vonulásával 1997-ben, s ezen kívül alig néhány vállalat - főleg állami vállalatok a privatizálás során - jutott a 4 milliárdos határ fölé. A bevétel nem a TA-hoz, hanem az ÖIAG állami vagyonkezelőhöz folyik be, amely a cég 74,9 százalékának a tulajdonosa.

A kibocsátást nem csupán ezért előzi meg nagy várakozás Ausztriában, hanem azért is, mert Európában mindenütt nagy impulzust adott a tőzsdének a távközlési részvények kibocsátása, Bécsben pedig a tőzsde máig "alszik" a kisbefeketők érdeklődésének hiányában. A mintegy nyolcmilliós lakosság alig 7 százaléka számít a részvénytulajdonosok közé, s ez a szám a TA-kibocsátással is legfeljebb megduplázódik, míg például Németországban a lakosság 17 százaléka bír részvényekkel.

A kibocsátást 160 millió schillinges reklámkampánnyal készítik elő abban a reményben, hogy ez rohamot idéz majd elő. Egyelőre titok, hogy hogyan osztják meg a részvényeket a kisbefektetők és az intézményi befektetők között. Mindenesetre a munkatársak esetében az évi tízezer schillinges, adómentességet élvező keretet teljesen ki akarják meríteni. Kiszivárgott már az is, hogy a későbbiekben a Wall Streeten is be akarják vezetni a TA-t. A Telekom Italia részesedése - amely 25,1 százalék - a jövőben sem változik a hírek szerint.

Szakértők szerint a részvény árfolyama a messze alulértékeltnek tartott bécsi tőzsde árfolyamaihoz igazodik majd inkább, mint az európai távközlési cégek árfolyamaihoz, ezért a hozzáértők úgy vélik, hogy a kibocsátás inkább 25-30 milliárd schillinget hoz majd a remélt 40 milliárd helyett.